Életpályám röviden a kutatásaim fényében

A Világmindenség

Számos kérdés vetődik fel a világmindenség összetételéről, szerkezetéről. Megpróbálunk néhány kérdésre választ adni, ha azok megközelítő jellegűek is. Balogh Béla, ismert kutató a lelki problémák terén, a világban csak az elektromágneses hullámok jelenlétét tartja valósnak. A geopatikus hullámok (mintegy 25 fajta földsugárzás) már mai tudásunk szerint is ellentmond ennek. A lélek sugárzása (isteni eredetű) vizsgálata mérőműszerek híján szintén az ismeretlenek birodalmát bővíti.
A párhuzamos világok jelenléte szintén számos kérdést vet fel.
Miután róluk közvetlen tapasztalatunk nincs, kénytelenek vagyunk hipotézisekbe bocsátkozni. Balogh és több más fizikus a világot 4%-ban tartja anyagnak, a maradék 96% hullám eredetű (sugárzások, és egyéb számunkra még nem ismert összetevők, amelyeket fekete anyag névvel illetnek).
Balogh Béla az emberközpontúságot hangsúlyozza még a párhuzamos univerzumokban is. Méréseink a párhuzamos univerzumok egyéb tudattal rendelkező lények jelenlétét is feltételezik, nem zárva ki az emberformájúakat se. Tehát, ha az emberi tudatban tükröződő hologram elméletet elfogadjuk, akkor a világmindenség nem emberközpontú ,mert egyéb tudattal rendelkező lények hologramjai azt változatossá teszik. A kommunikáció a különböző világokban élő emberek között a kvantum kvadrát elve alapján jön létre. Egyéb lehetőségről pillanatnyilag nem tudunk, bár feltételezhető, hogy a isteni eredetű lélekinformációk újabb területet jelentenek. Erről már a földön is tudunk (telepátia, hipnózis, álom, stb.)
Összefoglalva: a világmindenség lehet egy hologram, de nem kizárólag az emberé (más tudattal rendelkező lények, például angyalok tudati hologramja is színezi azt). Végül, a világmindenségben számos olyan anyagforma is létezhet, amely nincs benne a Mendelejev féle táblázatban. De ez teszi világunkat érdekessé, vonzóvá és titokzatossá.//

BURIÁN Miklós

Nyugalmazott főiskolai docens

Dilemmák a tudásról, a tanulásról, a szimpátia és antipátia kapcsolatának miértjeiről

Sok vita zajlik a tudásról, annak pedagógiai vonatkozásairól, az ezzel kapcsolatos tanulásról, az emlékezetről, a szimpátia és antipátia megnyilvánulásairól mind a pszichológiában, mind a pedagógiában. A materialista-empirista vizsgálatok ezeket az anyagi test és annak megnyilvánulásai körébe sorolják. Több kérdést nyitva hagynak, mivel vizsgálódásaikban a jelenleg elfogadott tér-idő keretén belül dolgoznak és a megválaszolandó kérdések egyre nagyobb halmaza tornyosul elébük. Írásunkban kísérletet teszünk néhány fontosabb problémájuk megválaszolására. Vizsgálódásainkat kiterjesztettük a tudatalatti transzcendenciájának szerepére. Tettük ezt olyan jelentős kutatók és tudósok leírásai alapján, mint Platon, Arisztotelész, Heidegger, Kirkegaard, Csíkszentmihályi, Jung, Ádám Görgy, Polányi Mihály, Pólya György, Nagy József és Csapó Benő, és még sokan mások.

A miénktől eltérő rendszerek tér-idő kontinuumok a tudatalattinkban tükröződnek, amelyekből néhány szándékunktól függően vagy függetlenül tudatos tudatunkba is bekerül. Az értelmezések és a miértek kutatása alapján felvetődik a kérdés, hogy ezeknek a sajátos téridő szerkezeteknek milyen hatása van pedagógiánk szokványos kérdéseire: pedagógiai tudás, tanulás, emlékezés, szimpátia-antipátia, figyelem, stb. Érdekességképpen jelenik meg a déjá-vu élmény energetikai magyarázata, amelyet egyben az empirista álláspont kritikájának is szántunk. A lépésre azért szántuk el magunkat, mert a déjá-vu élmény beláthatóan kapcsolódik a tanulással, az emlékezettel és a tudatalattival.

"Bár a tudás az oktatáselmélet egyik központi fogalma, nincs egységes és általánosan elfogadott elmélete." (CSAPÓ 2001: 89). Később így folytatja. "a tudásról alig lehet modellt alkotni anélkül, hogy ne adnánk magyarázatot a tudás létrejöttére, kialakulására, hogy ne beszélnénk a tanulásról, a megismerésről," (CSAPÓ 2001: 90) Még azt is hozzáteszi, "Nem tudjuk másként megragadni a tudás, az értelem lényegét, mint hogy valami ismerőshöz hasonlítjuk azt." (CSAPÓ 2001: 91). Ez a rövid, néhány sor a tudásfelfogás mai állapotára hívja fel a figyelmet, és egyben figyelmeztet a tudás és a tanulás kapcsolatára. Nincs szándékunkban részletes értékelést adni a tudásfogalom történeti alakulására, csupán utalunk néhány szerzőre, akik foglalkoztak a témával.

Társadalmi, történeti megközelítés olvasható ki Scheffer munkájából (CSAPÓ 2001: 91). Említést érdemel a brit empirizmus két képviselője: Skinner (oktató programja), Bloom (taxonómiája), (CSAPÓ id. m: 91), a kontinentális racionalizmus -konstruktívizmus képviselője, Piaget, (CSAPÓ id. m: 91) A gondolkodás készségei, képességeiről való munka (Harmers, Idézi CSAPÓ id. m: 92). Nagy József modelljében "az ismeretekhez hozzárendeli a megfelelő operátorokat: készségek, jártasságok, műveleti és általános képességek." (CSAPÓ id. m: 102).

Tudásfogalmunkat kiindulásképpen az elmében tárolt ismeretekre, információkra szűkítjük. Azok realizálódását segítő képességeket (operátorokat) a tudás felszínre hozásának komponenseiként értékeljük. A felszínre hozás, az előhívás, mint közbülső láncszem megvalósulását a motívumoknak tulajdonítjuk. Ebben egyetértünk Nagy Józseffel. Abban viszont nem, hogy ezt a működési hálót (láncot) önműködő, önfejlesztő kompetenciának nevezi. A Chomsky- féle kompetencia fogalom (nyelvi megközelítések) fokozatosan a tudást és az azt működtető motívumok kapcsolatára változott, amelyben a tudás-képesség szavak kapcsolata mind a mai napig tisztázatlan, nem beszélve a fogalmilag nem modellálható tudás és a hozzárendelt motívumok képlékeny kapcsolatára, amelyekből a mai általánosan használt kompetencia fogalom táplálkozik. (BURIÁN 2012: 131-135).

Tudásfogalmunkkal kapcsolatos álláspontunkat az alábbiakban ismertetjük, amelynek miértjeire a kollektív tudat, a szimpátia és antipátia, az emlékezés és a figyelem tárgyalása során derül fény. A tudás nem más, mint pozitív és negatív töltetű információk aktiválódása, emocionális színezettel való gazdagodása, gondolatokban, tettekben való realizálódása. A tudatban a kollektív tudat összes információja benne rezeg, oszcillál, a véges tértől a végtelenig, ezért nem lehet azt a ma használatos 3+1-es téridőbe bezárni. A tudás inter- és multi-dimenziós rendszerként működik, amelyben a kritériumok a rendszerek dimenziói szerint változnak. A tudás ezért nem modellálható a nálunk használatos tér-idő rendszerben. A tudás megszerzése akárcsak a motívumok szükségállapothoz kötött és nem mentes az érzelmi színezettől. A szükségállapot a célzott tudás megszerzésével megszűnik, a feszültség oldódik. A jelenség a tudás részcéljainak elérése közben is fennáll. Egyfajta hullámzásnak lehetünk tanúi, ami mindaddig tart, míg a célzott tudás elsajátítása megközelítőleg nem teljesül. "Ha az egyén nem érez bizonytalanságot a cél megvalósíthatóságában, akkor már nincs mit elsajátítani" (MC CALL 1995, idézi JÓZSA 2002: 95). Ilyenkor a tudás iránti vágy tartalmilag kiürül, visszaszáll az elmébe, mint emléknyom. A jelenség azonos a motívumok cirkulációjával. A motívumok Nagy Józsefnél is a tudás megszerzésének eszközei (NAGY: 2010.). A megszerzett tudás annyiban különbözik az elmébe visszaszálló motívumtól, hogy a motívum csak, mint egy tartalmilag kiürült entitás kerül vissza az elme memóriatárába, s mindaddig nyugalomban van, míg egy újabb impulzus nem kelti életre, készteti működésre. A tudás is visszakerül a memóriatárba, fontosságától függően a rövid, közepes vagy hosszan tartó memóriába, viszont, mint a memória egyik komponense előhívható, kódolható. A folyamat miértjére nekünk is csak hipotetikus válaszunk van.

A memóriába visszakerülő motívum elveszti érzelmi töltetét, miután elvégezte feladatát, feszültsége oldódik, a szükségállapot megszűnik, nyugalmi állapotából egy újabb impulzus lendíti ki, miközben az előhívási célnak megfelelő érzelmekkel gazdagodik. Ugyanazt a motívumot mesterségesen (pl.:mérés céljából) hiába hívjuk elő kétszer, az eredmény különböző, mivel érzelmi tartalma az előhívás céljától függően változik. Ezért látszik kérdésesnek a ma használatos motiváció mérés, ugyanis az ismételt mérés már nem azt az eredményt mutatja, amit előzőleg mértünk és ezt hiába ismételjük többször abban a reményben, hogy az ismétlődések majd korrigálják a mérési hibát. A végén kapunk egy átlagot, aminek vajmi kevés köze lesz az eredeti állapothoz, azaz a motivációs bázis a szükségletek változásával maga is változik. A tudásnál más a helyzet. Előhívásakor a tudás is új érzelmi tartalommal gazdagodik (kihívás), de az alapinformációk felismerhetők maradnak. Így épül a tudomány, mert nemcsak a leírt anyagban, hanem az elmében is tárolódik. Az instabil motívumokhoz képest a tudás megközelítően stabilnak mondható. Megjelenésük sztochasztikus vagy szándékos. Ebben hasonlítanak az elsajátítási motívumokra (JÓZSA 2002: 95). A motívumkötegek céljainak vizsgálata (HARASKIEWICH: 2000, idézi JÓZSA 2002: 94) érvényes a tudás elemeinek, összetettségének a vizsgálatára is. A fent említett feszültség-oldás viszonyok jelenléte az egész univerzumra érvényes (dichotómia). Kézenfekvő a zene említése, amely közismerten a feszültség-oldás viszonyok hullámzására épül.

Következő kérdésünk a tanulás és a memória viszonya. "a tanulásunk nem egyéb, mint visszaemlékezés, eszerint is feltétlenül valamilyen előző időben kellett megtanulnunk mindezt, amire most visszaemlékezünk. Ez pedig lehetetlen, ha nem létezett a lelkünk, mielőtt ebben az emberi alakban életre kelt. úgyhogy ezért is hallhatatlan valaminek látszik" (PLATON 1984: 1046). Heidegger a problémát átfogalmazza, "a tanulás semmi más, mint visszaemlékezés, a léthez való feltörés a létező mélységéből a lényeg fogalmi gondolkodása révén." Platon és Heidegger szerint a lélek már mostani lényünk létezése előtt tudatában van mindannak, amit jelen pillanatban tanulni akarunk, ami egyben azt is jelenti, hogy lelkünk (szellemünk - saját megjegyzésünk) testünktől, tudatos tudatunktól külön életet is élhet, attól átmenetileg elszakadhat. Jung szerint a kérdésre a "kollektív tudat" értelmezése adja meg a választ, "minden, amit elfelejtettünk, és amin átsiklottunk, rendelkezésre áll archetipikus organizmusba ágyazva a számtalan elmúlt évezred bölcsessége és tapasztalata." (JUNG 1989: 74). Idevág Csíkszentmihályi megjegyzése is, "lényünk határai az eddiginél kijjebb tolódtak"(CSÍKSZENTMIHÁLYI 1997: 103). Popper is dimenzióhatárok átlépéséről szól. (POPPER 1997: 40-47) A kollektív tudat további ismérveiről tudósít Jung, "Minden, amit tudok, de amire pillanatnyilag nem gondolok, minden, ami már egyszer már tudatos volt bennem, de elfelejtettem, minden, amit érzékeltem, de tudatom nem vette figyelembe, minden, amit szándéktalanul és figyelmetlenül, vagyis nem tudatosan érzek, gondolok, amire emlékezem, amit akarok, amit teszek; minden eljövendő, ami bennem előkészül és csak jóval később tudatosul: mindez a tudattalan tartalma." (C.G. JUNG 1987: 450, idézi Ádám:A rejtőzködő elme, 131)

Az idézetekből két dolog olvasható ki. Először is, miszerint a tudattalan megőrzi a jelen, múlt és jövő eseményeit, azaz olyan dimenziókat jár át, amelyek elszakadnak a tudatos tudat működésének érvényességi körétől, (hagyományos tér-idő szemlélet). Másodszor, a hagyományosan felfogott memóriával szemben minden információt tárol, szemben a rövid-közepes és hosszú távú memóriával. Idevág Bergson alábbi idézete is, "Tévedés azt hinni, hogy ami nem tudatos, el van felejtve, nem létezik, mert hat az egész múlt." (BERGSON, 1996: 23-26.). Bár az idézetből nem derül ki, hogy Bergson a tudat melyik fajtájára érti , feltehetően a tudatalatti információk hatására gondol, amelyek hatnak a tudatos jelenre. Jung is hasonlóképpen nyilatkozik, "A személyiség ki akar bontakozni tudattalan feltételei közül, hogy önmagát, mint egészet élje át." (JUNG 1987: 15) Ebből a gondolatból a holisztikus szemlélet bontakozik ki, amelyre már Kirkegaard is utalt az ember véges-végtelen szintézise kapcsán. (Idézi Vajda 1993) Mielőtt kifejtenénk saját álláspontunkat a fentiekkel kapcsolatban, ide kívánkozik még egy idézet Ádámtól, "Természetes és gyakori az oda-vissza átmenet a nem tudatos és a szándékos között." (ÁDÁM 2004: 130)

Valójában nehéz határt húzni a tudatos és tudattalan közé, mert a kialakuló személyiség (csecsemő kor, a Piaget- féle művelet előtti kor) első korszakait a tudattalan jegyében éli. Mégis mozog, gyűjti a tapasztalatokat, tetteit a tudattalan vezérli mindaddig, míg fokozatosan kialakul tudatos énje, amely a társadalom, a környezet, az örökölt gének hatására formálódik, válik a pedagógia tárgyává. A pedagógia, mint a kognitív gondolkodás fellegvára, hajlamos elfelejteni a személy, az egyed tudatalatti örökségét. Ha nem is tagadja, de a tudattalant valami alacsonyabb szférába sorolja, amely alkalmatlan a tervezett-szervezett alakításra-fejlesztésre. A tudattalan és tudatos elme egymást kiegészítő egységet képvisel. Az egyik fél állandóan hat a másikra: "mert hat az egész múlt", írja Bergson. Természetes jelenség a tudatos és tudattalan közötti hullámzás (Ádám), és ami a két fél viszonyát jellemzi, megtudhatjuk a Jung idézetből, amelyből a személyiség egészre való törekvése világlik ki. Véleményünk szerint a tudatalatti a Piaget -féle művelet előtti kor után is éppoly aktív, mint előtte, csupán nem veszünk róla tudomást. A tudatalatti dolgozik, tárol, terveket készít, reagál, stb. A kognitív pedagógia méréseivel a tudatalatti termékeit hajlamos a tudatos fejlesztés eredményei közé sorolni, holott a korábbi idézetekből kiderül, hogy a tudatalatti mozgástere jóval tágabb (az általunk közhelynek számító tér-idő kontinuumtól eltérően). Mivel a teljes tudat részét képezi, kapcsolódik a tudatos tudathoz, információkkal látja el, alakítja, stb., ugyanakkor a kollektív tudathoz is kapcsolódik: az emberiség minden információja benne rezeg. Az, hogy ezekből az információkból mennyi kerül felhasználásra, mennyi mobilizálható, mennyi kódolható, függ az egyén tudatos és tudatalatti emléktárától, műveltségétől, intelligenciájától. Tehát a tudatalattival való együttélés függ az egyén tudatos énjének fejlettségétől, ami tudatalattiját is formálja, alakítja. Ezért van szüksége a pedagógiának a kognitív gondolkodás fejlesztésére. Tehát ahogy a tudatalatti hat a tudatosra, úgy a tudatos is hat a tudatalattira. Sőt megkockáztathatjuk azt is, miszerint a tudatalatti befolyásolhat, megakadályozhat bizonyos nem kívánatos események bekövetkezését, miközben hat a tudatosra, a tudatos is megváltoztathat bizonyos események megtörténését, amennyiben arról a tudatalatti információkból (kódolás, előhívás) értesül. Ez a jelenség nemcsak a pedagógiában, de az egyed túlélésében is jelentős szerepet játszik. Az elme tudatos- tudattalan egységben való vizsgálata feltételezhetően további összefüggéseket is feltár, amihez komoly reményeket fűzünk.

Tekintsünk bele a szimpátia és antipátia kapcsolatára, amelyek a tanár és osztálya tanulói között létesül és amelyek tudatos és tudattalan mezsgyéjén fejtenek ki hatást mind a tanárra, mind tanulóira. A tanár feladata, hogy vezesse tanítványait azon a rögös úton, amely valamely téma megértését, befogadását célozza. A hipotézis szerint mind a 20-30 gyerek érdeklődését fel kell keltenie, ami ritkán sikerül. Viszont mindig van egy-két gyerek, aki szinte rátapad a pedagógusra, szemét le nem veszi egyetlen mozdulatáról, egyetlen szavát sem ereszti el a füle mellett, mondhatni, hogy számára a pedagógus szimpatikus. Az interakció másik résztvevője a tanár tekintetével szívesen visszatér kiemelkedően figyelő növendékére, mert energetikai támogatást kap tőle. Ha empirista szemmel nézzük: kiemelt növendék fokozott érdeklődése a pedagógus hiúság érzetét kényezteti. A tanár szinte hipnotizálja növendékét. A kialakuló disszociáció miatt a tanár a többi gyerekről alig vesz tudomást. A kiszemelt növendék vagy növedékek az interakció miatt viszont hipnotizálják a tanárt. A szimpátia sajátos esete forog kockán. Az osztály létszáma viszont nem egy-két gyerekből áll. Velük is foglalkozni kell valamilyen szinten, ha érdekli őket a tanár vagy az anyag, ha nem. A tanár ekkor nyúl néhány, a figyelmet felkeltő eljáráshoz, technikához, módszerhez. Az alábbiakban felsoroltak zöme ma már közhelynek számít. Felsorolásuk csupán azért indokolt, hogy működésük miértjeivel is foglalkozzunk. Az egyik technika szerint a tanár, miután látja, hogy növendékeinek figyelme lankad, kezdenek kifáradni, lehetetlen, abszurd dolgokat sző bele mondanivalójába. A gyerekek előbb-utóbb észreveszik és elnevetik magukat, és ez a nevetés kikapcsolja őket az egyébként fárasztó, nagy figyelmet igénylő folyamatból, felüdülnek, és bizonyos pihenő idő után ismét figyelnek a tanár témához kötött anyagára. Másik módszer: a tanár belekezd valami humoros történetbe, elmesél valamit saját élményeiből, énekelni kezd, vagy lehalkítja a hangját, stb. A jelenségnek több oka is lehet. A figyelmet váltó tevékenység közben a gyerekben néhány kellemes élmény kel életre, amelyek egyrészt a tudatos, másrészt a tudattalan memóriából származnak. Megindul a tudatos és a tudattalan közötti hullámzás, amely így a tudatos figyeléssel szemben, nem kötelező események felidézésével a figyelem spektrumának bővülését, a kötelező linearitás és renddel szemben a kaotikus részinformációk halmazát gyarapítja. Ez közelít az elme pihenő állapotához, amely szintén kaotikus. "Feltételezéseinkkel ellentétben az elme normális állapota a káosz." írja CSÍKSZENTMIHÁLYI 1997:172) Megállapítása azért is lényeges, mert, ahogy azt egyik korábbi dolgozatunkban is írtuk, az egyik általános iskola végzős gyerekei nem mentek be időre az iskolába. Kérdésemre azt válaszolták, hogy "itt kint jobb". Az egymással való kötetlen társalgás jobban motiválja őket, mint az órai tananyag. A jelenség tetten érhető a társaságkedvelő, kocsmába járó emberek körében is. Senki nem tart szemináriumot, mindegyikőjük fantáziája szabadon áramolhat, ami jó érzéssel tölti el őket.

Ilyen figyelemelterelő hatást vált ki a zene is. Elemezzük röviden, hogy mi is a zene, milyen kapcsolatban van az ember pszichikumával. Arisztotelész erről így ír, "a zene érzelmeket fejez ki, s ezzel kedélyünkre hat, lelkünk rokonhúrjait megrezegteti,". (Idézi Fináczy Politika,1984: 166). Eggebrecht erről így ír, "a zene a kozmosz képe". ( Mi a zene, 2004: 134). Továbbá megjegyzi, "A zene nélkülözi a fogalmakat" (Id. m: 134). Sőt még azt is hozzáteszi, "leginkább alkalmas arra, hogy egzisztenciálisan bevonja az embert egy másik világba, saját világába"(Id. m: 134). Érdemes megszívlelni Kokas Klára szavait, "A mozdulatok szabadsága segíti a zene mély befogadását", majd így folytatja, "amely az ismétlésekkel erősödik" (KOKAS 1998: 17).

Ennyi idézet elegendőnek látszik arra, hogy magyarázatot leljünk a zenei befogadás figyelemelterelő, koncentrációt elősegítő, gyógyító és örömszerző hatására. A zeneterápiáról már könyvtárnyi anyag halmozódott fel, de a jelenség értelmezéséről alig lehet olvasni, s talán azért, mert az empirikus vizsgálatok megrekednek a zene hatásának leírásánál, statisztikai elemzéseinél. Legfeljebb azt próbálják tesztelni, hogy melyik zene milyen formában íródott, milyen stílust követ, mely korszakban született, forradalmi volt-e vagy dekadens. Részünkről eltekintünk ezektől a vizsgálatoktól, amelyek a zenetanítás kánonjai. Ha pszichikumról beszélünk, akkor vizsgáljuk meg, hogy a zene a pszichikumban milyen pozitív vagy negatív változásokat eredményezhet: mi a zene örömszerző, illetve gyógyító hatása, hogy működik a zenei befogadás. Mint azt Eggebrecht írja, "a zene nélkülözi a fogalmakat". (Id. m: 134), tehát kognitív úton aligha lehet megközelíteni, megérteni. Kokas Klára az ismétlésekre hívja fel a figyelmet, amely által a zene hatása erősödik. Tudta ezt Mozart és Beethoven is. A zenei motívumok ismételgetésével próbálták elérni azoknak a hallgatóknak a szintjét, akiknél a zenei befogadás a formák értelmezhetőségének milyenségétől függ (a tudatos tudat kognitív megnyilvánulása). A zene viszont, mivel portált nyit a végtelen felé, nemcsak a kognitív tudatra apellál. Arra is, de a zenei folyamatot csak a Bergson által említett "folyékony fogalmakkal "lehet értelmezni, mivel a zene maga is folyamat, "Intuíció útján az elme folyékony fogalmakhoz juthat, amelyek alkalmasak a szüntelen változó és folyékony világ felvételére". (Idézi Victor 1942: 43). A folyékony fogalmak Bergsonnál nem azonosak a kognitív fogalmakkal, amelyre Eggebrecht is utalt. A folyékony fogalmak jelenléte egyfajta tudati állapot, amely valamely zene hatására működésbe lép. Azért írtuk le a "valamely" szót, mert nem akarunk belemenni abba a kérdésbe, hogy kinek mi a jó zene. A zene a végtelen felé nyitott, folyamatosságát, hullámait csak a tudatalatti folyékony fogalmai által érzékeljük, ami sokkal több, mint a tér-idő pontoknak egymás mellé helyezése. Tudatunk ilyen jellegű megosztottsága a végtelen érzékelésének eufóriáját, szabadságát eredményezi, amelyet bár nem értünk, fel nem foghatunk, de tudatalattink jóvoltából mégis részesei lehetünk. "A lényemmel tanítok, a zene belső lényegünkké válik." Továbbá, "Mert a mozdulat nálunk lehetőség, nem kötelezettség." írja KOKAS KLÁRA 1992: 16). A mozdulat vagy mozgás, ha az szabad akaratra születik, a zenében is jelenvaló mozgást valósítja meg, és kapcsolódik a kozmikus tudathoz. Ugyanezt teszi az elektronikus zene a folyamatában és változásaiban megnyilvánuló clustereivel (fürtakkordok) amelyekben a sűrűsödések és ritkulások a világmindenség galaxisainak mozgásaira, egymáshoz való közeledéseire, távolodásaira emlékeztetnek. A clusterben (fürt akkord) egyébként a kozmikus dichotómia valósul meg: a hangzás a hallgató számára nem fejez ki mozgást (stacionáris), de valójában a hangszínek változásaival belső mozgást hoz létre. A ritmikájában, formájában nem tagolt elektronikus zene a végtelen óceánjába való alámerülést szimulálja, amelyben a folytonosság (ld. folyékony fogalmak) dominál. Ugyanezt teszi a relaxáló zene is, amennyiben a végtelen megszakítottságát és folytonosságát varázsolja a hallgató elé. Mivel ezzel a végtelen valóságát ragadja meg, a végtelen információk áramlását biztosítja, aminek, mivel nagyon széles a spektruma, gyógyító energiákat is közvetít a tudatalattin keresztül. A test gyógyító energiákhoz jut akárcsak az álomban: ha alszol egyet jobban leszel, mondják a beteg gyermeknek. Tehát egyszer a hangzás visz bennünket a transzcendensbe, máskor a ritmika. A törzsi és sámán táncok ismétlődő dobpergése szintén a transzba lendítés eszköze, amelyben az állandó ismétlődés, mint a filmkockák sorozata egyetlen folyamatba olvad, amelyben így a megszakítottság és a folyamatosság egységbe kerül ( a kozmosz dichotómiája)., megnyílik a portál és a sámán a táncoló törzs tagjaival egyaránt transzba kerül. A klasszika és a romantika forma alakításai és bontásai, az érzelmeket felcsigázó dallamossága, a népzene tudatalatti ősi forrásai mind a zene jótékony hatását tükrözi, de más megközelítésben, amelynek méltatása túlmutat a dolgozat keretein. Nálunk hazánkban is többen foglalkoztak zenei képességméréssel (Révész, Kokas,Turmezeyné, Janurik, Pethő, Fodor, - idézi Csapó, 2015). Nagy József irányításával többdimenziós képességmérő modult használt Fodor, Pethő, Erős, (1993). Ezek többnyire a zenei alapképességeket mértek: ritmus, hangmagasság, tempó, együtthangzás, stb. Vizsgálták a zene transzferhatását olvasásra, beszédre, idegennyelvre. Barkóczi-Pléh a zene kreativitásra gyakorolt hatását mérte a Kecskeméti Kodály és a Czollner téri általános iskolákban. A transzferhatás mértéke nem hozta meg a kívánt eredményt. Sőt az intelligencia mutató sem mutatott különösebb korrelációt. A kreativitás mértéke is a normál tagozatú általános iskolában mutatott pozitív kilengést, pedig nem ez volt a cél, (1977). Az egyes teszteket külön-külön nem vizsgáljuk, csupán utalunk arra a tényre, miszerint a legtöbb zenei képességmérő teszt sem tesz említést zenére megjelenő érzelmek méréséről. Hangközök, skálák, akkordok és füzérei érzelmeket fejeznek ki (Huttenlocker, 2002; idézi Schellenberg, 2004). Seashore említi tesztje 5. pontjában a zenei érzelem szóösszetételt, de kifejtésére nem kerül sor (Csapó, 2015). Asztalos Kata és Csapó Benő ügyesen kerüli meg a problémát (2015), amikor a Zenei képességek online diagnosztikus mérése tanulmányukban a munkaanyagot, a felismerési részt óvodában és iskolában ismeretlen anyagból állítják össze, hogy az ne zavarja meg a gyereket valamilyen érzelmi kötődésével, mivel nem volt előzmény, nincs érzelmi tapadás. Ha van is, az jelentéktelen, mert a gyerek nem tudja mihez kapcsolni a hallottakat. Csapó Benő érzi, hogy az affektív mezők mérése még gyerekcipőben vagy még abban sem jár. Ahhoz be kellene vezetni a lélek fogalmát, ami az empíristák szerint nem bizonyítható, tehát nem tudományos fogalom (a tudás sem). Itt van az a gát, amit egy empirista vagy átlép vagy marad az elfogadott tudomány mezején.

Röviden érintjük az alkotás kérdését, ami sikeres produktum esetén a gyereknek is örömmel szolgál, tehát a pozitív pedagógia körébe sorolandó. "Örömteli események akkor következnek be, mikor valaki nemcsak előzőleg megfogalmazott elvárásait, szükségleteit vagy vágyát elégítette ki. de (...) elért valami számára teljesen váratlant, olyasmit, amiről korábban még sejtelme sem volt." írja CSÍKSZENTMIHÁLYI 1997: 79. Majd így folytatja, "Az aleatórikus játékok azért élvezetesek, mert a kifürkészhetetlen jövő feletti uralom illúzióját adják." A két idézet abban a hitünkben erősít meg bennünket, amit a tudatalatti és tudatos hullámzása kapcsán már korábban kifejtettünk. Az alkotói folyamatban tudatos, tervező folyamatokon kívül a tudatalatti, intuitív gondolatok is lényeges szerepet játszanak. Az intuíció felszabadítja a fantáziát, és az információk végtelen tárházából merít, amelyekhez a tudatalatti szolgáltat portált.

Zárásképpen foglalkozunk a "déja-vu" élménnyel. Látszólag kívül esik elméleti fejtegetéseink körén, de valójában, mivel a tudatalattira apellál, szükségesnek tartjuk, hogy néhány szóban méltassuk jelentését és jelentőségét. "olyan emlékezeti csalódás, amikor azt hisszük, hogy egyszer már átéltünk valamit, ami valójában sohasem történt meg." (Idegen szavak szótára, 126. old.). A materialista empirista felfogásnak a következő a gyengéje. Mint írják a "déjá-vu emlékezeti csalódás." Márpedig, ha emlékezetről van szó, az mindenképpen múltbeli események felidézésére szolgál. Az empiristák szerint a múltban soha meg nem történt eseményre emlékezünk, amely a jelenben megtörténik, azaz egy jelenben lezajló történést már a múltban észleltünk, de az "sohasem történt meg". A jelenben észlelünk egy eseményt és ráfogjuk, hogy "azt hisszük", hogy azt a múltban már észleltük. Álláspontunk szerint a tudatalatti "játékáról" van itt szó, ugyanis a kérdéses esemény a tudatalattiban már korábban lejátszódott, de számunkra az csak később tudatosul (ld.: korábbi Jung idézeteket, 1987: 450.) A tudatalatti és a tudatos időnként elszakad egymástól. A tudatos a tudatalattin keresztül tart kapcsolatot a végtelennel, amelyre Kierkegaard is utal, "az ember a végesség és a végtelenség szintézise." (Idézi Vajda 1993: 27), amelyek közül a tudatos a végessel, a tudatalatti a végessel és a végtelennel is korrelál. A déjá-vu élményben tehát a tudatos és tudatalatti elválhat egymástól, de az egyik tartalma a másikban is felbukkanhat. Polányi Mihály és Pólya György is említést tesz a két tudati szféra hullámzásáról, "Mindkét kiváló gondolkodó állandóan élt a tudattalanból a tudati szférába történő gondolati felbukkanás metaforájával," (Idézi Ádám 2004: 140). Következtetésünk szerint tehát a déjá-vu olyan eseményeket elevenít fel, amelyek a tudatalattiban már lejátszódtak, s mivel a tudatalatti nincs kötve a ma elfogadott téridő kontinuumunkhoz, nincs kötve a tudatos tudat jelenvalóságához sem, azaz a tudatalatti kapcsolódhat a tudatoshoz, de attól időben elszakadhat: múlt és jövőbeli eseményeket is észlel és tárol. A "déjá-vu" tartalmi meghatározását véljük felfedezni Jungnál, idézzük hát még egyszer "minden, amit érzékeltem, de tudatom nem vett figyelembe,.... minden eljövendő, ami bennem előkészül és csak jóval később tudatosul: mindez a tudattalan tartalma." (C. G. JUNG. Idézi Ádám: A rejtőzködő elme 1987: 130).

A fentieket összefoglalva elmondhatjuk, hogy elménk tudatos-tudatalatti működése sok érdekességet fog még felszínre hozni, de a holisztikus szemlélet jegyében az elme két részét sohasem szabad egymástól mereven elválasztani, mert működésük egymást kiegészítő, egymást kiegyensúlyozó, amely szimptómák megfelelnek a kozmikus rend törvényének, a dichotómiának. A pedagógiának pedig éppen ideje volna, hogy ezeket a kozmikus törvényeket, azok jelenlétét, működési kritériumait feltárja, és alkalmazza. Szóba kerül, hogy a tudás-tanulás kifejezéseket miért helyezzük más megvilágításba. Erre utalnak a történeti okfejtések. A tudás- tanulás összefügg a tanár diák kapcsolattal, az empátia kialakulásával. Említést érdemel a kreativitás és alkotás, amelynek viselkedési mintáit a gyerek elsősorban a tanártól veszi át (Kokas Klára órái). Végül kiderül, hogy a zene hallgatása és művelése nemcsak szórakozás, hanem gyógyírt is rejteget, az egyensúlyában megbillent pszichikum számára. Az élet rendkívül bonyolult és egyszerű, legalább az egyszerűt, ne vessük ki, azokat a kapcsolódási pontokat se, amelyek ma még kérdésesek, tisztázatlanok. A kitartó munka hamarosan meghozza a gyümölcsét és a kérdésekre válaszokat talál.

Irodalom

ÁDÁM György: A rejtőzködő elme. Bp.: Vince Kiadó, 2004, p. 130, 117.

ARISZTOTELÉSZ: Politika. 1984. Idézi FINÁCZY Ernő: Az ókori nevelés története, p.166.

ASZTALOS KATA ÉS CSAPÓ BENŐ: Zenei képességek online diagnosztikus mérése (2015). publicato.bibl.u-szeged.hu/5990/1/2976887.pdf

BARKÓCZI ILONA ÉS PLÉH CSABA: Kodály zenei módszereinek pszichológiai hatásvizsgálata. Kodály Intézet, Kecskemét (1972).

BERGSON, H.: A nevetés. Bp.: Gondolat Kiadó, 1996. p. 23-26.

BURIÁN Miklós: Megjegyzések Nagy József Új Pedagógiai Kultúra című könyvének margójára. In.: Iskolakultúra, 2012.1. sz. p.131-135.

CSAPÓ Benő: Tudáskoncepciók. In:Neveléstudomány az ezredfordulón. Bp.: Tankönyvkiadó, 2001, p. 89, 90, 91, 92, 96, 102.

CHOMSKY, N.: Mondattani szerkezetek. Nyelv és elme. Bp.: Ozirisz Kiadó, 1995, p. 15.

CSÍKSZENTMIHÁLYI MIHÁLY: Flow. Áramlat. Bp.: Akadémia Kiadó, 1997, p. 103, 172, 79.

DALHAUS, C. & Eggebrecht, H. H.: Mi a zene? Bp.: Ozirisz Kiadó, 2004, p. 134.

HEIDEGGER, M.: A fenomenológia alapproblémái. Bp.: Ozirisz Kiadó, 2001, p. 27.

JUNG, C. G.: Bevezetés a tudattalan pszichológiájába. Bp.: Európa Kiadó,1989, p. 74.

JUNG, C. G.: Emlékek, álmok, gondolatok. Európa Kiadó, 1987. Idézi Ádám: A rejtőzködő elme. 2004, p. 130-131.

KOKAS Klára : A zene felemeli a kezemet. Bp.: Akadémia Kiadó, 1992, p. 32.

NAGY (2001): A tudástechnológia elméleti alapjai. Veszprém.: 2001, Országos Oktatástechnikai Központ, p. 20.

PLATON: Phaidon. Bp.: Európa Kiadó, 1984, p. 1046.

POPPER, K.: A tudományos kutatás logikája. Bp.: Európa Kiadó, 1997, p. 40-47.

SCHELLENBERG, E. G. (2004): Music lessons enhance IQ. Psychological Science 15. 511-514.

VICTOR János (1942): Dolgozatok a Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Philosophiai Szemináriumából. Bp.: p. 43.

univerzummal, mert mi van akkor a végtelenben (ha tagadja valaki a multiverzum elvet), attól még nem húzhatjuk meg a világ határait egy belátható szférán  belül. Az idő, pedig emberek által konstruált fogalom, (objektív tartalma erősen vitatott). Kapcsolatba hozható a térrel, de csak azért, hogy az Einstein által kialakított fogalom párossal (a A világűr rétegei előadás sorozat 2021 október 10.i-én elhangzottakhoz. Az előadó, egy fiatal amerikai, tudományos fokozattal kitüntetett kutató volt. Okfejtése ijesztő konklúziókat tárt fel a világ jövőjéről. Szerinte amikor az összes csillag elveszti fényét, felhasználja az összes maradék energiáját, anyaga a semmibe vész, akkor megáll az idő. Ezt a vészjósló jóslatot nem áll módunkban elfogadni. Előszór is a világot nem szabad azonosítani az általunk észlelt fény, a sebesség, a gravitáció. a sugárzások),az emberi értelem számára megfoghatók legyenek. Előadónk, bár említette a sugárzásokat, az anyaggal szemben másodlagosnak tartotta. Holott a világ állandó fejlődésben, átalakulásban van, új csillagok állandóan keletkeznek, elmúlnak, de a világunk fejlődése, teremtődése soha nem áll meg. Előadónk ezzel szemben önkényesen megállította. az időt . A sugárzásokból újra anyag keletkezik és az idő tovább "folyik", néha a sebességek és a gravitáció miatt hol előre, hol hátra.

Az univerzumban minden rezeg. A rezgések  anyagi részecskéket (korpuszkulákat) hoznak létre. Einstein ezért mondta, hogy a fény hullám és korpuszkula részecskék összetétele. A fénynek ezért van súlya (érzékeny mérlegen ez megfigyelhető), azaz nem a hullámnak, hanem a korpuszkulának van súlya. Világunk tehát anyagi is meg nem anyagi is, mert a hullám nem anyagi, a korpuszkulája viszont anyagi. A rádió hullámok lassú hullámoknak számítanak és van korpuszkulájuk. A számunkra még érzékelhető gamma sugárzás is ebbe a körbe tartozik. Ahogy a hullámhossz csökken, növekszik a rezgésszám. De ez sem végtelen, egy bizonyos rezgésszám alatt eltűnnek a korpuszkulák és csak az anyagtalan sugárzás hullámai élnek tovább. Az élővilág egy része nem produkál korpuszkulákat, ez különösen az ember mentális működésére érvényes: hipnózis, telepátia szerelem, szeretet, gyűlölet. A reiki energia, több gyógyító energiával együtt szintén nem hordoz korpuszkulákat: gyógyító kövek, fehér zúgás, stb. Az ellentétes nem iránt érzett vonzalom szintén korpuszkula mentes.  A lassult hullámok anyagot formálnak : csillagok, bolygók, élő és élettelen testek, Az univerzum újra és újra teremti önmagát, tehát létezése örökkévaló, végtelen.

A fehér zaj vagy fehér zúgás kozmikus energia. Gömb alakban terjed a végtelenbe és az ember által mentálisan irányítható. Néhány adalék még erről a hullámról. Gyógyító ereje függ az energia forrás miben lététől. Gyógyító ereje emberre vetítve 1000 km. Egyszerre 1000 emberre  is kifejti gyógyító hatását. Ebben az energia mezőben  megsemmisíti a covid 19 és annak delta variánsait. Ezenkívül romboló hatású a torok, tüdő és nátha vírusokra. Egyszeri kezelés, besugárzás 10000 - 100000 napig is hatékony.  A mentális lehíváskor hőt termel, amit a kezeken és lábakon is lehet érezni.  A tenyerek egymással szemben tartása beindítja a folyamatot, a sugárzás beindul. Kb. 15 - 20 perc után a tenyér közepétől a kis ujj felé halad a rezgés. Ennek végeztével a mellkas elé tartott, keresztbe tett alkarok zárják le a sugárzást. A sugárzás tova terjed, de már nem gyógyító erővel. A folyamatot bárki előidézheti. Feltételek: mentális koncentráció, tenyerek egymással szembeni tartása legalább 15 20 percig. A rezgések csillapodásával ( a kisujj felé való haladásával ) keresztbe tett karokkal a folyamatot leállíthatjuk. 

Saját kísérletemben egy influenzás, torokfájós egyed, akinek láza is volt, rekedtségétől alig lehetett érteni a beszédjét, egyszeri kezelés hatására másnap teljesen jól érezte magát: rekedtsége megszűnt, ereje visszatért. azaz hatott a sugár terápia. Feltehető, hogy az egyszeri kezelés valamilyen minőségileg koherens csoport esetében mondjuk 1000 főnél (vállalati egység vagy csoport vagy gyár ) fejti ki hatását. A kutatás jelenleg itt tart. További részletekről egy későbbi írásunkban számolunk be.//

Hullámtan és a covid19 valamint a delta variáns.

A tudomány három féle elektromágneses hullámot ismer: 1. tranzverzáiis,  longitudinális és torziós.                                     A tranzverzális hullámokat használjuk a tv, a rádió, a mobil telefon , stb.                                                                                  A longitudinális hullámokat a mai orvostudomány nem használja, pedig rezonáns környezetben gyógyító hatása is van.   A torziós hullámok a fénynél gyorsabban terjednek. A gyógyászatban nem használják, mert nemcsak gyógyít, de élő szervezetet is pusztíthat. Az imént hívott fel az egyik ismerősöm, aki covid fertőzést kapott, elfogadta a "fehér zaj"  kezelést, és már három napja teljesen jól van, pedig nem kapott semmiféle vakcinát. Nos úgy tűnik, hogy a "fehér zaj" vagy "fehér zúgás", amely kozmikus energia és a hullámok között a második kategóriában szerepel (longitudinális sugárzás), az élő szervezetre nem fejt ki káros hatást,  túllicitálja a számunkra káros energiákat.  Másik kérdés az irányíthatósága. Gondolattal irányítható, amelynek összetétele szerint 6.25% anyagi (agyi termék), és 98 % nem anyagi jellegű sugárzás. Ilyen sugárzások a telepátia, a hipnózis, a hiper tér egyik megnyílvánulása a teleportáció, tehát az embernek, mint értelmes lénynek a gondolat életben maradásának egyik leglényegesebb feltétele. Tehát bizonyos sugárzásokat tud irányítani, elindítani, megszüntetni.  Ezzel lesz az ember a világunk elfogadója, teremtője, ami nem azt jelenti, hogy mai tudásunk birtokában még nem sikerült más intelligens lényeket felfedezni, ezért adjuk fel a kutatást  A végtelen világ még tartogat számunkra meglepetéseket  

TOVÁBBI iNFORMÁCIÓK A LONGITUDINÁLIS SUGÁRZÁSRÓL

Szeretném pontosítani az általam használt longitudinális sugárzás fogalmát. A longitudinális sugárzás (nem használják az orvostudományban) kozmikus sugárzás, a hyper térben terjed, nem hallható nem látható, nincsenek anyagi hordozói (korpuszkulák), a krisztusi energiánál 25%-kal magasabb frekvenciával jelenik meg, az emberi sejtek számára gyógyító erővel bír. Kérdés az, hogy az emberi gondolat hogy tudja lehívni? A kapcsolódási pont szerint az emberi gondolat is a hyper térben terjed (98%-ban), tehát nem idegen egy másik, hyper térben terjedő sugárzás fajtától (longitudinális), le tudja hívni a földi 3 dimenziós térbe is, bár egy szelete ennek a longitudinális sugárzásnak a hyper térben is jelenlévő gravitáció miatt frekvenciájában lelassul, és az emberi fül számára is, mint fehér zaj vagy zúgás jelenik meg (a rádió és a Tv állomások közötti sistergése), amit mi tévesen fehér zajnak, vagy zúgásnak neveztünk, determináltunk. holott az csak a longitudinális, kozmikus sugárzás egy nagyon parányi része, mindössze az egésznek 18-% -a ként jelenik meg, és nem szerepel a gyógyító energiák listáján. A longitudinális sugárzás ettől függetlenül mindenütt 100%-ban jelen van a kozmikus hyper térben, csupán a föld közelben lassul le egy parányi része, miközben korpuszkuláris (anyagi) jellemzőket  vesz magára. A longitudinális sugárzás egy számunkra eddig nem ismert gyógyító energia, amelyet ki kell használnunk.//

NYÍLT LEVÉL  MINISZTERELNÖK ÚRNAK !

Tisztelt Miniszterelnök Úr! Azért írom soraimat a face book oldalamon, mert írásom mindenkinek szól, aki magyarnak érzi magát. Kutatásaim elvezettek, egy olyan gyógyítási módszerhez, amely bár köztudott, de az orvostudomány mégsem használja. Ez egy kozmikus energia, amelyet a tudomány úgy ismer, mint  LONGITUDINÁLIS SUGÁRZÁS  A fizikában ismert elektrosztatikus sugárzások egyikéről van szó. A tranverzális sugárzás, amely működteti a rádiót, tévét, a mobil telefont, rezonancia mezője egy fokkal a longitudinális sugárzás alatt van. A longitudinális sugárzás nem egyenes irányban, hanem gömb alakban terjed. Amennyiben rezonancia mezője  találkozik egy vírus vagy baktérium rezonancia mezőjével, azokat energetikailag túl tölti, azaz szétrobbantja, megsemmisíti.  Nos, ez adta ötletet, hogy alkalmazzuk vírus (covid 19, delta variánsai,) és a fertőzések következményeiként fellépő baktérium kolóniák megsemmisítéseihez. Ez egy fizikai folyamat, semmi köze a politikához és nem is "HIT" kérdése. Én, aki igaz magyarnak érzem magam, kötelességemnek tekintem, hogy segítsek honfitársaimon, vállalva a ma regnáló, a materializmuson és ateizmuson nevelkedett szakértő gárda ellenvéleményét. 

Kísérleteim során ismerősöknek osztottam meg kutatásom eredményeit kipróbálás végett. Csupán a legutóbbi esetet ismertetem  Valaki felhívott, hogy magas láza van és fáj nagyon a torka. Miután a tünetek harmad napján értesített, a járvány kapcsán felmerült, hogy covid fertőzést kapott. Küldtem neki longitudinális energiát úgy hogy a két tenyerem egy másfelé fordítva, gondolati úton kértem neki a fent említett longitudinális  energiát, a tenyerem melegedni kezdett és lüktetett benne valamilyen  kozmikus erő, mindaddig amíg az alkarjaimat keresztbe nem tettem, és lezártam az energia folyamatot. A hölgy másnapra lázmentes volt. és a torkán lévő váladékot is felköhögte.

Mérésem szerint ugyanezt értem el egy zárt közösséggel. Az energia adás tehát megosztható, sőt hatása maradandó nem kell emlékeztető energia "fröccsöket" küldeni. " Még a helységben lévő bútorok is energetizálódnak, tehát a helység sterilnek mondható. A tapasztalat azt mutatja, hogy a longitudinális energia az emberi szervezetet, sejteket nem károsítja. Az egész kísérlet kvantumfizikai. A kvantumfizikát nem volna szabad a legújabb kutatásokból kihagyni.

Kérem tisztelt Elnök Urat, hogy bokros teendői mellett, szenteljen egy pár percet levelemnek, és az abban lévő írásomnak.

Tisztelettel Dr. Burián Miklós, nyugalmazott főiskolai docens.

covid elleni védekezés

Miklos dr.Burian <drburianm@gmail.com>

2021. dec. 6. 12:04 (1 nappal ezelőtt) címzett: Kanyó
Kedves Terike! Nagyon örültem a hívásodnak.. Röviden leírom, hogy miről is van szó. Ha repülőgépet túl hajtjuk, a rezonancia miatt szétesik (Saját gyerekemtől tanultam). Végignéztem a különböző sugárzásokat, a transzferábilis,, longitudinális, és torziós. Ezeket még a középiskolában is tanítják. A longitudinális érdekelt, mivel vírus és baktériumölő hatása közismert. A két tenyér szembehelyezésével le is hívható gondolati úton (kozmikus energia). A tenyerek melegedése figyelhető meg, ha a célzott személyre figyelünk.Addig tartjuk így a kezünket míg az energiaáramlás a kisujj felé közelít (15-20 perc. Majd a karoknak a mell előtt való keresztbe helyezésével az energiaáramlás megszüntethető, leállítható.. Eddig 2 személyt gyógyítottam meg vele, egyet pedig stabilizáltam. .Próbáltam nagyobb egységekre is kiterjeszteni az energiaáramlást, de az eredmény labilissá vált, azaza nem volt hosszú lejáratú.A kecskeméti intenzív covid osztályt próbáltam sterilizálni, ami addig működött, amíg új betegeket nem hoztak az osztályra. Még akkor is működött, de kisebb intenzitással.Feltehetően a berendezés is átvette a rezonanciát csakhogy kisebb intenzitással. Gondoltam, hogy egy magasabb rezgésű energiát kersek, és így bukkantam a fény sebességénél (rezonancia közvetítések) milliószor nagyobb hatóerejű kozmikus energiára, aminek nem tudtam a nevét és a GORTPN sugárzásnak neveztem el- A világmindenségben számtalan sugárzás és hullám van, amiről még nem tudunk. Einstein elméletei megragadtak a fénysebességnél, ami még anyaginak számít, legalábbis az anyagi és nem anyagi határán van. (fény hullám és korpuszkulái). A GORTPN nem elektrosztatikus hullám, áthalad az égitesteken. még a fekete lyukon is Olyan, mint a neutrinó sugárzás, de nincs fotonja, csak hullám szerkezete, ami nem anyagi, hanem kozmikus. Nos, hatalmas energiáról van, már próbáltam EURÓPA különböző államaira kiterjeszteni, de a hatékonyságának visszajelzésére még várnom kell. További Eredményekről majd beszámolok, addig is a tenyerek egymás felé tartásával, célzott személyre való gondolati irányításával magadat is levédheted.
Sokszor puszil Miklós

Ellenjavallat

Már sokan felvették a covid elleni u.n emlékeztető oltást. Most az 5-10 éveseken a sor. Mint mondták a virológusok, nagy a veszély, hogy az óvodás korosztály fertőződik, ha egy közülük fertőzött. A helyzetet én másképp látom, sajnos az emlékeztető oltás, akár a harmadik oltás is a felnőtteknél az illető személyt 6.25%-ban fertőzötté teszi, ami azt jelenti, hogy az u.n. oltási igazolvánnyal rendelkezők csoportba engedése azt jelenti, hogy egymást fertőzik. Arról nem beszélve, hogy ha egy oltatlan keveredik, közéjük az is fertőződik, hogy milyen mértékben az függ az immunválaszától. Ez lehet egy enyhe lefolyású nátha szerű tünet. vagy egy tüdő gyulladás, láb gerinc fájdalom. A probléma az, hogy sem a covid vírust, sem mutánsait nem sikerül megállítani, mert a vírus törzsek egymást örökítik a 6.25% -os oltottak fertőzéseiből is kifolyólag.    Az emlékeztető oltás is csak pár hónapig funkcionál, azután jöhet e következtető emlékeztető oltás, de már mire emlékezzen az emlékezésben már túl telített szervezet. Ekkor jönnek a mellékhatások, amelyeket már kezelni kell, nem lehet elhallgatni. Nem értem, hogy miért nem lehet tovább lépni a materiális világból a kvantum fizika világába, ahol léteznek olyan hullámok, amelyek rezonanciájukkal pusztítják a káros vírusokat és baktériumokat. Ezekről adtam tájékoztatót a face book oldalaimon.

A harmadik oltás veszélyei                                                                                                                                                             Sokan dicsekednek, hogy már mennyire védettek a covid 19, és mutánsai ellen, mivel már felvették a harmadik oltást.      Legalábbis a hivatalos személyek erre buzdítanak (virológusok). Azt mondják, hogy ezzel a beoltott már védetté válik legalább 4-6-hónapra. A mérések szerint ez nem állja meg a helyét, ugyanis az oltás pillanatában majd 62%-ban terhelik meg az immunrendszert, ami a korábbi oltások miatt 25%-ra esik vissza egy két napig. Hacsak a beteg egészségi állapota ezt meg nem megakadályozza, (egyéb betegségek, meghűlés. erőltetett munkavégzés. stb.) Mindenesetre az átmeneti egyensúlyi állapot komoly reményeket ébreszt. Az idő múlásával ez az egyensúlyi állapot kezd felbomlani. Okai között említjük az immunrendszer akkomodációját, lanyhulását amely követi a vírus átmeneti gyengülését. Mivel azonban a beadott vírus kolónia ismét "levegőt kap", visszanyeri virulenciáját, a betegnek újabb "emlékeztető" oltásra van szüksége ahogy ezt a virológusok mondják. A harmadik oltás szintén végig járja az előbb említett folyamatot, az eredmény ugyanaz, a beteg fokozatosan elveszíti az antigén állományát, tehát ahogy az oltatlanok, ki van téve egy újabb fertőzésnek, a vírus pedig tovább él. Ezért ajánlottam fel a kozmikus hullám terápiát, amely rezonanciájával túlgerjeszti a vírus eredendő rezonanciáját, és megsemmisül (égő csipkebokor  a bibliában:          Nem szabad belenézni, mert az a kíváncsiskodó végét jelenti.

Néhány adalék az oltást sürgető nagyjainkról.

Kezembe került a, "JÓKOR" információs röplap (nyugdíjasoknak). Nem tudom, hogy a felsorolt nevek hol mérették a vírus háztartásukat, de saját méréseim szerint a második vagy harmadik oltás után szervezetük két harmada tele van vírussal, azaz covid vagy delta fertőzöttek. ami azt jelenti, hogy ha nem kapnak újabb oltásokat akkor jönnek a járulékos betegségek. Győrfi Pál, Müller Cecília és Szijjártó Péter jelenleg (50-80%-ban) a covid fertőzők listáján van. A harmadik vagy negyedik oltás ugyan valamelyest, de csak átmenetileg vissza szorítja a bennük lévő vírus kolóniákat, de az immunrendszert aktiváló újabb vírusok átvészelik (legalább is részben) az immunrendszer támadásait. Ezért beszélnek negyedik, ötödik esetleg hatodik oltásról, mert azok reményeik szerint megsemmisítik a vírusokat, de (NEM) azok csak átmeneti jobbulást eredményeznek. Azután minden kezdődik elölről. Akiknek nincsen pénzük egyre növekvő árak mellett otthoni vitaminkészletük bővítésére, sajnos kórházi kezelésre vagy teljes leépülésre számíthatnak.

FILOZÓFIAI KÖRKÉP  A 22. SZÁZAD ELEJÉN.

Élet a jövő múltjában filmet láttam a Duna TV csatornáján 2021. 27. hétfő 21 órakor. Érdekes volt, ahogyan a vágy és a szükséglet problémakörét járja körül a film. Sajnos a film készítői nem jutottak tovább a probléma felvetésénél. Életképeik egymásuránjai a filozófia és pszichológia mélyebb rétegeit felszínes köznapi történésekkel helyettesítik. Ez fémjelzi a "nagy reformerek" új akarását, sajnos megfelelő alap nélkül. A régi szabadság és szükségszerűség gondolatvilágát járják körül, amelyeket már Hegel és Marx is próbált kidolgozni. A jelenlegi film sem jut tovább, mivel kihagyják az Isten és a lélek fogalmát. Az anyagi világ értelmezése az anyagtalan sugárzó hullámok nélkül egy rész világ  képét próbálja meghonosítani több kevesebb sikerrel. Az emberiség mindig vágyott valamilyen vezetőre, mindegy, hogy ki volt az: az orosz cár, Hitler, Sztálin, vagy Napóleon. A római korban Cezár, a második világháború idején Churchill, Rommel Eisenhower. A bibliai korban a napkeleti bölcsek is a "három király" volt. Királyok, helytartók mindig voltak és mindig is lesznek. Az ember addig érzi magát szabadnak, amíg lesznek vezetői, nem kell gondolkodnia, hogy mit tegyen. A pápa is ember, de már sokszor az isten földi helytartójából kiindulva istennek képzeli magát akinek a szentsége az égből való Erre vallnak a mozdulatai, az isteni megbocsátást is birtokolja, egyszóval az emberiség fölöttinek tartja magát, mint az egykori fáraók.  Luther, Kálvin az egyházat a maga ízlése szerint alakította és akadt is követője bőven. A kínai királyokról, az indiai maharadzsákról ne is szóljak akiknek kezében volt minden alattvalójuk, kivégezhette őket mert volt rá joga. A magyar földbirtokosok egy része is rendelkezett pallos joggal. amely hozzátartozott nemesi címükhöz. Tehát így nézett ki az emberiség múltja, amelyből sok a mai társadalmakra is átöröklődött. A magyar egyetemeken , főiskolákban ma is a dialektikus materializmus örökösei tanítanak, ateista módon. Sőt üldözik azokat, akik tovább mernek lépni. Einstein is, annak ellenére, hogy a fény hullám és korpuszkuláris elméletét megalkotta, nem tudott tovább lépni. A fény hullám természetét is csak anyagi alapon tudta elképzelni. Ebből származnak vitái az újabb elveket valló tudósokkal, akiknek kutatásai a fény hullám természetéből származó sebességét nem azonosították annak korpuszkuláris rezgési idejével. Tovább léptek és, ha hipotézis szintjén is, de  felvetették az anyagi világot alkotó nem anyagi jellegű hullámok világokat formáló erejét (multiverzum). Az empírista egyetemi professzorok ezt nem tanítják, mert amíg ezek az új tételek nem nyernek bizonyítást, addig szemükben egy multiverzum nem létezik, mert mint mondják az nem tudományos. A tudományosság béklyóikból nem tudnak kiszabadulni, mert arra nem tanították őket. A fiatal hallgatókat elrémisztik minden olyan hipotézistől, amely az ő praxisukban nem fordult elő. Ez a modern kori "boszorkány üldözés".  

Ugyanez vonatkozik a jelenleg folyó covid 19 és delta vírus terjedését megállító kutatásaikra. A laboratóriumokban pepecselnek, megállapítják a vírus alakját, működési területét, csak éppen szaporodását nem tudják megállítani csak az egyik vakcinától a másikig terjedő átmeneti idő egyensúly bomlását jósolgatják. Olyat el sem tudnak képzelni, hogy a kozmoszban létezik olyan sugárzás, amely megálljt parancsol egy önmagát átörökítő vírus kolóniának. De ez a hullám rezgése túlmutat az einsteini fény rezgésnek, annál milliószor is gyorsabb. Ez már szerintük nem tudományos, mert a mai fizikai jellegű mérőeszközök ezt nem tudják igazolni, tehát következésképpen az eljárás nem is lehet tudományos, lehet hogy nem is létezik. Közben a pepecselés közben ezrek halnak meg a fertőzésben. A nagy tudomány szemszögéből ez nem lényeges, a kijárt utat nem szabad felcserélni egy még nem bizonyított terápiával. Legyen az hasznos vagy nem, a tudomány fellegvára az efféle kísérleteket nem fogadja be. Ilyen kísérleteket nem szabad végezni, mert mit szólna hozzá Einstein, akinek a tekintélyét nem szabad még ennyi idő után sem megsérteni.                 

Zárásképpen megállapítjuk, hogy az emberiség és jeles képviselői még nem állnak készen egy új kori felfedezés sorra, ahol az anyagtalan hullám is világalkotó, ahol van lélek, van Isten, van jövő.

A fenti írást ajánlom azoknak az egyetemi-főiskolai professzoroknak, akik még mindig ott tartanak, hogy a fény a leggyorsabban közlekedő energia sugárzás.

A covid és mutánsai nagy fejtörést jelentenek a mai tudomány számára. Részemről egy más megközelítésben vizsgálom a jelenséget. A lényege a következő. A covid, a delta és omikron mutánsai a törzs fejlődés egy alacsonyabb fokán léteznek. tehát rezgésszámuk általában alacsony. Felfedeztem, egy olyan sugárzást, amelynek a rezgésszáma olyan magas, hogy még a fénnyel is vetekszik. Gondolatilag lehívható a kozmoszból és gyógyító hatása egyértelműnek bizonyult. Hatása lényegesen hosszabb, mint bármely vakcináé és az emberre nem fejt ki semmiféle káros hatást           Lehívása úgy történik, hogy gondolunk a beteg személyre vagy járulékos bakteriális fertőzésére, tartjuk a két tenyerünket egymással szemben, néhány másodperc után a tenyerünk kezd melegedni. Ebben a pozícióban várakozunk 15-20 percig, ha kell egy kicsit tovább, míg a melegedés a kisujjat eléri. Ekkor keresztbe tesszük karunkat a mellkas előtt, amellyel a sugárzó energiát lezárjuk. A vírus és mutánsai a rezonancia miatt (túltöltés) szétesnek, sőt nem is tudnak megújulni. Ezt az eljárást nem ajánljuk naponta többször megismételni, mert a lehívónak esetleg emelkedett idegállapotot okoz. Jelenleg az eljárást egyes személyekre korlátozzuk, mivel a csoportos átsugárzásról még nincsen pontos visszajelzésünk  A KVANTUM ŐSSZEFONÓDÁSRÓL MÉG EGYSZER más néven kvantum korrelát.//

Világunkat erőterek alkotják és ebben a tekintetben is fontos szerepet játszik a kvantum összefonódás jelensége.           Einstein számára a jelenség megfoghatatlan, mert nem találta a közvetítő anyagot. Aki nem járatos a kvantum fizikában, magyarázatként csak annyit, hogy egy megforgatott pénzdarab párja az ellenkező irányban forog, független attól, hogy fizikai síkon a két pénzdarab milyen messze van egymástól (lehet 2cm, de lehet 26 fényév is ).                          Nos ez a jelenség nemcsak kvantumfizikai szinten valósul meg, hanem mikro és makro szinten is. Tehát a csillagok és bolygóik között is felléphet a kvantum összefonódás, amelyet az ellentétes erőterek biztosítanak. De nem menjünk a csillagokba, mert ez a jelenség a nemek közötti vonzásban is megnyilvánul. Korábbi írásunkban taglaltuk, hogy a férfit és a nőt is körül öleli egyfajta rezgéshullám, amelyet mi név híján GORTPN-nek kereszteltünk  el. Ennek a hullámnak rezonanciája a fénynek másfél milliószorosa. Minden égitesten áthalad anélkül, hogy elhajlana, vagy frekvenciája csökkenne. Energia forrása egy pulzár, amely TEJÚTRENDSZERÜNKTŐL számítva az első univerzum a szuper térben. Ennek a pulzárnak a hullámai szakasosan, löketekben jelentkeznek, ahogy az égitest forgása ezt megengedi. Minden löket között kb. 4-5 másodperc szünet telik el. Ez az energia hullám az emberi testre gyógyító hatású és intelligens. Nem sokkal van a MINDENHATÓ energia tere alatt. Amikor ISTEN az embert saját képmására teremtette, valószínű, hogy ezt az energiát azért ajándékozta az embernek, hogy teremtsen, gyógyítson és emelkedjen az állatvilág fölé. Nos ez a tétel a mai reformista törekvőknek szemet szúr, mert szerintük nincs  ISTEN. De bennünket nem zavar, hagyjuk meg őket saját experimentalista világukban, a világmindenség kutatása azért nem állhat meg.            A földi ember is örökölt ebből a kvantum összefonódásból valamit, ugyanis a férfi körül az óra járásával egyező kvantum hullám köröz (fajtája GORTPN)  és kvantum összefonódást alkot a nő körül keringő ellen hullámmal. A két hullám rezonancia sebessége azonos, csakhogy a beírt körök sugarai mások, és elengedhetetlen, hogy a férfi hullámokkal időnként ne alkossanak metszéspontokat. A női hullámok löketei a pulzárnak köszönhetően időnként (érzelmi fellángolás) a férfi hullámokkal való találkozási pontokban felerősödnek, ekkor születik meg mindkét félben az orgazmus. Ha nincs meg a két fél között a vonzódás, a hullámok nem találkoznak, a semmibe vesznek, a szeretkezés eredménytelen volt. A további részletekről  a következő írásunkban számolunk be.

Műller Cecilia 2021 december 29-én tett egy bejegyzést, miszerint a covid vírus vakcinák beadása azért veszélyes, mert akinek valamilyen betegsége van, a beadott vírus elleni vakcina még súlyosbítja azt. Aki viszont egészségesen kapja az oltást, a beadott vakcina vírusállománya a beteg 4-5 hónap utáni csökkenő immunválaszai miatt ki van téve annak, hogy a vírus ismét virulensé válik, megrendül az egyensúly és a személy vírus fertőzötté válik.Minden vakcina újbóli beadása csak átmenetileg csökkenti a vírus erejét, de ahogy az egyik virológus mondta a TV-ben a védettség ekkor sem több, mint 90%. Azaz, az immunrendszer gyengülésével a megmaradt 10% ismét dolgozni kezd, a beteg kezdi rosszul érezni magát és gyorsan beadatja a következő vakcinát abban a reményben, hogy az majd védetté teszi egy újabb vírus támadásra, de téved. A vírus ellen csak egyetlen ódon lehet védekezni, ha megsemmisítjük. Erre dolgoztunk ki egy módszert, olyan sugárzásban részesítjük a vírust, amelynek rezgésszáma jóval meghaladja a vírusét. Hogy ezt milyen módon hajtjuk végre elolvashatják a facebook oldalaimon, Burián Miklós bejegyzéseiben. 

MÉG EGYSZER A KORONA VÍRUS JÁRVÁNYRÓL MANIPULÁCIÓK A TÜSKE FEHÉRJE ADALÉKKALAz emberek többsége úgy tudja, hogy a korona vírus fertőzést egy adalék anyag tette halált okozóvá. a szérumokba belekevert TÜSKE FEHÉRJE. Atyját Bill Gates- nek gondolják. Feltehetőleg nem ő volt, aki kitalálta ezt a halálos adalék anyagot. Mikor a kínaiak átadták az eredetileg fegyvernek szánt kísérleti anyagot az amerikai laboratóriumoknak ez azért történt, mert nem volt hozzá megfelelő technológiai berendezésük. Az amerikai titkos szolgálat laboratóriumaiban a vírust adalék anyaggal látták el, hogy a föld túlnépesedését legalább az idős emberek eliminálásával oldják meg. Miután a vírus kiszabadult az ellenőrzésük alól, hatalmas néptömegeket fertőzött meg. . Miután járvány megelőzéséről volt szó, nem tették kötelezővé minden állam számára az oltást Volt is néhány ország, amelyek visszautasítottak a kísérleti vakcinát. Néhány vezető oligarcha pénzt látott a megbízásban, ezért bevezették a vakcina használatát, mint ami az egyetlen megoldás a járvány megfékezésére. Az államok szakembereit a WHO ajánlása alapján félrevezették. Így történt ez nálunk Magyarországon is, ahol a vezető virológusok esküdöztek a vakcina gyógyító hatására. Az első oltásba belekeverték a tüske fehérjeadalékot, a másodikba már csökkentett mértékben. hogy az öregkori halálozások száma ne legyen olyan feltűnő. A budapesti polgármester úr nem is akart kimenni a két pesti öregek otthonába, mert a halálozás meghaladta a várt mértéket. Feltehető, hogy a baloldali városvezetők elitje már tudott a szigorúan titkos tüske fehérje belekeveréséről. Sem Gyurcsány, sem Doblev Klára nem kapott a tüske fehérjével dúsított vakcinákból. A forró drót még a miniszterjelölt Zajcsik urat is megkímélte, mert végül is a nyugati megbízóit szolgálta ki. Orbán Viktort és Szíjjártó Pétert megtisztítottam a tüske fehérjétől, mert volt rá módom. A vezércikk egyik tagja egyenesen hazaárulónak nevezte azt a pedagógust, aki a gyerekeket veszélyeztetve nem oltatta be magát. Nevet nem említek, mert ő is csupán ennek a cselszövésnek egyik áldozata. Tehát pénzért egy ateista az anyját, apját is eladná, ez történt nálunk is Magyarországon.

Sokasodjatok - ez áll a bibliában a teremtés történetében. Ez ellentmond több próféta ajánlásának, akik a házaséletet mivel szexualitást feltételez a bűnök lajstromába sorolják, mivel nő a paráznaság veszélye. A nem szabad nővel szeretkezni, mert a paráznaságra ösztönöz. A kereszténység történetében megszületett a papi nőtlenség gondolata. a kolostorokban csak a Mindenhatót tartották egyedüli létezőnek, akit folytonosan imádni kell. Ma már módosult a papi nőtlenség gondolata, mivel kiderült, hogy Krisztus Urunknak is volt asszonytársa, sőt gyermekei is. A létfenntartáshoz gyarapodni, szaporodni kell és ez megy végig a történelmen. Királyok, grófok hercegek utódokat nemzettek, hogy uralmuk haláluk után is biztosítva legyen. Erről szólnak Shakespeare és számos drámaíró műve, nem beszélve a költők és regényírók, színdarabok, operák és operettek központi témáiról. A szexualitás ma is központi kérdés és tevékenység, különösen a filmekben. Ezért gondoltuk, hogy a szexualitás empírikus tárgyalása mellett felfedjünk néhány energetikai tényezőt. A körforgás létünk alaptörvényei közé tartozik. A kőrhinta mekkora élvezetet jelent a fiataloknak, de minden ehhez hasonló forgató eszköz például a "Ringlispiel" a vidám parkokban. 

Kutatásainkből kiderült , hogy a férfi és nő körül egy energia csóva kering, amely egy hullámból származik, tehát láthatatlan, de mégis ott van. A férfi körül, mint a Szaturnusz gyűrűje, egy jobbra tartó hullám kering, míg a nő körül egy balra tartó hullám forog. Ez a jelenség megfelel a kvantum összefonódás elvének. A szaporodás vágya a nőben, az ellentétes forgású belső körben a férfi külső, jobbra forgó energia hullámában, amennyiben a férfira rezonáns és vonzódik a férfihoz annak külleme és pszichikai megnyílvánulásai következtében, metszéspontokat alkot a férfi külső körén  (a két kör különböző sugara teszi ezt lehetővé), tevékenysége nemi vágyat ébreszt a férfiban). A nemi vágy az előbb említett feltételek mellett a két kör gyorsulását eredményezi, mígnem a két energia csóva egymásba esik és együtt forognak. Ha a férfi a domináns akkor mindkettő jobbra, ha a nő domináns ("rajta van a nadrág") , mindkettő balra forog. Eközben a szexuális kéjérzet csak fokozódik és a felhevülés, felgyorsulás egy. a kéjérzet maximumává fejlődik, létrejön az energiák kisülése (orgazmus). amely néhány pillanatig tart, majd visszaáll minden a régibe: a férfi és a nő ellentétes forgású energia csóvájába. Ha két félnek újabb tetőpont hiányzik. a folyamat megismétlődik ( az idősebbeknél már ritkuló tendenciával).                                                                                                                                        Ez a jelenség zajlik a makró világban is. Ha két galaxis közeledik egymáshoz, mert forgásuk ellentétes (kvantum összefonódás elve), egymáshoz érve a nagyobb erőterű galaxis mintegy bekebelezi a gyengébbet úgy, hogy a vendég galaxis forgása beleolvad az erősebb erőterébe. és egy irányban forognak azután. Ez a folyamat a nagyobb galaxisok születése. Ha egy azonos forgású galaxis közeledik a gyengébbhez, a gyengébb olvad bele az erősebbe. Tehát a makró világban ugyanaz játszódik le, mint a mi kicsi mikrovilágunkban.//

A KUTATÁS mai állása.

A legtöbb földi betegséget meg lehet gyógyítani valamelyik csillag, pulzár, szuper nova vagy vörös óriás lehívott energiájával Ezek az égi testek hozzánk nagyon messze vannak, de ha a rezgéshullámuk rezonanciájával dolgozunk. akkor egy szempillantás alatt érezzük a tenyerünkön annak melegét, vagy szurkáló érzést A 01-es szektorból (távoli univerzum ) sugároz egy pulzár, amely kb. 600 millió fényévnyire van. Csak gondolatban le kell hívni és azonnal megjelenik.Számos coviddal fertőzött embert gyógyítottam meg vele. Csak egyszer kell alkalmazni a terápiát, ha gyógyulási szint eléri a 100%-ot a betegből eltűnik a vírus, az omikron  és influenza vírus is. A sugár löketek 46 másodpercig tartanak, majd egy 4-5 mp. szünet jön, míg újra beindul a sugárzás. Van két csillag az U7 és az U8, amelyek szintén gyógyító hatásúak (250 és 450 millió fényévnyire). Az U9 egy Szuper Nova, amely szintén gyógyító hatású (900 millió fényévnyire). A szememre, amelynek a könnycsatornája beteg, egy Vörös Óriást találtam. Száma 82. és 3500 millió fényévnyire van tőlünk. Az U jelölés univerzumot jelent.                                                                                             A spektrum Tv időnkét megjelenít egy amerikai asztrológust (nobel díjas), aki a mi univerzumunkon kívülre nem merészkedik és elmondásai alapján, más nem is létezik csak ha valami a tejúton belül történik, legalábbis a materialista-empírikus világszemlélet alapján. Kell még legalább 40 év mire ezek csillagászok ki merészkednek a szuper térbe

A multiverzum és az anyagi világ. 

A multiverzumröl a You tube közöl cikkeket. Sajnos meg kell jegyezni, hogy azok nem többek, mint üresjáratú szócséplések. Kutatásaimból merítek néhány részletet. Korábbi cikkemben felsoroltam azokat a hyper térbeli égitesteket, amelyek gyógyító energiát sugároznak akár nekünk, földieknek is. Sőt életet is találtunk az U153-as galaxisban is. Feltehetően egy bolygóról van szó, ahol a törzsfejlődés egy korábbi élet jelenségeit azonosítottuk, hüllőket találtunk. Ezért tovább mentünk és egy 8000 millió fényévre tehető bolygót találtunk, ahol mintegy antivilágban anyagi jelenségeket, köztük androidokat találtunk.

A multiverzumról még-egyszer és egy interjú másik világbeli énemmel.                                                                                   

Kezembe került egy videó a univerzumról. A legtöbb kutató csillagász még mindig a nagy "bummal" kezdi. Mint később kiderült ilyen nagy bumm milliárd és milliárd is volt más univerzumokban, mert a világ végtelen. Mindenesetre a mi univerzumunkra is igaz, hogy a nagy bummot egy inflálódási folyamat követte, amely univerzumunk tágulását eredményezte. Ennek oka a fekete anyag tágító erejében keresendő , Csakhogy a tágulás az univerzum bizonyos pontjain lelassult illetve megállt. Így keletkeztek a tágulás kitüremkedéseiben újabb galaxisok, csillagok és végül univerzumok. Ez a folyamat hasonlítható az egysejtűek osztódásához már nagyban. Az újabb univerzumok távolodtak az anya univerzumtól, mivel a hyper térben a gravitáció ellengravitációra fordult át. Sőt a kvantum összefonódás törvénye sem érvényesült tovább. A hyper térben már a húr elmélet és a kaotikus mozgások uralkodnak. Nos így alakult ki milliárd és milliárd univerzum, amelyet mi multiverzumnak hívunk. Miután a végtelen térben a dolgok és történések valahol megismétlődnek, támadt az az ötletem, hogy megkeresem antivilágbeli másomat és beszélek vele.  Miután a földi életben is lehet az eltávozottakkal gondolatban kommunikálni megpróbáltam antivilágbeli hasonmásommal (8000 millió fényév) kommunikálni gondolat útján. Először aggódtam, hogy milyen nyelven értjük meg egymást. De, végül rájöttem, hogy ez nem lehet gond, ha én vagyok "Ő és Ő meg "Én". meg kell, hogy értsük egymást. Így is történt.   Először én kérdeztem, a kérdéseket előre felírtam füzetembe, hogy ne hagyjak ki semmi információt, de egy idő után már "Ő" kérdezett vagy beszélt magáról. Elmondása szerint házas, van két fiú gyermeke és egy lánya. Nem mennek bevásárolni, mert minden megvan otthon (gondolom speciális táplálék), autó nincs, 161 évig él. zongorázni tud, de énekelni már kevésbé. A futballt nem ismeri, viszont úszni tud. A mi telefonunkra nem tud rákapcsolódni, gondolom nem ismeri ezt a frekvenciát, mert egy jövőbeli idősíkban él, de nem nagyon távoliba (8000 millió fényév). Gyógyászatban fejlettek, ismeri a távgyógyítás fogalmát, de ő nem gyógyász. A szép lányokat ő is szereti. Szeret kirándulni a hegyekbe és a tengerhez.

Nos egyelőre ennyit, későbbi információkat a következő írásaimban, közlök. Materialista barátaim gondolom kinevetnek, jó lesz regényírónak hangoztatják. Azért nem foglalkozok velük, mert nyugati barátaik (engionisták) következő stációja az lesz, hogy a kis gyermekeket arra tanítsák, hogy kehet  a tyúkkal meg a kecskével szexuális kapcsolatot létesíteni. Szerintük ez már az óvodában is elengedhetetlen tananyag lesz.//

Miklos dr.Burian <drburianm@gmail.com>

17:43 (2 perccel ezelőtt) 
Miután mérésekkel megtudtam, hogy feleségem antivilágbeli énje itt a földön van, mint energia lény. Megvizsgáltam a gyermekeim anti világbeli helyeit, és kiderült, hogy különböző föld szerű bolygókon telepedtek le. a hyper térben, ahol nincs kvantum összefonódás, és a Megváltó egyikre sem ment az ott lévőket megváltani. Csak a föld volt az egyetlen, ahová várták a Messiást, és aki oda el is jött. Úgy tűnik, hogy Isten nemcsak saját képére teremtette az embert, de meg is akarja menteni az utolsó ítéletkor. Ennek alapján a következő elgondolás vert bennem gyökeret Azok, akik már a földi életben megkapták a szentlelket, nyilvánvaló, hogy a megdicsőülés örökösei. Azok, akik karmájukat komolyan vették, és megtisztultak, szintén a megdicsőülés várományosai. Azok. akik, bár karmájukat ismerték, de nem vették komolyan, a váró listára kerülnek. Ha időközben megváltoznak, még mindig nyerhetnek bűnbocsánatot. A legrosszabb variáció, azok akik a bűn mocsarában fürdenek, és jól érzik magukat, az utolsó ítéletkor megsemmisülnek. Ez tehető az emberiség 75%-ra. Nem lesz tehát túlnépesedés az örök életben.Egyelőre ennyit. 

Ki is az ember? 

Az ember az anyagi és szellemvilág sajátos ötvözete. Több, mint anyag, vagy test tudatának megnyílvánulása, mert van lelke is. A lélek mindig az anyagi test kísérője és elsősorban a földi test és energetikai kísérője a lélek szimbiózisa. A léleknek lehetnek osztásai (parciái), amelyek a földi test és lélek segítői. Energetikai megnyílvánulások. Az angyaloktól annyiban különböznek, hogy az angyalok univerzális lények, míg a lélek osztott formái valahol mindig a vezér, a földi lélek feladatait segíti. Az ember botladozik a lelki tisztaság, a karma feladatai és az egó sokszor önkényes testi kívánságai közt. Az ember osztott lelke vándorol különböző galaxisokba, univerzumokba, hogy tanuljon és a földi vezér lelket mindig újabb és újabb információkkal lássa el. Az ember élete tehát nem makulátlan, itt is botlik ott is botlik, csak lelki ereje és tisztasága és hite a Mindenhatóban segíti újra és újra felállni. Törekvését a lelki tisztaság elnyerése iránt egyrészt karmája és egója nehezíti meg. A karma teljesítése jó dolog, de sokszor beleront abba az egója. Ez egy olyan harc, amely sok szép, de sok buktatót is tartalmaz. Viszont, közben a lélek fejlődik. Ezért születnek sokan le a földre. De még ezért is születnek újra és újra  az anyagi világba, hogy lelkileg fejlődjenek. Krisztus tudta, hogy ebből a  nagy kavalkádból csak egyetlen dolog emeli mi az embert a SZERETET. Nos nem elég mindig a bűnt emlegetni, mert csak elbátortalanítja az embert attól a küzdelemtől, hogy megbocsátást nyerjen. Akik a bűnös életben lelik tetszésüket , el is fogják nyerni jutalmukat. De tudnunk kell, hogy a multiverzumba költözött lelkek úgy élnek, mintha a mennyország előszobájában lennének. Miután megtisztult lelkek anyagi formátumai, nincs szükség karmára, sem egóra. Úgy élnek, ahogy mi is élnénk a fent említett karma és egó nélkül.// 

ÉGITESTEK GYÓGYÍTÓ HATÁSÁRÓL

Az alábbiakban megpróbálom vázolni azokat az égitesteket, amelyek az emberi testre gyógyító hatást fejtenek ki.          Szeretném, ha minél többen próbálnák ki a gyógymódokat, mert amit én csinálok, univerzális. Az emberi testre és szervekre csak gyógyító hatást fejtenek ki. de semmi káros jelen és utóhatásuk nincs. Egyszeri alkalmazásuk az illető egyénre (célszemély) a tapasztalat szerint védettséget jelent ugyanarra a betegséggel szemben, amire kapták a kezelést. Egyetlen esetben ismételjük meg az alkalmazást, ha a beteg utólag nem érzi jól magát. De akkor sem többet, mint 10-15 percet szánjunk a pótlásra. A tenyérben érezhető a melegedés vagy szurkáló érzés fokozatos megszűnése. Ebben a gyógymódba mindenki lehet orvos, vagy ha magára irányítja rezgéshullámokat, beteg is. Ami még érdekes ezeknek az energiáknak a lehívásakor, lehet alkalmazni közösségekre is, például egy rendelőintézetre, iskolára. Humorosnak hat az egyik szomszédom  esete, aki az oltási propagandát komolyan vette, és a tisztítási folyamat előtt gondolkodási időt kért nehogy pórul járjon. Miután az egész munkahelyét vírustalanítottam, beleesett ő is. És "sajnos" megtisztítottam a háromszor beoltott vírustól, amit még mindig kétkedve fogadott.  Elnézést kértem, mert tettem nem volt szándékos és nem akartam kiábrándítani a hivatalos forrásból származó álpropagandából.  Ezután nézzük meg, hogy melyik égitest rendelkezik gyógyító erővel 

Ízületi problémákra, orrnyálkahártya, máj és tüdő. problémákra az U/7. -ben lévő csillag energiáját használtam. Az U betű univerzumot jelent, a 7.szám csupán a földtől való távolságának sorrendjére utal (250 millió fényév). Itt sohasem az égitest fényéről van szó, hanem annak rezgéshullámairól, amelyek a világűrben (hyper tér) akadálytalanul terjednek a végtelenbe. Így tehát én is, gondolati hullámaimmal (amelyek szintén a végtelenbe terjednek) lehívhatom ezt a rezgést, és irányíthatom  magamra, a célszemélyre illetve a kiszemelt csoportra. Úgy tűnik nem eredménytelenül.            A református egyház kórusába járok, hogy besegítsek a tenorba, a tagok közül kötelező jelleg miatt beoltatták magukat. Két személy, már jóval beoltás után rosszul lett. Alkalmaztam a vírusirtó programomat otthon, a következő próbán meg voltam lepődve, hogy milyen virgonc volt az egész társaság.//                                                             

Folytatom az égitestek gyógymódjaival. Az U/8. hatással volt a vegetatív idegrendszer és a vesék működésére.              Egy fiatalembert Új Zélandban gyógyítottam ki vele született vese betegségéből. (csillag energiájával).                                A U9. szuper nova (900 millió fényév). gyógyító, de , hogy hogy mire, még nem tisztázott                                                      Talán leginkább alkalmazott Gyógyító az U3 pulzár. Mindössze 600 millió fényév tőlünk. De jó a covid, az omikron, és számtalan testi probléma orvoslására. Lehívása a két tenyér egymásfelé tartásával és a cél személyre való rágondolással történik. Egy pulzárról van szó, ami 47-52 másodperc alatt fordul meg tengelye körül. A fordulás előtt egy jelet ad a mérő hasizom rándulásával, majd újból teljes erővel sugároz. Hogy saját univerzumunkról se feledkezzünk meg, van egy longitudinális sugárzás, földünktől 4 fényévre, tehát nagyon közel, a bolygó orrdugulás, gége hurut, gyógyítására alkalmas. Egy picit messzebb van a 13 fényévre lévő csillag, amelynek sugárzó (torziós) hullámait már középiskoláinkban is tanítják. Óvatosan kell kezelni, mert gyógyító ugyan, de bizonyos körülmények között az emberre ártalmas is lehet. 

Végezetül megemlítem az energy  térképen ábrázolt, az embert körülölelő sugárcsóvát, amely részben a szexualitásért  is felel. A világ egyik alapvető sugárfajtáját a körmozgást jeleníti meg úgy, hogy a női nem kisebb sugarú körét az azt körül ölelő hosszabb sugarú kör alkotja (férfi).  A sugarak hosszának különbözősége miatt a két kör metszéspontokat produkál, ahol a női és férfi hormonok szexuális vágyat ébresztenek. A tartós vágy végül egy összeolvadt körben egyesül, amely előbb-utóbb orgazmusba torkollik. Ez a vágy csak rokon rezonanciák esetén funkcionál. Lemeztelenítve ez a folyamat zajlik le a legtöbb regényben, filmen, páros táncban. Az utódlásnak ez az előszobája. Sajnálom, hogy ilyen profán voltam, de ez az igazság.

VAN-e HATÁRA A VÉGTELENNEK?

Bennünket ez a téma annyiban érdekel, hogy megtudjuk, a U209. bolygón kívül vannak-e androidok a végtelen térben. Feltételezhetően vannak, csak éppen nem tudunk velük kapcsolatot létesíteni, mert az általunk vizsgált végtelen térnek is vannak határai, amely megközelítően 990000 millió fényévre tehető. Ezen túl már olyan erős a csillapítás, hogy elmossa a rezgéshullámokat. Oka valószínű a hullámzó térben megjelenő gravitációs és antigravitációs hullámok csillapító hatása. Tehát be kell érnünk a fent jelzett csillagközi távolsággal, hacsak nem szeljük át ezt a távot is valamilyen módon.

A KÖZELI SZEKTOROKBAN MELYEKBEN VANNAK ANDROIDOK:

A végtelen csillagtérben szektorokat különböztetünk meg. A mostani univerzumunk (0) kapcsolódik a Gyógyító égitesteket tartalmazó univerzumhoz (01). 

 Foglalkoztunk az U7 (250 millió fényév), más néven longitudinális az U/8 (450 millió fényév) , más néven torziós égitestekkel, amelyek már következő, 01 univerzum részei és gyógyító erővel bírnak.           Az U/3 (600 millió fényév) -re tehető pulzár amely szintén gyógyító, és a (01) szektorba tehető. Az U/9 (szuper nova (900 millió fényév) már szintén a hyper tér csillaga és gyógyító. A Vörös Óriás. U82, (3500 millió fényév) szintén gyógyító csillag. Mivel feltételezhető, hogy máshol is vannak androidok, találtuk az 9.szektor, 5.univezum (8000 millió fényévre) tehető földszerű bolygót, ahol antivilágbeli másaink élnek. Az élet utáni kutatás tovább sarkallt bennünket és próbáltunk a 0/1 univerzumból a 0/2 -be átlépnünk. Sajnos a hyper tér hullámzása a gravitációs és antigravitációs mezők akadályozták tovább haladásunk. A 0/2 szektorban is van élet, de csak az androidok, energia formában, Az élet anyagi formában nem létezik. Mentünk tovább de csak a 9. szektorban találtunk androidokat anyagi formában. A 11. szektorban is van élet, de csak energia formában létező androidokkal. A legközelebbi szektor is adott helyet az androidoknak, mégpedig anyagi formában, (13. szektor). Ezekre a helyekre mostanában aligha jutunk el, hacsak nem valósul meg az energetikai transzportáció, amely visszavált anyagra. Csak így tudunk meg többet honfitársainkról a végtelen hyper térben. De azért reménykedjünk.

A végtelenről vallott nézeteimet korrigálni kell. Sikerült ugyanis tovább mennem további szektorokba ahol szintén vannak gyógyító égitestek, elsősorban csillagok de androidokat is észleltem.. A kutatás tovább folyik. Bár nem végleges eredményeket közlök, de az egyes égitestek gyógyító hatásának további elemzése még várat magára. Az alanti táblázat mutatja a szektorokat, azon belül a gyógyításban részt vevő univerzumokat, az egyes univerzumokon belül jelzi a gyógyító csillagot, bolygót, amelyek a betegségek milyenségét illetően gondolatilag lehívhatók. Érdemes egy körön belül lemérni a betegség jelen állapotát (radiesztéziás ingával), majd az égitest szektorának, univerzumának, és a gyógyító csillagának, bolygójának gondolati úton való beazonosítását, és végül a tenyerek egymás felé fordításával várjuk meg a két tenyér melegedését. 20-25 perc múlva a körünkön ingával ellenőrizzük, hogy van-e elmozdulás az indító állapothoz képest, ha az inga nem megy föl a 0 pontig, az energia lekérést folytassuk még 10-15 percig. Ezután a kezeknek a mell előtt való keresztezésével zárjuk le az energia áramlást.  

 0 szektor: longitudinális, 2 fényév, (bolygó).

1. szektor: torziós, 13 fényév, (csillag)

  U/3, forgó pulzár, 600 millió fényév , gyógyító

 U/7, csillag, 250 millió fényév

U/8, csillag, 450 millió fényév

U/9 , csillag, 800 millió fényév (androidok)

U/10, szuper nova , 900 millió fényév, nincs élet.

2. szektor: nincs élet

3. szektor: van élet, gyógyító energia, 10. univerzum.

4. szektor, 5. szektor, 6. szektor, nincs élet

7. szektor: van élet (androidok), 14 univerzum

8. szektor nincs élet. 

9. szektor. van élet, (androidok anyagi formában) 5. univerzum, (bolygó)

10 szektor. nincs élet

11. szektor: van élet (androidok lélek formában), 6. univerzum. 

12. szektor: nincs élet.

13. szektor: van élet (androidok anyagi formában). bolygó, 4. univerzum

14-15 szektor: nincs élet

A 9. szektor 5. univerzumban van egy földhöz hasonló bolygó, amelynek lehívott rezgései Az orrnyálkahártyára (orrdugulás) és a szem könnycsatornáira fejtenek ki pozitív hatást.

A 13 szektor 4. univerzumában szintén van egy anyagi bolygó, amely az ízületekre hat pozitívan.

Az 1. szektor 3. univerzumában van az a pulzár, amelyet már többször felhasználtam különböző vírusok pusztítására (covid, influenza, vese, belek máj megbetegedések, sőt a rák megfékezésére is ).//

A lélek a test börtönébe van zárva. Mondja ezt Szemerey István Jézus a szkíta című könyvében. Rajta kívül a hivatalos vallások is ezt vallják. Véleményem szerint ez vaskos tévedés. Ugyanis Isten saját képmására teremtette az embert és az előbbiek szerint saját magából kiszakított lélekrészeket eleve börtönbüntetésre ítélte volna. Örök vita tárgya volt eddig is a sorrend: szellem. lélek test fogalmai. Vannak vallások, amelyek szent szellemről beszélnek, amely szerintük magasabb rendű, mint a lélek. A materialisták a lelket is mérni vélik, ha egyáltalán elismerik, hogy van ( Szemerey is elhelyezi a lelket, mint valami megfogható valamit a "szív mellé, vagy az alhas valamelyik részében ).  A lélek szerintünk egy, a mindenhatótól kapott energia mennyiség, amely a fizikai testet teszi élővé. Mozgatja, van emlékező képessége, tapasztalatait  inkarnáció esetén átviszi a következő testbe. Tehát egy élő rezgés, amely az emberben tudatára ébred, tud teremteni, más egyedbe átmenni, részekre szakadni,  a világmindenség android egyedeibe anti személyként megvalósulni. Tehát jóval több, mint egy börtönbe zárt fenomén. Másik kérdés a szent lélek. A szent lélek kitöltetése a Jézus feltámadása után a tanítványok körében. A nyelveken való beszéd, mind azt sejteti, hogy Isten kiválasztja azokat, akik a magára utalt lelkeket elvezetik a krisztusi útra. Ezek lesznek a tanítók, próféták, szentek, stb. Tehát nem a papi konzílium fog valakit szentté avatni. Ez a Mindenható jogköre. A szent lélekkel megáldott lelkek magasabb lelki tudatot birtokolnak, amit más lelkeknek az igaz útra térítésére kell felhasználniok.//

Mivé fejlődött az emberiség?

Az állat világból kifejlődött emberek a megélhetésért, a túlélésért folytattak harcot. Először állatokat öltek, hogy meg legyen a betevő falatjuk. Azután jöttek a nagy hódítók, akik ellenségeiket felkoncolták, hogy több jusson nekik. (ilyenek voltak az asszírok). A középkorban jelentek meg a nagy gondolkodók, kutatók, tudósok, hányat égettek el, öltek meg vallási dogmákra hivatkozva. A 19. sz. nagy filozófusai: Hegel, Heidegger nem voltak jók az emberiségnek, mert filozófiájukban nem szakadtak el a teremtőtől (idealista irányzatok). Visszaálmodták az ókori görög materialistákat (Demokritosz, Archimedész). Platon sem volt jó nekik, mert feltételezett valamilyen nagy szellemet, amely irányítja a világot és az embereket. Marx és Engelsz már levetett minden idealista gondolatot, csak az emberi tapasztalatokra szorítkozott, mint tudományosra. (materialisták). Az egyház zsinatain kitiltott minden olyan tételt, amely a papság hatalmát veszélyeztette (inkarnáció). A luterán és református vallás megőrizte a hívek feletti uralmát, miközben követte a judaeizmust., amely a krisztusi  gnosztikus tanokat eltiporta, irtotta. Ma már az örökkévalót nem a szeretet Istenének vallják, hanem a számonkérő, boszzúálló Istennek, ahogy azt a zsidók az ókorban hirdették, akitől félni kell. Csoda-e, hogy a kommunista tanokat hirdetők elfordultak Istentől és tagadják létét (ateisták), akik ma már nem félnek se Istentől, se embertől áthágnak minden erkölcsi normát, hisz nincs Isten, nincs, aki megbüntesse őket. Ez már odavezetett, hogy bosszút forralnak mindenki ellen, aki hatalomra jutásukat veszélyezteti. (mai magyar ellenzék), hazudnak, rágalmaznak, lopnak, hiszen van kitől tanuljanak, a fővezértől, a bukott minisztertől. Nos, itt tartunk, a hatalomvágy, a pénzszerzés vált egyedüli életcéljukká. Hajlandók mindenkin és mindenen átgázolni, csakhogy céljukat elérjék. Sok fiatal szabadság vágya Amerika felé irányult ahol a szabadság és szabatosság már áthágta a bűnözés küszöbét. De vajon nem tévednek? Az egy éves gyerekekkel való szexuális kapcsolatról egy amerikai egyetemi tanár tollából született tanulmány. Tettét meghálálta a  "szabad ország", egy másik egyetemen kapott katedrát, ahol elveiről előadásokat tarthat. Ez a szabad ország, hurrá. !!

Egy fogalom tisztázása

Trichotómia (görög), :test szellem,lélek írja a katolikus lexikon.  Ezt a sorrendet vette át Szemerey István Jézus a szkíta című könyvében. Szinte állandóan a tudatosságról beszél, amely szerinte a lélek felemelkedésének a kulcsa. A tudatosság az általa is átvett (katolicizmus) trichotómia szerint is a szellem terméke. Máshol Szemerey a lelket teszi második helyre, amelyhez a szellem járulékos elemként csatlakozik később az élet folyamán. Szerintünk a lélek magába foglalja a szellemet, a tudatosságot, tehát szükségtelen külön szellemről beszélni, mert az a lélekben már benne foglaltatik. Tehát, hogy megmaradjon a trichotómia a szellem a tudatosult lélek terméke, nem önálló vagy különálló komponens, mert már benne van a lélekben. A lélek egyfajta megnyílvánulása.

Egy rendkívüli eseményre szeretném felhíni olvasóim figyelmét. Tegnap, azaz március 10-én (vasárnap) bemondta a Tv, hogy Shangthai-ban (egy 25 milliós város Kínában) teljes kijárási tilalmat vezettek be a városban a covid vírus hirtelen megnövekedett esetszáma miatt. Miután foglalkozok covid vírus megsemmisítéssel, kipróbáltam az egyik, általam már többször használt gyógymódot, amelyet a tőlünk 6000 millió fényévre lévő pulzár bocsát ki, de rezgéshullámai, mivel azok anyagtalanok és a végtelenbe terjednek itt van közöttünk, csak gondolatilag le kell hívni és a betegre irányítani. Kb 20-25 percig kell a két tenyér közt energiaadásra bírni. Eddig több covidos beteget gyógyítottam meg vele, de most egy 25 miiliós város fertőzöttségét változtattam meg olyannyira, hogy ma reggelre (március 11. hétfő) a kijárási tilalmat feloldották néhány kisebb elszigetelt terület kivételével A pulzár megtette hatását. Eredményeimet Magyarországon sajnos nem tudom publikálni, mert anyagilag a vakcinákban érdekelt körök ezt gátolják. 

A tudomány ma

A politikai csatározásokba nem akarok belemenni, sajnos a mai hazug világ fertelmességei remélhetőleg nem kerülnek a tankönyvekbe. Érdekes témának bizonyul ugyanakkor a tudomány mai fejlődése. Egy újabb óriás csillagot fedeztek fel az űrteleszkópok.. A világmindenség kimeríthetetlen. Most itt járunk a saját univerzumunkon belül. A multiverzumról még mindig csak találgatások vannak, pedig a világ nem zárul be saját univerzumunk határainál. Kutatásaim viszont azt sejtetik, hogy további, szinte megszámlálhatatlan univerzum létezik. Radiesztéziás méréseimmel 15 szektort vizsgáltam, amelyekbe számtalan univerzum sűrűsödik.  Eredeti tervem szerint csak azokat az égitesteket tettem górcső alá, amelyek gyógyító energiával rendelkeznek. Ezek között voltak csillagok, szupernóvák, bolygók, pulzárok. Tőlünk való távolságuk messze túllépte saját univerzumunk határait így ezeket a multiverzum részeinek tekintettem. Kutatásunk során találtam több olyan szektort, ahol androidok telepedtek le. Ilyenek az általam vizsgált szektorok közül a 7. a 9. 11. és 13. szektor. A 7. szektorban a 14. univerzum dicsekedhet androidokkal. A 9. szektor 5. univerzumának egyik bolygója adott életet az androidoknak. A 11. szektor 6. univerzuma csak energia formában létező android lényeknek adott otthont. A 13. szektor 4. univerzumában van egy föld szerű bolygó, amely anyagi jellegű, és gyógyító rezgéseket bocsát ki. Ezek a rezgések nem anyagi jellegűek, tehát eltérnek a fény hullám és korpuszkuláris szerkezetétől.  Gyakran használtam a 0.1 szektor pulzárját, amelynek forgását is sikerült azonosítanom. Rezgéshullámait miután azok a végtelenbe terjednek, földünkön is érzékeljük. Két tenyerünket egymásfelé fordítva melegedést észlelünk és a pulzár forduló pontján egy energia löketet érzünk a testünkön, majd a rezgések folytatódnak mindaddig, amíg keresztbe tett karunkkal azokat le nem zárjuk. Ezzel a módszerrel avatkoztam bele Shanghai covid járványába. A következő nap már a kijárási tilalmat is visszavonták. Ma a Londonban lábra kapott covid omikron valamely változatát ritkítottam meg, az eredményre még várnom kell, amelyet a tv. hírekből remélek. 

Tehát multiverzum létezik, sőt gyógyító energiákat is tartalmaz. Gondolati úton azokat le lehet hívni és a cél személyre vagy csoportra irányítani. //

SZEMÖLCS ÉS PETÉI

Ma olvastam Dr Kassler úr ajánlatát a szemölcs megszüntetésére. Egy u.n.Germivir gyógyszert ajánl, amelyet a face bookon hirdet most féláron. amíg a készlet tart. Miután nekem is  jönnek elő szemölcsök a bőrömön, végig olvastam ajánlatát. Egy gyorsabb módszer kínálkozott , amely egy pulzár rezgéseit irányítja a szemölcsökre és miután vírusról van szó azokat el is pusztítja. Mielőtt módszeremet szélesebb körben ajánlanám, megvárom a pulzár rajtam kifejtett hatását. A kutatás folyamatban van.

SZEMÖLCS KONTROLL

Kedves olvasóim,  a szemölcsre jó a pulzár rezgése. Nekem másnapra eltűntek a bőrömön lévő szemölcsök, így jó szívvel ajánlom mindenkinek a gyógymódot. Magyarázatként csak annyit: a szemölcs vírusnak jóval alacsonyabb a rezgésszáma, mint a pulzárnak. A gondolati lehíváshoz a kezelés alatt (20-25 perc) ismételgetni kell a pulzár elhelyezkedését: 0.1 szektor, 3. univerzum, pulzár. 
férgek, és egyéb paraziták irtására a módszer nem jó. De, ha testen belüli szemölcsről van szó, a gyógymód arra is jó.

A GONDOLAT ÉS AZ ÉRZELEM KAPCSOLATA

Még ha a tudomány szerint egyiknek sincs energia tere (materialista - empírikus tudományok), a gondolat hatóköre  végtelen. Tudatunkkal lehet irányítani, sőt gyógyító energiákkal kapcsolni. A beleélés és hipnózis gondolati úton funkcionál . Tehát mondhatjuk, hogy a gondolat az agy egyik funkciója, de nem fizikai értelemben. A gondolat az agy lelki funkciója. Vetekszik az érzelemmel, amely energiaterében talán meghaladja a gondolatét is, de a testtel való kapcsolata ambivalenssé teszi, ugyanis erősen befolyásolják a testből kiáramló pszichikai - kémiai folyamatok. De lelki folyamatok is (szerelem, gyűlölet, szeretet, vonzódás - taszítás) jelentős befolyást gyakorolnak érzelmeink alakulására. Ennek ellenére az érzelem lelki tulajdonság, van energia tere, erősen vagy gyengén hat környezetünkre, főleg személyekre, állatokra, növényekre, világunkra, de kiterjedtsége meghaladja az empírikus  viszonyulások hatókörét, mert érzékenyen kapcsolódik, reagál gondolatainkra is. Tehát első sorban lelki eredetű. Az empírikus tudomány tudományosan egyiket sem tudja definiálni, így ez a két fogalom egyelőre az űrben lebeg, és ezért mondjuk, hogy a világ megismerésére alkotott hipotézisek elengedetlen komponensei, mert nem sorolhatók be a tapasztalati tudományok arzenáljába.//  

Pleja  (you tube)  aki az idegenekről tart előadásokat a Sumér kőtáblák írásaira hivatkozik. Méréseim alapján kiderült, hogy információi a ma kor emberélnek problémáira helytállók, de a föld történet korábbi szakaszaiban megjelenő "földön kívüliekhez" vajmi kevés köze van  Információkat három helyről szerezhetett be 1, a sötét oldalról, 2. egy tudálékos szellemtől, 3. a mennyei atyától (a szentlélektől). Nagyon kedves előadó a hölgy, de egy feltétezett űrháborúról legfeljebb a Start Trek fílmből értesülhetett de nem valamely idegentől. A korona vírus problémáiról okfejtései helytállók, de ez mai probléma.  A szentlélek, a mindenható, mint informátor szóba sem jöhet. Méréseim szerint gyógyító>, androidok csak a következő égitesteken lelhetők fel. 03 szektor, 10, univerzum, ----07. szektor, 14. univerzum ---09 szektor, 5. univerzum )------13 szektor, 4. univerzum (bolygó). Ettől függetlenül ezekben az univerzumokban lehetnek más élőlények is, de nem humanoidok, és nem gyógyítók. Tehát Plejának az a feltételezése, hogy az Orion és a Szíriusz csillag halmazban vannak androidok, akik a földi életet tervezték, nem helytállók, mert a mi univerzumunkban (0) rajtunk kívül nincsenek humanoidok, legalábbis a  mai kutatások (csillagászok) nem találtak erre utaló jelet vagy jeleket. Így, nem bántva Pleja elméleteit, amelyeket feltehetően valamely "minden tudó" szellemtől szerzett be, kijelenthetjük, hogy a súgó szellemek utólag így akarnak nyilvánosságot szerezni maguknak, és egy ilyen érzékeny léleken keresztül, mint Pleja. 

Nagy érdeklődéssel hallgattam meg Pleja videóit még egyszer és utána mértem a galaktikus történelmében említett THOT-nak, aki félisten volt Pleja információi szerint, de mivel rosszul bánt az emberiséggel Isten letaszította egy pokolhoz hasonló helyre, ahonnan egyelőre nincs menekvés. Miután THOT már nem aktív az eredeti székhelyét kutattam ki, amely számára nem volt bezártság, mert még az egyiptomi fáraók sírhelyein is megfordult. De mivel kihallgatta Isten titkos üzeneteit, árulóvá vált és kiesett Isten kegyeiből. THOT székhelye méréseim szerint a 9. szektorban volt (8000 millió fényévre tőlünk), és mint energia lény az 5. dimenzióban lelt otthonra. Ez az információ egyezik Pleja tételezésével is, amellett hogy androidok is telepedtek le az 5. dimenzióban Jelenleg is vannak idegenek, akik a földi 3,dimenziós népek ellenségei. Háborúkat szítanak, a félelmet terjesztik az itt élő népekre. őket ellensúlyozzák a földi három dimenziós embereket segítő idegenek, akiknek nevét Pleja is említi, de ebbe nem akarok belemenni. Ajánlóm Pleja fejtegetéseit az olymposzi istenekről. akik közül többet, mivel nem törődtek az emberiséggel Isten büntetésből vissza alakította energiává. Pleja mérései megerősítettek abban, hogy univerzumunk ORION CSILLAG halmazában  (3 millió fényév) éltek 9 dimenziós energia lények (idegenek), akik háborúkat vívtak más, többdimenziós néppel, de ők nem az anyagi világot szaporították. Végezetül megállapítható, hogy az univerzumok lakói nem biztos, hogy a földi 3. dimenzió berkein belül élnek. De nekünk tudnunk kell róluk, hogy magyarázatot leljünk több, földön kívüli jelenségre, a háborúk indításának okaira, amelyeknek indítása, oka nem biztos, hogy földi eredetű. 

Összehasonlítás saját és Pleja csillag múltja között.

Azt még nem tudom, hogy mi a csillaghalmaz neve ahonnan származok. de majd erre is sor kerül. A 17. szektorból származok. annak is a 7. univerzumából. Ott a 13. dimenzióban léteztem egy földszerű bolygón, amely 20 ezer millió fényévre van jelenlegi lakhelyemtől. 6 millió éve vagyok a 3 dimenziós föld lakója, és 100%-os gyógyító erővel rendelkezem. Ez nem jelenti, hogy minden betegséget tudok gyógyítani, de amelyek a rezgéstartományomban vannak többnyire gyógyulásra számíthatnak.

Pleja, aki szintén csillag gyógyító a 15. szektorból származik, amely csillaghalmaz a Pleyad névre hallgat. Annak is a 7. univerzumából származik egy föld szerű bolygóról. Ott az 5. dimenzióban élt . A Pleyad csillaghalmazból származik a neve is, amely jelenleg 17 ezer millió fényévre van tőlünk. A 3 dimenziós földünkön 5 millió éve lakik és 98% gyógyító erővel rendelkezik

Kedves olvasóim ezeket az adatokat több soron ellenőriztem, így  remélem, hogy nem vezettem félre senkit.

Meddig érvényesül a kvantum korrelát elve?

Pleja többször hivatkozik a kvantum elméletre, de valójában csak úgy, mint aki hallott róla. Vizsgálódásaim tárgya a multiverzumban lévő bolygóknak az emberi (androidok) egyedekre (azok megszületésekor) gyakorolt hatása. Kiderült, hogy a kvantum korrelát elve csak a 0. szektorban érvényesül, amely magába foglalja a tejút galaxist is. Ennek ellenére a most élő egyedek a rezgéshullámok végtelenbe való terjedése miatt a születéskor kapott férfi - női jellemzőket megőrizték, amelyeket a multiverzum valamelyik bolygóján kaptak születéskor. Ez azért érdekes, mert a 00 szektorban észlelt töltésük megegyezik a multiverzum bármelyik bolygóján kapott töltésükkel, tehát a 00-tól a végtelenbe terjedően. Világrendszerünk tehát egységes a néhány kivételtől eltekintve. A forgásokról pedig azt kell tudni, hogy nemcsak a bolygók és csillagok (napunk is ) forognak, hanem egész galaxisok is. Így az Orion galaxis miután ellentétes forgású a Syrius-szal, közelednek ugyan, de a Tejút galaxis közelebb van így agy az Orion valamikor a jövőben beleolvad a Tejút galaxisba valamikor a távoli jövőben. Nem kell félni nem holnapután fog történni.

Rólam

Kecskeméten születtem 1943-ban. Tanári diplomát a Zeneművészeti Főiskola szegedi tagozatán szereztem. Ugyancsak  itt kaptam diplomát a Szegedi Tudomány Egyetem Pedagógiai szakán. A Szegedi Tudomány Egyetem Kecskeméti Karáról mentem nyugdíjba. Azóta is több cikkem jelent meg pedagógiai folyóiratokban, amelyekben a kutató munkámról cikkek és tanulmányok jelentek meg. 

Jelen könyvem főleg csillagászati témákkal foglalkozik, miközben kutatja az emberi élet lehetőségeit más univerzumokban, bolygókon. Betegségek gyógyítására alkalmas égitesteket találtam több univerzumban, amelyek rezgéseit sikerült gondolati úton levezetni és más betegek gyógyítására felhasználni. A kutatás tovább folyik a multiverzumban. Számos beteg épült fel nálunk és külföldön is (Új Zéland Shanghai, Peking). A könyv több írást (tanulmányt) szentel a gyógyulási folyamatok magyarázatára, miközben kritikával illeti azokat a kiadványokat, amelyekben az írók az idegenek jelenlétét saját fantáziájukkal próbálják hitelesíteni, és akaratlanul elrugaszkodnak a tudományos következtetések logikájától 

A könyvem címe: A lélekharangok szerepe a gyógyítás - gyógyulás folyamatában

Néhány szót a majom himlőről

Megint kezdődik elölről, az üzletemberek "kiszagolták", hogy a majomhimlőből is lehet pénzt csinálni. A nagy orvosi kamarák már készíttetik a szintetikus vakcinákat, hogy kötelezzék az egyes országokat annak megvételére. Az Európai Unió felsőbb képviselői már a büntetés terhe mellett készülnek erre a nagy üzletre, holott a majom himlőt egy baktérium okozza, amit könnyű szerrel meg lehet semmisíteni. De ajánlatuk szerint a "bespájzolás" a célravezető legalábbis üzleti szempontból. Aki hű akar maradni az EU föderációhoz, az csatlakozik ehhez a felhíváshoz. Aki nem, az pedig lássa meg a következményeit legalábbis politikailag és anyagilag. No itt tartunk.

Burián Miklós

Nyugalmazott főiskolai docens

A LÉLEK POZITÍV HATÁSA A TANÍTÁS-TANULÁS FOLYAMATÁRA

Már jó ideje foglalkoznak a pedagógusok és pszichológusok a pozitív pedagógia

jótékony hatásával, Oláh (2005). Jelenleg a pedagógia egy megújulási

folyamaton megy át. A szakemberek több irányú vizsgálatot folytatnak a

pedagógiai-pszichológiai ráhatás minőségének javítása érdekében. Abban

valamennyien megegyeznek, hogy a pozitív pedagógiai gyakorlat jelentősen

megemeli a gyerekeknek a tanulás iránti szimpátiáját, sőt empatikus tünetek is

jelentkeznek, amennyiben a gyerek ráhangolódik tanárára és szinte vakon követi

azt. Az érzelmi ráhangolódás jó eszköze a zene. Nem új dolog, már az

ősemberek és az őket követő primitív törzsek szertartási-harci zenéi is ezt az utat

járták. Amikor Kodály Zoltán felismerte a népzene (népdal) jelentőségét, ezen

az úton járt, mert tudta, hogy egy nemzet felemelkedését a legjobban saját

kultúrájának magas szinten való művelése jelenti. Tehát Bartókkal, Lajtával

azon fáradozott, hogy minél több népzenei anyag kerüljön az oktatás menetébe.

Ezt tette az énekes kultúra fejlesztésével (kórusok alapítása) általános iskolai

anyag más szemléletű feldolgozásával (Ádám Jenő, szolmizálási elméletei,

gyakorlatai, amelyek sokszor Kodály segítségévek születtek). Új típusú iskolák

létrehozása (ének-zenei tagozatos általános iskolák) mind ezeket a törekvéseit

öregbítették. Az más kérdés, hogy követőinek egy része, ezeket az elveket

maguknak sajátították ki. (külföldön alapított Kodály-módszer iskolák), amelyek

inkább a profitszerzés céljait tartották szem előtt semmint a magyar nemzet

kulturális felemelkedését. Kodály ellenzői, főleg a hangszeres kultúra kiváló

művelői, kifogásolták az u. n. Kodály módszer mindenhatóságát, a szolmizálás

egyedül célravezető útját. amely a "Kodály módszer" alapkövét jelentette. A

szolmizálás Kodály szemében soha nem volt olyan cél, ami nélkül az énekes

kultúra nem fejlődhetett volna. Követői ezzel szemben piedesztálra emelték,

mert számukra az volt megfogható, tanítható. abból lehetett tanítási módszert

készíteni. Egy darabig ezt tették Kokas Klárával is, mert nem értették a nagy

egyvelegben, hogy mit is akar Kokas Klára, nem értették tanításának lelki

vonatkozásait, és inkább eliminálták azt a tanítási módot, ahogy Kokas

működött. Halála után, talán önmaguk igazolására Kokas társaságot alapítottak,

mint akik korábban ugyan tudták, de félreértették, hogy mit is akar Kokas.

Végül elérkezett az idő, hogy Kokast érdemei szerint méltassák. Kokasnak

szimpóziumokat, tanfolyamokat szerveztek, amelyeken sok fiatal magyar zenész

vett részt. Ők még nem tudták, hogy a Kecskeméti Kodály Intézet is vonakodott

Kokas előadásaitól, mert a külföldi hallgatók nem igazán tudták követni Kokas

"módszerét". Ami nem is csoda, mert a nagy zsenik sorra elzárkóztak, ha a

módszerükről kérdezősködtek. Nemcsak Kodály, de Orff is hasonló véleményen

volt. Ennek ellenére a világon az Orff és Kodály módszert propagálják. Kokas is

ebbe a sorba tartozott, valamit felfedezett, amit nem lehetett egy tanítható

módszerbe foglalni. Nála a lélekkel való muzsikálás játszotta a fő szerepet. Tóth

Teréz legutóbbi cikke a Parlandóban (2020/1. sz.) a gyerekek mesevilágának

nyelvezetét kutatja. Bár a cikkből nem derül ki, hogy a felnőttek is olyan világot

járnak-e be a Kokas foglalkozásokon, mint a gyermek. Tóth Teréz nem meri

transzportálni a felnőttek világába, mert beleütközne a mai tudomány lélekkel

kapcsolatos dilemmáiba.

Nos, elérkeztünk valós témánk kifejtéséhez. Számunkra a lélek nem az

agyműködés valamilyen képződménye (fizikai vagy kémiai), hanem az embert

alkotó energia egyfajta megnyilvánulása. A lélek határtalan energia, amely a

világmindenséget kormányozza, alkotja, építi és rombolja (evolúció - káosz).,

az ember, ennek az energiának magas szintű szerveződése. Ezt az energiateret

saját életének megteremtésére és túlélésére használja fel.

Kokasnak a gyakorlataiból kiolvasható ennek a lélekenergiának a jelenléte (A

zene felemeli a kezemet - 1992, Öröm, bűvös égi szikra - 1998.).

Sapszon Ferenc (1999). Kodály és saját belátása szerint az énekes kultúra

megmentésére speciális iskolát alapított, amely változó minőséggel és

színvonalon dolgozott, anyagi támogatás híján, nem jósolható neki nagy jövő.

Sapszon sok tekintetben követte Kokas Klárát, a szívből való éneklést

hangsúlyozta. Olvasatunkban ez a lélekből való éneklést jelenti.

A zene mellett természetesen más tárgyak is fontosak a gyerek fejlődése

szempontjából. Eljött a preferencia számítások korszaka. A motiváció kutatás

jeles képviselői hazai és nemzetközi felmérésekben vettek részt (Józsa, 2007). A

statisztika átvette az uralmat olyannyira, hogy a megszületett eredmények arra

engedtek következtetni, hogy a gyerekek tanuláshoz való viszonya lényegesen

megváltozott. Volt ugyan olyan teszt is, amelyből valami fejlesztő program is

kibontakozott (Janurik, 2007). De alapvetően a tesztkészítők java része

megelégedett a kapott eredmények méltatásával. Az igazi probléma nem ez volt,

hanem az, hogy a megismételt tesztfelmérések az eredeti tesztfelvétel

eredményeitől több ponton eltértek. A tesztek reliabilitás mutatói labilissá

váltak, azaz tudományos eredményeknek nem voltak elfogadhatók.

A kitűzött cél elérése elmaradt. A felmérések nem adtak alapot egy fejlesztő

program kidolgozására. Mára a motivációkutatás lendülete leapadt.

A gyerekek tanulásban elérhető színvonalának emelése továbbra is kérdésessé

vált. Saját megfigyeléseink alapján egy újabb, (bár eredetileg nem új) a

gyerekek tanuláshoz és pedagógusukhoz való viszonya talán javítható.

De ehhez át kell formálni egy, velünk együtt élő jelenség, a lélekről vallott

nézeteinket. Az írás korábbi szakaszában már tettünk erre kísérletet, most pedig

a lélek működésének tanulásra, tanításra kifejtett hatásáról számolunk be.

Példánkat a zeneoktatásból vettük, mivel a zene és a lélek kapcsolata már a nagy

klasszikusokat is foglalkoztatta (Arisztotelész, 1984). Arisztotelész a

következőket írja, "a zene érzelmeket fejez ki, s ezzel kedélyünkre hat, lelkünk

rokonhúrjait megrezegteti, indulatainktól és szenvedélyeinktől megtisztít

(katharzis), buzdít és lelkesít. Mindezen hatások gyakori ismétlődése nyomot

hagy a lélekben (a léleknek tehát van emlékezete - saját megjegyzés), azaz a

zene képes a léleknek bizonyos erkölcsi minőséget adni, "(Politika, 1984, 166.).

Példánk a következő. Egy zongoratanár, ha új darabot akar növendékével

megtanítani, először eljátssza azt, vagy azokat. A darab nehézségét a gyerek

tudásszintjéhez méri, legfeljebb egy kicsit nehezebbet ad. A tanár azokból a

művekből választ, amelyek számára korábban szépnek bizonyultak. Ha a

gyereknek az előjátszott darabnak csak egy morzsája is tetszett, a mag el van

vetve. Már csak öntözni kell (foglalkozni vele) és szép terebélyes fává növi ki

magát. A morzsa megszületéséhez viszont kell a gyereknek a tanár iránt érzett

szimpátiája. A lélek dolgozni kezd és megteremti a műhez szükséges szellemi és

lelki feltételeket. A gyerek élvezi a darabot, tehát előbbre lépett a tanulás-

befogadás létráján. Ez az átsugárzás más tárgyak esetén is előfordulhat, de

leginkább a művészeti tárgyak alkalmasak ilyen pozitív átsugárzás létesítésére.

Nem véletlen tehát, ha Kodály a zene nyelvét és művelését tartotta egy egész

nemzet felemelkedése feltételének.

Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a tanítás-tanulás folyamatában az emberi

lélek is aktív szerepet vállal, ahogy ezt már 2000 évvel ezelőtt Arisztotelész is

hangsúlyozta (ld. korábbi idézetek). A lélek befogadó jelenléte (ld. zene és

egyéb művészeti tárgyak) az érzelmek kapcsán azonosítható. Ezért feltételezzük,

hogy a tananyag befogadása nagyban függ a lélek nyitottságán,

ráhangolódottságán, a gyermeki és a pedagógus érzelemvilágának kapcsolódá-

sán. A lélek nem hagyható ki a tanulói elsajátítás folyamatából. ezt nevezzük a

LÉLEK POZITÍV ÁTSUGÁRZÁS-ának.

Irodalom

Arisztotelész (1984): Politika. Gondolat, Budapest, 160.

Janurik, M. (2007): Áramlatélmény az iskolai énekórákon. Magyar Pedagógia,

4. sz.

Józsa, K. (2007): Az elsajátítási motiváció. A TANÍTÁS ÉS TANULÁS

könyve. Műszaki Kiadó, Budapest.

Tóth, T. (2020): Az ismeretlen tudás nyomában. Nyelvi kifejezőképesség Kokas

Klára Gyermekszövegeiben. Parlandó, 2020/1. sz.

Sapszon, F. (1999): Hozzászólás. Inn: Kodály nevelési eszméi a harmadik

évezred küszöbén (Szerk. Szőnyi Erzsébet), Kodály intézet, Kecskemét, 60.

Oláh, A. (2005): Érzelmek, megküzdés és optimális élmény. Belső világunk

megismerésének

nurik, M. (2007): Áramlatélmény az iskolai énekórákon. Magyar Pedagógia,

4. sz.

Józsa, K. (2007): Az elsajátítási motiváció. A TANÍTÁS ÉS TANULÁS

könyve. Műszaki Kiadó, Budapest.

Tóth, A szakemberek több irányú vizsgálatot folytatnak a

pedagógiai-pszichológiai ráhatás minőségének javítása érdekében. Abban

valamennyien megegyeznek, hogy a pozitív pedagógiai gyakorlat jelentősen

megemeli a gyerekeknek a tanulás iránti szimpátiáját, sőt empatikus tünetek is

jelentkeznek, amennyiben a gyerek ráhangolódik tanárára és szinte vakon követi

azt. Az érzelmi ráhangolódás jó eszköze a zene. Nem új dolog, már az

ősemberek és az őket követő primitív törzsek szertartási-harci zenéi is ezt az utat

járták. Amikor Kodály Zoltán felismerte a népzene (népdal) jelentőségét, ezen

az úton járt, mert tudta, hogy egy nemzet felemelkedését a legjobban saját

kultúrájának magas szinten való művelése jelenti. Tehát Bartókkal, Lajtával

azon fáradozott, hogy minél több népzenei anyag kerüljön az oktatás menetébe.

Ezt tette az énekes kultúra fejlesztésével (kórusok alapítása) általános iskolai

anyag más szemléletű feldolgozásával (Ádám Jenő, szolmizálási elméletei,

gyakorlatai, amelyek sokszor Kodály segítségévek születtek). Új típusú iskolák

létrehozása (ének-zenei tagozatos általános iskolák) mind ezeket a törekvéseit

öregbítették. Az más kérdés, hogy követőinek egy része, ezeket az elveket

maguknak sajátították ki. (külföldön alapított Kodály-módszer iskolák), amelyek

inkább a profitszerzés céljait tartották szem előtt semmint a magyar nemzet

kulturális felemelkedését. Kodály ellenzői, főleg a hangszeres kultúra kiváló

művelői, kifogásolták az u. n. Kodály módszer mindenhatóságát, a szolmizálás

egyedül célravezető útját. amely a "Kodály módszer" alapkövét jelentette. A

szolmizálás Kodály szemében soha nem volt olyan cél, ami nélkül az énekes

kultúra nem fejlődhetett volna. Követői ezzel szemben piedesztálra emelték,

mert számukra az volt megfogható, tanítható. abból lehetett tanítási módszert

készíteni. Egy darabig ezt tették Kokas Klárával is, mert nem értették a nagy

egyvelegben, hogy mit is akar Kokas Klára, nem értették tanításának lelki

vonatkozásait, és inkább eliminálták azt a tanítási módot, ahogy Kokas

működött. Halála után, talán önmaguk igazolására Kokas társaságot alapítottak,

mint akik korábban ugyan tudták, de félreértették, hogy mit is akar Kokas.

Végül elérkezett az idő, hogy Kokast érdemei szerint méltassák. Kokasnak

szimpóziumokat, tanfolyamokat szerveztek, amelyeken sok fiatal magyar zenész

vett részt. Ők még nem tudták, hogy a Kecskeméti Kodály Intézet is vonakodott

Kokas előadásaitól, mert a külföldi hallgatók nem igazán tudták követni Kokas

"módszerét". Ami nem is csoda, mert a nagy zsenik sorra elzárkóztak, ha a

módszerükről kérdezősködtek. Nemcsak Kodály, de Orff is hasonló véleményen

volt. Ennek ellenére a világon az Orff és Kodály módszert propagálják. Kokas is

ebbe a sorba tartozott, valamit felfedezett, amit nem lehetett egy tanítható

módszerbe foglalni. Nála a lélekkel való muzsikálás játszotta a fő szerepet. Tóth

Teréz legutóbbi cikke a Parlandóban (2020/1. sz.) a gyerekek mesevilágának

nyelvezetét kutatja. Bár a cikkből nem derül ki, hogy a felnőttek is olyan világot

járnak-e be a Kokas foglalkozásokon, mint a gyermek. Tóth Teréz nem meri

transzportálni a felnőttek világába, mert beleütközne a mai tudomány lélekkel

kapcsolatos dilemmáiba.

Nos, elérkeztünk valós témánk kifejtéséhez. Számunkra a lélek nem az

agyműködés valamilyen képződménye (fizikai vagy kémiai), hanem az embert

alkotó energia egyfajta megnyilvánulása. A lélek határtalan energia, amely a

világmindenséget kormányozza, alkotja, építi és rombolja (evolúció - káosz).,

az ember, ennek az energiának magas szintű szerveződése. Ezt az energiateret

saját életének megteremtésére és túlélésére használja fel.

Kokasnak a gyakorlataiból kiolvasható ennek a lélekenergiának a jelenléte (A

zene felemeli a kezemet - 1992, Öröm, bűvös égi szikra - 1998.).

Sapszon Ferenc (1999). Kodály és saját belátása szerint az énekes kultúra

megmentésére speciális iskolát alapított, amely változó minőséggel és

színvonalon dolgozott, anyagi támogatás híján, nem jósolható neki nagy jövő.

Sapszon sok tekintetben követte Kokas Klárát, a szívből való éneklést

hangsúlyozta. Olvasatunkban ez a lélekből való éneklést jelenti.

A zene mellett természetesen más tárgyak is fontosak a gyerek fejlődése

szempontjából. Eljött a preferencia számítások korszaka. A motiváció kutatás

jeles képviselői hazai és nemzetközi felmérésekben vettek részt (Józsa, 2007). A

statisztika átvette az uralmat olyannyira, hogy a megszületett eredmények arra

engedtek következtetni, hogy a gyerekek tanuláshoz való viszonya lényegesen

megváltozott. Volt ugyan olyan teszt is, amelyből valami fejlesztő program is

kibontakozott (Janurik, 2007). De alapvetően a tesztkészítők java része

megelégedett a kapott eredmények méltatásával. Az igazi probléma nem ez volt,

hanem az, hogy a megismételt tesztfelmérések az eredeti tesztfelvétel

eredményeitől több ponton eltértek. A tesztek reliabilitás mutatói labilissá

váltak, azaz tudományos eredményeknek nem voltak elfogadhatók.

A kitűzött cél elérése elmaradt. A felmérések nem adtak alapot egy fejlesztő

program kidolgozására. Mára a motivációkutatás lendülete leapadt.

A gyerekek tanulásban elérhető színvonalának emelése továbbra is kérdésessé

vált. Saját megfigyeléseink alapján egy újabb, (bár eredetileg nem új) a

gyerekek tanuláshoz és pedagógusukhoz való viszonya talán javítható.

De ehhez át kell formálni egy, velünk együtt élő jelenség, a lélekről vallott

nézeteinket. Az írás korábbi szakaszában már tettünk erre kísérletet, most pedig

a lélek működésének tanulásra, tanításra kifejtett hatásáról számolunk be.

Példánkat a zeneoktatásból vettük, mivel a zene és a lélek kapcsolata már a nagy

klasszikusokat is foglalkoztatta (Arisztotelész, 1984). Arisztotelész a

következőket írja, "a zene érzelmeket fejez ki, s ezzel kedélyünkre hat, lelkünk

rokonhúrjait megrezegteti, indulatainktól és szenvedélyeinktől megtisztít

(katharzis), buzdít és lelkesít. Mindezen hatások gyakori ismétlődése nyomot

hagy a lélekben (a léleknek tehát van emlékezete - saját megjegyzés), azaz a

zene képes a léleknek bizonyos erkölcsi minőséget adni, "(Politika, 1984, 166.).

Példánk a következő. Egy zongoratanár, ha új darabot akar növendékével

megtanítani, először eljátssza azt, vagy azokat. A darab nehézségét a gyerek

tudásszintjéhez méri, legfeljebb egy kicsit nehezebbet ad. A tanár azokból a

művekből választ, amelyek számára korábban szépnek bizonyultak. Ha a

gyereknek az előjátszott darabnak csak egy morzsája is tetszett, a mag el van

vetve. Már csak öntözni kell (foglalkozni vele) és szép terebélyes fává növi ki

magát. A morzsa megszületéséhez viszont kell a gyereknek a tanár iránt érzett

szimpátiája. A lélek dolgozni kezd és megteremti a műhez szükséges szellemi és

lelki feltételeket. A gyerek élvezi a darabot, tehát előbbre lépett a tanulás-

befogadás létráján. Ez az átsugárzás más tárgyak esetén is előfordulhat, de

leginkább a művészeti tárgyak alkalmasak ilyen pozitív átsugárzás létesítésére.

Nem véletlen tehát, ha Kodály a zene nyelvét és művelését tartotta egy egész

nemzet felemelkedése feltételének.

Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a tanítás-tanulás folyamatában az emberi

lélek is aktív szerepet vállal, ahogy ezt már 2000 évvel ezelőtt Arisztotelész is

hangsúlyozta (ld. korábbi idézetek). A lélek befogadó jelenléte (ld. zene és

egyéb művészeti tárgyak) az érzelmek kapcsán azonosítható. Ezért feltételezzük,

hogy a tananyag befogadása nagyban függ a lélek nyitottságán,

ráhangolódottságán, a gyermeki és a pedagógus érzelemvilágának kapcsolódá-

sán. A lélek nem hagyható ki a tanulói elsajátítás folyamatából. ezt nevezzük a

LÉLEK POZITÍV ÁTSUGÁRZÁS-ának.

Irodalom

Arisztotelész (1984): Politika. Gondolat, Budapest, 160.

Janurik, M. (2007): Áramlatélmény az iskolai énekórákon. Magyar Pedagógia,

4. sz.

Józsa, K. (2007): Az elsajátítási motiváció. A TANÍTÁS ÉS TANULÁS

könyve. Műszaki Kiadó, Budapest.

Tóth, T. (2020): Az ismeretlen tudás nyomában. Nyelvi kifejezőképesség Kokas

Klára Gyermekszövegeiben. Parlandó, 2020/1. sz.

Sapszon, F. (1999): Hozzászólás. Inn: Kodály nevelési eszméi a harmadik

évezred küszöbén (Szerk. Szőnyi Erzsébet), Kodály intézet, Kecskemét, 60.

Oláh, A. (2005): Érzelmek, megküzdés és optimális élmény. Belső világunk

megismerésén//

A pozitív átsugárzásról néhány szót.

A zongoratanár, amikor előjátszik egy, a gyerek számára ajánlott művet, tekintetbe

veszi a gyerek hangszeres képességeit, stílustani műveltségét, zenei érdeklődését.

Ebbéli tevékenységének igazán csak akkor van foganatja, ha a bemutatott művet ő,

maga is kedveli.

Természetesen nem kedvelhet minden kötelező anyagot a tanár sem, de a kiemeltek

között első helyen az áll, amely a tanárban már korábban tetszést keltett, esetleg

katarzishoz közeli hatást fejtett ki.

A tanár így, s csak így számíthat arra, hogy a gyerek befogadja az általa ajánlott

művet. Ajánlatos több művet előjátszani, majd a gyerek választ, de a tanár

mindegyikhez már korábban érzelmi szálon kapcsolódott. A folyamatot a pozitív

ráhatás vagy átsugárzás fogalomkörébe soroljuk. Ez egy lelki folyamat, amelyben a

rezonancia játssza a főszerepet. Nem várhatjuk el minden gyerektől, hogy az a mű

tetsszen neki, ami a tanárának, de ha a tanár átérzéséből csak egy morzsányit is

elkap, az már az elvetett magnak számít, ami növekedésnek, virágzásnak indulhat.

Ezt az átsugárzást segíti a tanár iránt érzett szimpátia, tisztelet, esetleg szexuális

érdeklődés.

Feltételezzük, hogy a 21 századi pedagógia megújulása az érzelmi átsugárzások

pedagógiája is. A módszertani kutatások segíthetnek a tananyag értelmezésében, de

érzelmi kötődés nélkül  falra hányt borsó hasonlattal vethetők össze.

Tehát a gyerek és a neki szánt tananyag közötti érzelmi kapcsolat, amely a lelki

rezonancia elvén alapul új reményeket ébreszt a már lassan elfásult,

elmaterializálódott pedagógia-pszichológia területén.

BURIÁN Miklós

Nyugalmazott főiskolai docens

Dilemmák a tudásról, a tanulásról, a szimpátia és antipátia kapcsolatának miértjeiről

Sok vita zajlik a tudásról, annak pedagógiai vonatkozásairól, az ezzel kapcsolatos tanulásról, az

emlékezetről, a szimpátia és antipátia megnyilvánulásairól mind a pszichológiában, mind a

pedagógiában. A materialista-empirista vizsgálatok ezeket az anyagi test és annak

megnyilvánulásai körébe sorolják. Több kérdést nyitva hagynak, mivel vizsgálódásaikban a

jelenleg elfogadott tér-idő keretén belül dolgoznak és a megválaszolandó kérdések egyre

nagyobb halmaza tornyosul elébük. Írásunkban kísérletet teszünk néhány fontosabb

problémájuk megválaszolására. Vizsgálódásainkat kiterjesztettük a tudatalatti

transzcendenciájának szerepére. Tettük ezt olyan jelentős kutatók és tudósok leírásai alapján,

mint Platón, Arisztotelész, Heidegger, Kirkegaard, Csíkszentmihályi, Jung, Ádám György,

Polányi Mihály, Pólya György, Nagy József és Csapó Benő, és még sokan mások. A miénktől

eltérő rendszerek tér-idő kontinuumok a tudatalattinkban tükröződnek, amelyekből néhány

szándékunktól függően vagy függetlenül tudatos tudatunkba is bekerül. Az értelmezések és a

miértek kutatása alapján felvetődik a kérdés, hogy ezeknek a sajátos téridő szerkezeteknek

milyen hatása van pedagógiánk szokványos kérdéseire: pedagógiai tudás, tanulás, emlékezés,

szimpátia-antipátia, figyelem, stb. Érdekességképpen jelenik meg a déjá-vu élmény energetikai

magyarázata, amelyet egyben az empirista álláspont kritikájának is szántunk. A lépésre azért

szántuk el magunkat, mert a déjá-vu élmény beláthatóan kapcsolódik a tanulással, az

emlékezettel és a tudatalattival.

"Bár a tudás az oktatáselmélet egyik központi fogalma, nincs egységes és általánosan

elfogadott elmélete." (CSAPÓ 2001: 89). Később így folytatja. "a tudásról alig lehet modellt

alkotni anélkül, hogy ne adnánk magyarázatot a tudás létrejöttére, kialakulására, hogy ne

beszélnénk a tanulásról, a megismerésről," (CSAPÓ 2001: 90) Még azt is hozzáteszi, "Nem

tudjuk másként megragadni a tudás, az értelem lényegét, mint hogy valami ismerőshöz

hasonlítjuk azt." (CSAPÓ 2001: 91). Ez a rövid, néhány sor a tudásfelfogás mai állapotára hívja

fel a figyelmet, és egyben figyelmeztet a tudás és a tanulás kapcsolatára. Nincs szándékunkban

részletes értékelést adni a tudásfogalom történeti alakulására, csupán utalunk néhány szerzőre,

akik foglalkoztak a témával.Társadalmi, történeti megközelítés olvasható ki Scheffer munkájából

(CSAPÓ 2001: 91). Említést érdemel a brit empirizmus két képviselője: Skinner (oktató

programja), Bloom (taxonómiája), (CSAPÓ id. m: 91), a kontinentális racionalizmus -

konstruktívizmus képviselője, Piaget, (CSAPÓ id. m: 91) A gondolkodás készségei,

képességeiről való munka (Harmers, Idézi CSAPÓ id. m: 92). Nagy József modelljében "az

ismeretekhez hozzárendeli a megfelelő operátorokat: készségek, jártasságok, műveleti és

általános képességek." (CSAPÓ id. m: 102).

Tudásfogalmunkat kiindulásképpen az elmében tárolt ismeretekre, információkra szűkítjük.

Azok realizálódását segítő képességeket (operátorokat) a tudás felszínre hozásának

komponenseiként értékeljük. A felszínre hozás, az előhívás, mint közbülső láncszem

megvalósulását a motívumoknak tulajdonítjuk. Ebben egyetértünk Nagy Józseffel. Abban

viszont nem, hogy ezt a működési hálót (láncot) önműködő, önfejlesztő kompetenciának nevezi.

A Chomsky- féle kompetencia fogalom (nyelvi megközelítések) fokozatosan a tudást és az azt

működtető motívumok kapcsolatára változott, amelyben a tudás-képesség szavak kapcsolata

mind a mai napig tisztázatlan, nem beszélve a fogalmilag nem modellálható tudás és a

hozzárendelt motívumok képlékeny kapcsolatára, amelyekből a mai általánosan használt

kompetencia fogalom táplálkozik. (BURIÁN 2012: 131-135).

Tudásfogalmunkkal kapcsolatos álláspontunkat az alábbiakban ismertetjük, amelynek

miértjeire a kollektív tudat, a szimpátia és antipátia, az emlékezés és a figyelem tárgyalása

során derül fény. A tudás nem más, mint pozitív és negatív töltetű információk aktiválódása,

emocionális színezettel való gazdagodása, gondolatokban, tettekben való realizálódása. A

tudatban a kollektív tudat összes információja benne rezeg, oszcillál, a véges tértől a

végtelenig, ezért nem lehet azt a ma használatos 3+1-es téridőbe bezárni. A tudás inter- és

multi-dimenziós rendszerként működik, amelyben a kritériumok a rendszerek dimenziói szerint

változnak. A tudás ezért nem modellálható a nálunk használatos tér-idő rendszerben. A tudás

megszerzése akárcsak a motívumok szükségállapothoz kötött és nem mentes az érzelmi

színezettől. A szükségállapot a célzott tudás megszerzésével megszűnik, a feszültség oldódik.

A jelenség a tudás részcéljainak elérése közben is fennáll. Egyfajta hullámzásnak lehetünk

tanúi, ami mindaddig tart, míg a célzott tudás elsajátítása megközelítőleg nem teljesül. "Ha az

egyén nem érez bizonytalanságot a cél megvalósíthatóságában, akkor már nincs mit

elsajátítani" (MC CALL 1995, idézi JÓZSA 2002: 95). Ilyenkor a tudás iránti vágy tartalmilag

kiürül, visszaszáll az elmébe, mint emléknyom. A jelenség azonos a motívumok cirkulációjával.

A motívumok Nagy Józsefnél is a tudás megszerzésének eszközei (NAGY: 2010.). A

megszerzett tudás annyiban különbözik az elmébe visszaszálló motívumtól, hogy a motívum

csak, mint egy tartalmilag kiürült entitás kerül vissza az elme memóriatárába, s mindaddig

nyugalomban van, míg egy újabb impulzus nem kelti életre, készteti működésre. A tudás is

visszakerül a memóriatárba, fontosságától függően a rövid, közepes vagy hosszan tartó

memóriába, viszont, mint a memória egyik komponense előhívható, kódolható. A folyamat

miértjére nekünk is csak hipotetikus válaszunk van.

A memóriába visszakerülő motívum elveszti érzelmi töltetét, miután elvégezte feladatát,

feszültsége oldódik, a szükségállapot megszűnik, nyugalmi állapotából egy újabb impulzus

lendíti ki, miközben az előhívási célnak megfelelő érzelmekkel gazdagodik. Ugyanazt a

motívumot mesterségesen (pl.: mérés céljából) hiába hívjuk elő kétszer, az eredmény

különböző, mivel érzelmi tartalma az előhívás céljától függően változik. Ezért látszik

kérdésesnek a ma használatos motiváció mérés, ugyanis az ismételt mérés már nem azt az

eredményt mutatja, amit előzőleg mértünk és ezt hiába ismételjük többször abban a

reményben, hogy az ismétlődések majd korrigálják a mérési hibát. A végén kapunk egy átlagot,

aminek vajmi kevés köze lesz az eredeti állapothoz, azaz a motivációs bázis a szükségletek

változásával maga is változik. A tudásnál más a helyzet. Előhívásakor a tudás is új érzelmi

tartalommal gazdagodik (kihívás), de az alapinformációk, felismerhetők maradnak. Így épül a

tudomány, mert nemcsak a leírt anyagban, hanem az elmében is tárolódik. Az instabil

motívumokhoz képest a tudás megközelítően stabilnak mondható. Megjelenésük sztochasztikus

vagy szándékos. Ebben hasonlítanak az elsajátítási motívumokra (JÓZSA 2002: 95). A

motívumkötegek céljainak vizsgálata (HARASKIEWICH: 2000, idézi JÓZSA 2002: 94) érvényes

a tudás elemeinek, összetettségének a vizsgálatára is. A fent említett feszültség-oldás

viszonyok jelenléte az egész univerzumra érvényes (dichotómia). Kézenfekvő a zene említése,

amely közismerten a feszültség-oldás viszonyok hullámzására épül.

Következő kérdésünk a tanulás és a memória viszonya. "a tanulásunk nem egyéb, mint

visszaemlékezés, eszerint is feltétlenül valamilyen előző időben kellett megtanulnunk mindezt,

amire most visszaemlékezünk. Ez pedig lehetetlen, ha nem létezett a lelkünk, mielőtt ebben az

emberi alakban életre kelt. Úgyhogy[M1] ezért is hallhatatlan valaminek látszik" (PLATON 1984:

1046). Heidegger a problémát átfogalmazza, "a tanulás semmi más, mint visszaemlékezés, a

léthez való feltörés a létező mélységéből a lényeg fogalmi gondolkodása révén." Platón és

Heidegger szerint a lélek már mostani lényünk létezése előtt tudatában van mindannak, amit

jelen pillanatban tanulni akarunk, ami egyben azt is jelenti, hogy lelkünk (szellemünk - saját

megjegyzésünk) testünktől, tudatos tudatunktól külön életet is élhet, attól átmenetileg

elszakadhat. Jung szerint a kérdésre a "kollektív tudat" értelmezése adja meg a választ,

"minden, amit elfelejtettünk, és amin átsiklottunk, rendelkezésre áll archetipikus organizmusba

ágyazva a számtalan elmúlt évezred bölcsessége és tapasztalata." (JUNG 1989: 74). Idevág

Csíkszentmihályi megjegyzése is, "lényünk határai az eddiginél kijjebb

tolódtak"(CSÍKSZENTMIHÁLYI 1997: 103). Popper is dimenzióhatárok átlépéséről szól.

(POPPER 1997: 40-47) A kollektív tudat további ismérveiről tudósít Jung, "Minden, amit tudok,

de amire pillanatnyilag nem gondolok, minden, ami már egyszer már tudatos volt bennem, de

elfelejtettem, minden, amit érzékeltem, de tudatom nem vette figyelembe, minden, amit

szándéktalanul és figyelmetlenül, vagyis nem tudatosan érzek, gondolok, amire emlékezem,

amit akarok, amit teszek; minden eljövendő, ami bennem előkészül és csak jóval később

tudatosul: mindez a tudattalan tartalma." (C.G. JUNG 1987: 450, idézi Ádám: A rejtőzködő

elme, 131)

Az idézetekből két dolog olvasható ki. Először is, miszerint a tudattalan megőrzi a jelen, múlt

és jövő eseményeit, azaz olyan dimenziókat jár át, amelyek elszakadnak a tudatos tudat

működésének érvényességi körétől, (hagyományos tér-idő szemlélet). Másodszor, a

hagyományosan felfogott memóriával szemben minden információt tárol, szemben a rövid-

közepes és hosszú távú memóriával. Idevág Bergson alábbi idézete is, "Tévedés azt hinni,

hogy ami nem tudatos, el van felejtve, nem létezik, mert hat az egész múlt." (BERGSON, 1996:

23-26.). Bár az idézetből nem derül ki, hogy Bergson a tudat melyik fajtájára érti, feltehetően a

tudatalatti információk hatására gondol, amelyek hatnak a tudatos jelenre. Jung is

hasonlóképpen nyilatkozik, "A személyiség ki akar bontakozni tudattalan feltételei közül, hogy

önmagát, mint egészet élje át." (JUNG 1987: 15) Ebből a gondolatból a holisztikus szemlélet

bontakozik ki, amelyre már Kirkegaard is utalt az ember véges-végtelen szintézise kapcsán.

(Idézi Vajda 1993) Mielőtt kifejtenénk saját álláspontunkat a fentiekkel kapcsolatban, ide

kívánkozik még egy idézet Ádámtól, "Természetes és gyakori az oda-vissza átmenet a nem

tudatos és a szándékos között." (ÁDÁM 2004: 130)

Valójában nehéz határt húzni a tudatos és tudattalan közé, mert a kialakuló személyiség

(csecsemő kor, a Piaget- féle művelet előtti kor) első korszakait a tudattalan jegyében éli. Mégis

mozog, gyűjti a tapasztalatokat, tetteit a tudattalan vezérli mindaddig, míg fokozatosan kialakul

tudatos énje, amely a társadalom, a környezet, az örökölt gének hatására formálódik, válik a

pedagógia tárgyává. A pedagógia, mint a kognitív gondolkodás fellegvára, hajlamos elfelejteni a

személy, az egyed tudatalatti örökségét. Ha nem is tagadja, de a tudattalant valami

alacsonyabb szférába sorolja, amely alkalmatlan a tervezett-szervezett alakításra-fejlesztésre.

A tudattalan és tudatos elme egymást kiegészítő egységet képvisel. Az egyik fél állandóan hat a

másikra: "mert hat az egész múlt", írja Bergson. Természetes jelenség a tudatos és tudattalan

közötti hullámzás (Ádám), és ami a két fél viszonyát jellemzi, megtudhatjuk a Jung idézetből,

amelyből a személyiség egészre való törekvése világlik ki. Véleményünk szerint a tudatalatti a

Piaget -féle művelet előtti kor után is éppoly aktív, mint előtte, csupán nem veszünk róla

tudomást. A tudatalatti dolgozik, tárol, terveket készít, reagál, stb. A kognitív pedagógia

méréseivel a tudatalatti termékeit hajlamos a tudatos fejlesztés eredményei közé sorolni, holott

a korábbi idézetekből kiderül, hogy a tudatalatti mozgástere jóval tágabb (az általunk

közhelynek számító tér-idő kontinuumtól eltérően). Mivel a teljes tudat részét képezi,

kapcsolódik a tudatos tudathoz, információkkal látja el, alakítja, stb., ugyanakkor a kollektív

tudathoz is kapcsolódik: az emberiség minden információja benne rezeg. Az, hogy ezekből az

információkból mennyi kerül felhasználásra, mennyi mobilizálható, mennyi kódolható, függ az

egyén tudatos és tudatalatti emléktárától, műveltségétől, intelligenciájától. Tehát a tudatalattival

való együttélés függ az egyén tudatos énjének fejlettségétől, ami tudatalattiját is formálja,

alakítja. Ezért van szüksége a pedagógiának a kognitív gondolkodás fejlesztésére. Tehát ahogy

a tudatalatti hat a tudatosra, úgy a tudatos is hat a tudatalattira. Sőt megkockáztathatjuk azt is,

miszerint a tudatalatti befolyásolhat, megakadályozhat bizonyos nem kívánatos események

bekövetkezését, miközben hat a tudatosra, a tudatos is megváltoztathat bizonyos események

megtörténését, amennyiben arról a tudatalatti információkból (kódolás, előhívás) értesül. Ez a

jelenség nemcsak a pedagógiában, de az egyed túlélésében is jelentős szerepet játszik. Az

elme tudatos- tudattalan egységben való vizsgálata feltételezhetően további összefüggéseket is

feltár, amihez komoly reményeket fűzünk.

Tekintsünk bele a szimpátia és antipátia kapcsolatára, amelyek a tanár és osztálya tanulói

között létesül, és amelyek tudatos és tudattalan mezsgyéjén fejtenek ki hatást mind a tanárra,

mind tanulóira. A tanár feladata, hogy vezesse tanítványait azon a rögös úton, amely valamely

téma megértését, befogadását célozza. A hipotézis szerint mind a 20-30 gyerek érdeklődését

fel kell keltenie, ami ritkán sikerül. Viszont mindig van egy-két gyerek, aki szinte rátapad a

pedagógusra, szemét le nem veszi egyetlen mozdulatáról, egyetlen szavát sem ereszti el a füle

mellett, mondhatni, hogy számára a pedagógus szimpatikus. Az interakció másik résztvevője a

tanár tekintetével szívesen visszatér kiemelkedően figyelő növendékére, mert energetikai

támogatást kap tőle. Ha empirista szemmel nézzük: kiemelt növendék fokozott érdeklődése a

pedagógus hiúság érzetét kényezteti. A tanár szinte hipnotizálja növendékét. A kialakuló

disszociáció miatt a tanár a többi gyerekről alig vesz tudomást. A kiszemelt növendék vagy

növedékek az interakció miatt viszont hipnotizálják a tanárt. A szimpátia sajátos esete forog

kockán. Az osztály létszáma viszont nem egy-két gyerekből áll. Velük is foglalkozni kell

valamilyen szinten, ha érdekli őket a tanár vagy az anyag, ha nem. A tanár ekkor nyúl néhány, a

figyelmet felkeltő eljáráshoz, technikához, módszerhez. Az alábbiakban felsoroltak zöme ma

már közhelynek számít. Felsorolásuk csupán azért indokolt, hogy működésük miértjeivel is

foglalkozzunk. Az egyik technika szerint a tanár, miután látja, hogy növendékeinek figyelme

lankad, kezdenek kifáradni, lehetetlen, abszurd dolgokat sző bele mondanivalójába. A gyerekek

előbb-utóbb észreveszik és elnevetik magukat, és ez a nevetés kikapcsolja őket az egyébként

fárasztó, nagy figyelmet igénylő folyamatból, felüdülnek, és bizonyos pihenő idő után ismét

figyelnek a tanár témához kötött anyagára. Másik módszer: a tanár belekezd valami humoros

történetbe, elmesél valamit saját élményeiből, énekelni kezd, vagy lehalkítja a hangját, stb. A

jelenségnek több oka is lehet. A figyelmet váltó tevékenység közben a gyerekben néhány

kellemes élmény kel életre, amelyek egyrészt a tudatos, másrészt a tudattalan memóriából

származnak. Megindul a tudatos és a tudattalan közötti hullámzás, amely így a tudatos

figyeléssel szemben, nem kötelező események felidézésével a figyelem spektrumának

bővülését, a kötelező linearitás és renddel szemben a kaotikus részinformációk halmazát

gyarapítja. Ez közelít az elme pihenő állapotához, amely szintén kaotikus. "Feltételezéseinkkel

ellentétben az elme normális állapota a káosz." írja CSÍKSZENTMIHÁLYI 1997:172)

Megállapítása azért is lényeges, mert, ahogy azt egyik korábbi dolgozatunkban is írtuk, az egyik

általános iskola végzős gyerekei nem mentek be időre az iskolába. Kérdésemre azt válaszolták,

hogy "itt kint jobb". Az egymással való kötetlen társalgás jobban motiválja őket, mint az órai

tananyag. A jelenség tetten érhető a társaságkedvelő, kocsmába járó emberek körében is.

Senki nem tart szemináriumot, mindegyikőjük fantáziája szabadon áramolhat, ami jó érzéssel

tölti el őket.

Ilyen figyelemelterelő hatást vált ki a zene is. Elemezzük röviden, hogy mi is a zene, milyen

kapcsolatban van az ember pszichikumával. Arisztotelész erről így ír, "a zene érzelmeket fejez

ki, s ezzel kedélyünkre hat, lelkünk rokonhúrjait megrezegteti,". (Idézi Fináczy Politika,1984:

166). Eggebrecht erről így ír, "a zene a kozmosz képe". ( Mi a zene, 2004: 134). Továbbá

megjegyzi, "A zene nélkülözi a fogalmakat" (Id. m: 134). Sőt még azt is hozzáteszi, "leginkább

alkalmas arra, hogy egzisztenciálisan bevonja az embert egy másik világba, saját világába"(Id.

m: 134). Érdemes megszívlelni Kokas Klára szavait, "A mozdulatok szabadsága segíti a zene

mély befogadását", majd így folytatja, "amely az ismétlésekkel erősödik" (KOKAS 1998: 17).

Ennyi idézet elegendőnek látszik arra, hogy magyarázatot leljünk a zenei befogadás

figyelemelterelő, koncentrációt elősegítő, gyógyító és örömszerző hatására. A zeneterápiáról

már könyvtárnyi anyag halmozódott fel, de a jelenség értelmezéséről alig lehet olvasni, s talán

azért, mert az empirikus vizsgálatok megrekednek a zene hatásának leírásánál, statisztikai

elemzéseinél. Legfeljebb azt próbálják tesztelni, hogy melyik zene milyen formában íródott,

milyen stílust követ, mely korszakban született, forradalmi volt-e vagy dekadens. Részünkről

eltekintünk ezektől a vizsgálatoktól, amelyek a zenetanítás kánonjai. Ha pszichikumról

beszélünk, akkor vizsgáljuk meg, hogy a zene a pszichikumban milyen pozitív vagy negatív

változásokat eredményezhet: mi a zene örömszerző, illetve gyógyító hatása, hogy működik a

zenei befogadás. Mint azt Eggebrecht írja, "a zene nélkülözi a fogalmakat". (Id. m: 134), tehát

kognitív úton aligha lehet megközelíteni, megérteni. Kokas Klára az ismétlésekre hívja fel a

figyelmet, amely által a zene hatása erősödik. Tudta ezt Mozart és Beethoven is. A zenei

motívumok ismételgetésével próbálták elérni azoknak a hallgatóknak a szintjét, akiknél a zenei

befogadás a formák értelmezhetőségének milyenségétől függ (a tudatos tudat kognitív

megnyilvánulása). A zene viszont, mivel portált nyit a végtelen felé, nemcsak a kognitív tudatra

apellál. Arra is, de a zenei folyamatot csak a Bergson által említett "folyékony fogalmakkal "lehet

értelmezni, mivel a zene maga is folyamat, "Intuíció útján az elme folyékony fogalmakhoz juthat,

amelyek alkalmasak a szüntelen változó és folyékony világ felvételére". (Idézi Victor 1942: 43).

A folyékony fogalmak Bergsonnál nem azonosak a kognitív fogalmakkal, amelyre Eggebrecht is

utalt. A folyékony fogalmak jelenléte egyfajta tudati állapot, amely valamely zene hatására

működésbe lép. Azért írtuk le a "valamely" szót, mert nem akarunk belemenni abba a kérdésbe,

hogy kinek mi a jó zene. A zene a végtelen felé nyitott, folyamatosságát, hullámait csak a

tudatalatti folyékony fogalmai által érzékeljük, ami sokkal több, mint a tér-idő pontoknak egymás

mellé helyezése. Tudatunk ilyen jellegű megosztottsága a végtelen érzékelésének eufóriáját,

szabadságát eredményezi, amelyet bár nem értünk, fel nem foghatunk, de tudatalattink

jóvoltából mégis részesei lehetünk. "A lényemmel tanítok, a zene belső lényegünkké válik."

Továbbá, "Mert a mozdulat nálunk lehetőség, nem kötelezettség." írja KOKAS KLÁRA 1992:

16). A mozdulat vagy mozgás, ha az szabad akaratra születik, a zenében is jelenvaló mozgást

valósítja meg, és kapcsolódik a kozmikus tudathoz. Ugyanezt teszi az elektronikus zene a

folyamatában és változásaiban megnyilvánuló clustereivel (fürtakkordok) amelyekben a

sűrűsödések és ritkulások a világmindenség galaxisainak mozgásaira, egymáshoz való

közeledéseire, távolodásaira emlékeztetnek. A clusterben (fürt akkord) egyébként a kozmikus

dichotómia valósul meg: a hangzás a hallgató számára nem fejez ki mozgást (stacionáris), de

valójában a hangszínek változásaival belső mozgást hoz létre. A ritmikájában, formájában nem

tagolt elektronikus zene a végtelen óceánjába való alámerülést szimulálja, amelyben a

folytonosság (ld. folyékony fogalmak) dominál. Ugyanezt teszi a relaxáló zene is, amennyiben a

végtelen megszakítottságát és folytonosságát varázsolja a hallgató elé. Mivel ezzel a végtelen

valóságát ragadja meg, a végtelen információk áramlását biztosítja, aminek, mivel nagyon

széles a spektruma, gyógyító energiákat is közvetít a tudatalattin keresztül. A test gyógyító

energiákhoz jut akárcsak az álomban: ha alszol, egyet jobban leszel, mondják a beteg

gyermeknek. Tehát egyszer a hangzás visz bennünket a transzcendensbe, máskor a ritmika. A

törzsi és sámán táncok ismétlődő dobpergése szintén a transzba lendítés eszköze, amelyben

az állandó ismétlődés, mint a filmkockák sorozata egyetlen folyamatba olvad, amelyben így a

megszakítottság és a folyamatosság egységbe kerül (a kozmosz dichotómiája)., megnyílik a

portál és a sámán a táncoló törzs tagjaival egyaránt transzba kerül. A klasszika és a romantika

forma alakításai és bontásai, az érzelmeket felcsigázó dallamossága, a népzene tudatalatti ősi

forrásai mind a zene jótékony hatását tükrözi, de más megközelítésben, amelynek méltatása

túlmutat a dolgozat keretein. Nálunk hazánkban is többen foglalkoztak zenei képességméréssel

(Révész, Kokas, Turmezeyné, Janurik, Pethő, Fodor, - idézi Csapó, 2015). Nagy József

irányításával többdimenziós képességmérő modult használt Fodor, Pethő, Erős, (1993). Ezek

többnyire a zenei alapképességeket mértek: ritmus, hangmagasság, tempó, együtthangzás, stb.

Vizsgálták a zene transzferhatását olvasásra, beszédre, idegen nyelvre. Barkóczi-Pléh a zene

kreativitásra gyakorolt hatását mérte a Kecskeméti Kodály és a Czollner téri általános

iskolákban. A transzferhatás mértéke nem hozta meg a kívánt eredményt. Sőt az intelligencia

mutató sem mutatott különösebb korrelációt. A kreativitás mértéke is a normál tagozatú

általános iskolában mutatott pozitív kilengést, pedig nem ez volt a cél, (1977). Az egyes

teszteket külön-külön nem vizsgáljuk, csupán utalunk arra a tényre, miszerint a legtöbb zenei

képességmérő teszt sem tesz említést zenére megjelenő érzelmek méréséről. Hangközök,

skálák, akkordok és füzérei érzelmeket fejeznek ki (Huttenlocker, 2002; idézi Schellenberg,

2004). Seashore említi tesztje 5. pontjában a zenei érzelem szóösszetételt, de kifejtésére nem

kerül sor (Csapó, 2015). Asztalos Kata és Csapó Benő ügyesen kerüli meg a problémát (2015),

amikor a Zenei képességek online diagnosztikus mérése tanulmányukban a munkaanyagot, a

felismerési részt óvodában és iskolában ismeretlen anyagból állítják össze, hogy az ne zavarja

meg a gyereket valamilyen érzelmi kötődésével, mivel nem volt előzmény, nincs érzelmi

tapadás. Ha van is, az jelentéktelen, mert a gyerek nem tudja mihez kapcsolni a hallottakat.

Csapó Benő érzi, hogy az affektív mezők mérése még gyerekcipőben vagy még abban sem jár.

Ahhoz be kellene vezetni a lélek fogalmát, ami az empiristák szerint nem bizonyítható, tehát

nem tudományos fogalom (a tudás sem). Itt van az a gát, amit egy empirista vagy átlép, vagy

marad az elfogadott tudomány mezején.

Röviden érintjük az alkotás kérdését, ami sikeres produktum esetén a gyereknek is örömmel

szolgál, tehát a pozitív pedagógia körébe sorolandó. "Örömteli események akkor következnek

be, mikor valaki nemcsak előzőleg megfogalmazott elvárásait, szükségleteit vagy vágyát

elégítette ki. de (...) elért valami számára teljesen váratlant, olyasmit, amiről korábban még

sejtelme sem volt." írja CSÍKSZENTMIHÁLYI 1997: 79. Majd így folytatja, "Az aleatórikus

játékok azért élvezetesek, mert a kifürkészhetetlen jövő feletti uralom illúzióját adják." A két

idézet abban a hitünkben erősít meg bennünket, amit a tudatalatti és tudatos hullámzása

kapcsán már korábban kifejtettünk. Az alkotói folyamatban tudatos, tervező folyamatokon kívül

a tudatalatti, intuitív gondolatok is lényeges szerepet játszanak. Az intuíció felszabadítja a

fantáziát, és az információk végtelen tárházából merít, amelyekhez a tudatalatti szolgáltat

portált.

Zárásképpen foglalkozunk a "déja-vu" élménnyel. Látszólag kívül esik elméleti fejtegetéseink

körén, de valójában, mivel a tudatalattira apellál, szükségesnek tartjuk, hogy néhány szóban

méltassuk jelentését és jelentőségét. "olyan emlékezeti csalódás, amikor azt hisszük, hogy

egyszer már átéltünk valamit, ami valójában sohasem történt meg." (Idegen szavak szótára,

126. old.). A materialista empirista felfogásnak a következő a gyengéje. Mint írják a "déjá-vu

emlékezeti csalódás." Márpedig, ha emlékezetről van szó, az mindenképpen múltbeli

események felidézésére szolgál. Az empiristák szerint a múltban soha meg nem történt

eseményre emlékezünk, amely a jelenben megtörténik, azaz egy jelenben lezajló történést már

a múltban észleltünk, de az "sohasem történt meg". A jelenben észlelünk egy eseményt és

ráfogjuk, hogy "azt hisszük", hogy azt a múltban már észleltük. Álláspontunk szerint a tudatalatti

"játékáról" van itt szó, ugyanis a kérdéses esemény a tudatalattiban már korábban lejátszódott,

de számunkra az csak később tudatosul (ld.: korábbi Jung idézeteket, 1987: 450.) A tudatalatti

és a tudatos időnként elszakad egymástól. A tudatos a tudatalattin keresztül tart kapcsolatot a

végtelennel, amelyre Kierkegaard is utal, "az ember a végesség és a végtelenség szintézise."

(Idézi Vajda 1993: 27), amelyek közül a tudatos a végessel, a tudatalatti a végessel és a

végtelennel is korrelál. A déjá-vu élményben tehát a tudatos és tudatalatti elválhat egymástól,

de az egyik tartalma a másikban is felbukkanhat. Polányi Mihály és Pólya György is említést

tesz a két tudati szféra hullámzásáról, "Mindkét kiváló gondolkodó állandóan élt a tudattalanból

a tudati szférába történő gondolati felbukkanás metaforájával," (Idézi Ádám 2004: 140).

Következtetésünk szerint tehát a déjá-vu olyan eseményeket elevenít fel, amelyek a

tudatalattiban már lejátszódtak, s mivel a tudatalatti nincs kötve a ma elfogadott téridő

kontinuumunkhoz, nincs kötve a tudatos tudat jelenvalóságához sem, azaz a tudatalatti

kapcsolódhat a tudatoshoz, de attól időben elszakadhat: múlt és jövőbeli eseményeket is észlel

és tárol. A "déjá-vu" tartalmi meghatározását véljük felfedezni Jungnál, idézzük hát még egyszer

"minden, amit érzékeltem, de tudatom nem vett figyelembe,.... minden eljövendő, ami bennem

előkészül és csak jóval később tudatosul: mindez a tudattalan tartalma." (C. G. JUNG. Idézi

Ádám: A rejtőzködő elme 1987: 130).

A fentieket összefoglalva elmondhatjuk, hogy elménk tudatos-tudatalatti működése sok

érdekességet fog még felszínre hozni, de a holisztikus szemlélet jegyében az elme két részét

sohasem szabad egymástól mereven elválasztani, mert működésük egymást kiegészítő,

egymást kiegyensúlyozó, amely szimptómák megfelelnek a kozmikus rend törvényének, a

dichotómiának. A pedagógiának pedig éppen ideje volna, hogy ezeket a kozmikus törvényeket,

azok jelenlétét, működési kritériumait feltárja, és alkalmazza. Szóba kerül, hogy a tudás-tanulás

kifejezéseket miért helyezzük más megvilágításba. Erre utalnak a történeti okfejtések. A tudás-

tanulás összefügg a tanár diák kapcsolattal, az empátia kialakulásával. Említést érdemel a

kreativitás és alkotás, amelynek viselkedési mintáit a gyerek elsősorban a tanártól veszi át

(Kokas Klára órái). Végül kiderül, hogy a zene hallgatása és művelése nemcsak szórakozás,

hanem gyógyírt is rejteget, az egyensúlyában megbillent pszichikum számára. Az élet rendkívül

bonyolult és egyszerű, legalább az egyszerűt, ne vessük ki, azokat a kapcsolódási pontokat se,

amelyek ma még kérdésesek, tisztázatlanok. A kitartó munka hamarosan meghozza a

gyümölcsét és a kérdésekre válaszokat talál.

Irodalom

ÁDÁM György: A rejtőzködő elme. Bp.: Vince Kiadó, 2004, p. 130, 117.

ARISZTOTELÉSZ: Politika. 1984. Idézi FINÁCZY Ernő: Az ókori nevelés története, p.166.

ASZTALOS KATA ÉS CSAPÓ BENŐ: Zenei képességek online diagnosztikus mérése (2015).

publicato.bibl.u-szeged.hu/5990/1/2976887.pdf

BARKÓCZI ILONA ÉS PLÉH CSABA: Kodály zenei módszereinek pszichológiai

hatásvizsgálata. Kodály Intézet, Kecskemét (1972).

BERGSON, H.: A nevetés. Bp.: Gondolat Kiadó, 1996. p. 23-26.

BURIÁN Miklós: Megjegyzések Nagy József Új Pedagógiai Kultúra című könyvének margójára.

In.: Iskolakultúra, 2012. 1. sz. p.131-135.

CSAPÓ Benő: Tudáskoncepciók. In: Neveléstudomány az ezredfordulón. Bp.: Tankönyvkiadó,

2001, p. 89, 90, 91, 92, 96, 102.

CHOMSKY, N.: Mondattani szerkezetek. Nyelv és elme. Bp.: Ozirisz Kiadó, 1995, p. 15.

CSÍKSZENTMIHÁLYI MIHÁLY: Flow. Áramlat. Bp.: Akadémia Kiadó, 1997, p. 103, 172, 79.

DALHAUS, C. & Eggebrecht, H. H.: Mi a zene? Bp.: Ozirisz Kiadó, 2004, p. 134.

HEIDEGGER, M.: A fenomenológia alapproblémái. Bp.: Ozirisz Kiadó, 2001, p. 27.

JUNG, C. G.: Bevezetés a tudattalan pszichológiájába. Bp.: Európa Kiadó,1989, p. 74.

JUNG, C. G.: Emlékek, álmok, gondolatok. Európa Kiadó, 1987. Idézi Ádám: A rejtőzködő elme.

2004, p. 130-131.

KOKAS Klára : A zene felemeli a kezemet. Bp.: Akadémia Kiadó, 1992, p. 32.

NAGY (2001): A tudástechnológia elméleti alapjai. Veszprém.: 2001, Országos Oktatástechnikai

Központ, p. 20.

PLATON: Phaidon. Bp.: Európa Kiadó, 1984, p. 1046.

POPPER, K.: A tudományos kutatás logikája. Bp.: Európa Kiadó, 1997, p. 40-47.

SCHELLENBERG, E. G. (2004): Music lessons enhance IQ. Psychological Science 15. 511-

514.

VICTOR János (1942): Dolgozatok a Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Philosophiai

Szemináriumából.//

Dr. Burián Miklós

Nyugalmazott főiskolai docens

Tudomány-e az asztrológia?

Alábbi cikkünkben próbálunk a címben foglalt kérdésre elfogadható választ adni. A görög

asztron "csillag" és "logosz" tudomány szavak mentén született meg az asztrológia kifejezés.

(Wikipedia -hu. wikipedia.org)

Asztrológiával már Ptolemaiosz is foglalkozott. A Tetrabiblosz című műve a csillagászat egyik

alapköve (139-161, Alexandria). Sőt az évszázadok iskolái, egyetemeinek egyik kiemelt

mondani, hogy az asztrológia már nem aktuális az ezoterikus és spirituális világban. Sőt,

miután csillagjóslásról, horoszkóp készítésről van szó, a közérdeklődés központjába került. Tv

műsorok, rádióadások, újságok közkedvelt témái közé tartozik. A kérdés csupán az, hogy az

asztrológiát tekinthetjük-e tudománynak vagy "belezsuppoljuk" valamely napi lap vagy képes

újság "kacsarovatába". Az ezotéria hivatott képviselői hosszú műsorokkal "vigasztalják" az

anyagilag "vigasztalan" hallgatóikat. Ha a dolog ennyire "elharapózott", feltehetően van

valami alapja a jelenségnek. Nos, ennek szeretnénk a "nyitjára" rájönni, szeretnénk tudni,

hogy ezeknek a csillagjóslásoknak van-e valami alapja, vagy "népbutítás" az egész.

2020 április 5-én a spirituális világ közös meditációra hívta fel híveit a "Föld" és a "Plútó"

együttállása alakalmával. Legalább egy millióan kell, hogy meditáljanak 4.45-től 20 percig és

megnyílik a spirituális folyosó, amely közvetíti kérésüket az égiek felé. Amellett, hogy ez

aligha valósítható meg, egyéb gondok is felmerülnek. Spirituális feltételezés szerint ez a

meditáció megszüntetheti a "korona vírus" támadását. Tehát a "könyörgésnek" olyan ereje

alakul ki, amely a "fekete energia" támadását lesöpri. S mindez a "Plútó" és a "Föld"

átmeneti együttállásának köszönhető. Egyes ezoterista nézetek szerint az égitesteknek, így a

"Földnek" és a "Plútónak" is saját lelke van. Tehát, ha két ilyen "jótét" lélek egyesül, nem

számít csodának egy tömeges védelem és gyógyulás.

Másik kérdés az, hogy az asztrológia tudomány-e vagy nem? A tudomány egyik kritériuma,

hogy eredményei megismételhetők, bizonyíthatók. Az asztrológia esetében ez a kritérium,

legalábbis a jelenlegi tudományos felfogás szerint nem áll fenn. Bár a tapasztalat többé-

kevésbé felismerhető jóslatokat tartalmaz. Erre válaszként a Wikipedia tudományos lexikon

a következő választ adja: "Mindegyik variációban a hatásmechanizmus rejtélyes, illetve

lehetetlen a jelenlegi fizikai és matematikai ismereteink szerint". (hu. wikipedia, org.)

Az alábbiakban ismertetjük saját elképzelésünket, hogy megvétózzuk a mai tudomány

látszólag támadhatatlan álláspontját. A tudományos eredmények bizonyítása valóban azok

megismételhetőségétől függ. Bár, van néhány ma is divatos ágazata a tudománynak,

amelyekben a legmagasabb szintű statisztikai számítások (hatalmas populációk) ellenére sem

megbízhatók. Ilyenek közé tartoznak az országos és nemzetközi felmérések.

Hogy az egyiket kiemeljük, említsük meg a motivációkutatást. Kötetekre rúg a megjelent

motivációkutatások halmaza. A tanulási motivációtól a nyelvtanulás, az általánosabb

elsajátítási motiváció ((Józsa, 2007.) mind terítékre került. Mondhatjuk, hogy szinte divattá

vált a motiváció kutatás. A motiváció, mint pszichikai-pedagógiai jelenség vizsgálata saját

kutatásainkban is előfordult (Burián, 2013). Vizsgálataink arra engedtek következtetni, hogy

a motiváció egy mobil jelenség. Egy felmérés nem vezet megbízható eredményre, mert a

populáció összetétele, pedagógiai-pszichikai felkészültsége rövid időn belül is változik. Az

ismételt felmérések eredményei 70-80%-ban közelítik csak meg az eredeti

eredményfelvételt. A megismételhetőség hiánya viszont kérdőjelet von az eredmények

validitását, illetve tudományos elfogadhatóságát illetően.

Tehát az asztrológia esetében is nyitva kell hagynunk egy "kiskaput", amelyen még újabb

információk áramolhatnak be.

Az a véleményünk alakult ki, hogy a csillagjóslás bár megfoghatatlan momentumokat

tartalmaz, az évezredek tapasztalata azt mutatja, hogy a csillagok és bolygók állása vagy

együttállása hatással van az ember fizikai és pszichikai állapotára. Hozzá kell tennünk, hogy

ez a hatás egyénenként különböző szimptómákat eredményez, mert két egyforma

individuum nem létezik, tehát reakcióik is különbözőek. A hatásmechanizmus rejtélyére

(wikipedia), a következő választ fogalmazzuk meg. A hatásmechanizmus azért rejtélyes, mert

a vizsgálódási mód is ambivalens. A mai fizikai-matematikai tudományok az empirizmus felöl

közelítik meg a kérdést, de nem jutnak el a hatásmechanizmus valódi okának feltárásáig.

Összefoglalva mondandókat megállapítjuk, hogy a hatásmechanizmus valódi oka a csillagok

és egyéb égitestek erőterében keresendő. Hogy ez hogyan hat az emberre, mint a kozmosz

egyik értelemmel, lélekkel bíró lényére, válaszunk szerint "az ember is egy kozmikus erőtér,

mind testileg, mind lelkileg, a világ összes erőtér változása rá is hat (hatásmechanizmus).

Miután lélekről is van szó, az égi hatalmaknak is van beleszólása a reakciók alakulására

(kb.31%-ban. radiesztéziás mérések). Végül a lélek, mint erőtér nem tartozik a tudományos

vizsgálódások körébe, mondhatjuk, hogy az asztrológia, mint vizsgálódási szempont

"tudományos és nem tudományos is egy időben"

Irodalom

Asztrológia - Wikipedia.hu.wikipedia.org//

Burián, M. (2013): A motiváció, mint az esélyegyenlőség forrása. Iskolakultúra 2013 5/6,

90- 97.

Józsa, K. (2007): A tanítás és tanulás című sorozat könyve. Műszaki Kiadó, Budapest.

Ptolemaiosz (139-161): Tetrabiblosz, astropapa 58. gportal./hu/.

A katarzis elérésének különböző forrásai

Kvantum fizikai megközelítés

Az írás a katarzis létrejöttének lehetséges változataival foglalkozik. Leszögezi, hogy a katarzis

egyféle örömforrás is, ami döntő szerepet játszik az ember életében. Mindenki azt csinálja

legszívesebben, amit szeret. Ebben a tevékenységében különös szerepet játszik az öröm egy speciális

megjelenési formája a katarzis, ami lehet egy folyamat csúcspontja, egy tetőpont, amely

magával ragadja a folyamat részvevőjét, később akár céllá is válhat, amelynek elérése a k.sz.-t

ismétlésekre, újabb és újabb próbálkozásokra sarkallja. Ezt pedig azért teszi, mert ha átmenetileg

is, a katarzis olyan euforikus állapotba sodorja, amelyre szívesen emlékezik vissza, minden erejét

beveti, hogy újra átélje, kiemelkedjen köznapi valóságából, mert érzi, hogy ezáltal az élete

érdekesebbé vált, annak elérésében különös örömét leli, érzelmi fellángolása gazdagabbá teszi.

A katarzis hagyományos definiálásával nem foglalkozunk, könyvtárnyi anyag áll az érdeklődő

rendelkezésére (Platón, Arisztotelész, Arisztoxenosz, Lukács, stb.). Mégis újabb és újabb kérdés

merül fel. Vajon a görög dráma keltette részvét (Arisztotelész, 1984) az egyedüli, amely a katarzis

érzését kelti, vagy Arisztoxenosz elmélete az igazi, aki a katarzist az öröm forrásának nevezi

(Poszler, 1960), vagy Lukács megközelítése az igazi (1969), aki a katarzisból visszatérő egyedet az

érzelmi gazdagodás mellett teljesen új emberként üdvözli. Az ismétlődő tevékenységek eredmény

orientált rendszere, amely a visszacsatolások révén juttatja el a célszemélyt olyan révületbe,

amelyet Csíkszentmihályi az általa elnevezett "flow" érvényesülési körébe sorol. (1997). A flow, a

folyamatos sikeres cselekvés az egyedet a "T" személyiség állapotába sodorja, amelynek mai

jelentését mind a mai napig homály fedi. A "T" személyiség transzcendenciát sejtet, de valójában

sem Csíkszentmihályinál, sem más szerzőnél nem kerül tudományos definiálásra. Sem az, hogy a

célszemély meddig tartózkodik odaát (feltehetően másik dimenzióban), sem az, hogy hogyan tér

vissza.

Más problémákat vet fel Diószegi, amikor a kultikus táncok kapcsán hosszan tartó révületről

eksztatikus állapotról beszél (1998). A katarzis, legyen az zene, irodalmi mű kapcsán, szexuális

kéjérzet, vagy a flow csúcspontja néhány másodpercnél, esetleg percnél nem tart tovább.

Hogy létezik akkor a kultikus táncok, sokszor napokig tartó révülete, nem beszélve a sámánok

hosszabban tartó gyógyítási aktusairól? Ezt a kérdést, mivel hosszabb előtanulmányt igényel, egy

másik írásunkra halasztjuk.

Ezek azok a kérdések, amelyekre próbálunk válaszolni, mert úgy gondoljuk, hogy a gyerek valamely

tantárgyhoz vagy tanárához való kötődése nem idegen a katarzis problémakörétől.

Módszerünkben egy új utat választottunk, amely az emberi lélek és test rezgésszámát teszi meg

kiindulási alapnak, és itt jön be a rezgésszámok kvantumfizikai vizsgálata, esetleges rezgésszámtól

függő dimenzióváltásai. Tudjuk, hogy megállapításaink a hipotézis szintjét jelenleg nem haladják

meg, de ha erre nem vállalkozunk, akkor nem jutunk messzebbre a pedagógia és pszichológia mai

állításainál, amelyeket elfogadva ugyan, mégis szeretnénk túllépni.

A következőkben bemutatunk egy zenei kísérletet, amelyben a kísérleti személyek különböző, nekik

tetsző, és nekik kevésbé tetsző darabokat hallgatnak meg CD-ről. A kísérlet vezető egy radiesztéziás

inga segítségével méri a kísérleti személyek reakcióit. A mérések Carpenter, brit fiziológus (2000)

elmélete alapján történtek, amely szerint a föld különböző pontjain a földsugárzás az emberre

mérhető izomtevékenységet fejt ki. Mérőműszerünk erre az elvre alapul. A különbség annyi, hogy a

földsugárzást az ember lelki rezonanciáinak mérésével helyettesítettük. Az izomtevékenységek

változásait egy körre vetítettük ki, amelynek a százalékos beosztása alapján következtettünk a lélek

reakcióira, rezgésszám változásaira. Miután a mérésbe a szubjektum is bekapcsolódott, a mérési

hibákat többszöri méréssel próbáltuk korrigálni. A középértékek halmazából már tudtunk néhány

következtetést levonni. A mérés teljesen a hagyományos fizika szabályai szerint történt azzal a

kivétellel, hogy a lélek rezgéseinek mérése nem tartozik a szokványos mérések halmazába.

A mérést több évtizedes gyakorlat előzte meg a kísérlet vezető részéről, amelyeket itt nincs

módunkban bemutatni. Ezzel magyarázható a kísérlet i személyek alacsony létszáma (4). Jelenlegi

célunk nem a mérés reliabilitásának bizonyítása volt, hanem a felvett, megközelítő adatok

segítségével egy olyan jelenség materializációnak kísérletéről van szó, amelynek működése a

pedagógia és pszichológia eddig fel nem fedett kérdései körébe tartozik.

Hipotézisünk szerint a különböző hallott vagy hallgatott zenék az emberre, így elsősorban a lelkére

kimutatható hatást fejtenek ki, aminek a személy részéről kimutatható testi és lelki vonzatai vannak.

Ennek vizsgálata, felderítése mind a pedagógia mind a pszichológia számára fontos feladatnak

minősül. Az iskolai ének-zene órák lélekformáló hatása közismert. Kihangsúlyozzuk, hogy nem

lélekfejlesztésről van szó (Burián, 2016), hanem a lélekformálás alakulatairól, amelynek reakciói

lehetnek pozitívak vagy negatívak, de egyértelmű fejlődésről nem beszélhetünk, már azért sem,

mert a következő hatás (jelen esetben zenei), az előző építő jellegű hatást teljesen lerombolhatja. A

léleknek van memóriája, ezt is azt is befogadja mindaddig, amíg az saját létét nem veszélyezteti. A

kapuk becsukódnak, majd újabb hatásokra ismét kinyílnak, de a meglévőkre való építkezés nehezen

bizonyítható. Röviden: rezgésszámok nem állandók és ezért fejlesztés címén nem lehet rájuk

építeni.

Kísérletünk indításához meg kell határozni a kísérleti személy indító rezgését, ami nem más, mint a

különböző biorezgések, a test rezgése, a test szerveinek rezgése, a tudatos és tudattalan tudat

rezgései, a lélek rezgése. Mind ezek egy vektorban sűrűsödnek, amelyet a lélek rezgésének hívunk.

Mint látható, amikor a lélek rezgéséről van szó, egy gyűjtő fogalomról beszélünk. Mégis a

legmagasabb szintű a lélek rezgése, amely az agy hullámokat (béta, alpha, theta, deltea) magába

foglalja ugyan, de rezgéstartománya milliárdszor nagyobb. A kozmoszban lévő rezgésekből azokat

engedi magába, amely még nem fenyegeti létét.

Hasonlítható a föld mágneses mezőjéhez, amelynek védelmező funkciója közismert: megvéd

bennünket a kozmosz ránk nézve ártalmas sugárzásaitól. A lélek rezgéseit a kvantumfizikai

rezgések közé soroljuk.

Kísérletünket a Carpenter -féle radiesztéziás hatások körbe foglalt százalékos értékeivel végeztük.

Hipotézisünk szerint a kísérleti személyre gyakorolt, általa kedvelt zenék, egy-egy pillanata

katarzisba torkollik. A korábban idézett kutatók (Arisztotelész, Arisztoxenosz, Lukács, Diószegi)

megegyeznek abban, hogy a katarzis gazdagítja a személyt olyannyira, hogy az egy ellenállhatatlan

vágyat érez annak megismétlésére. Ez igaz a személy által nagyon kedvelt zenékre, a szexualitásban

tapasztalható kéjérzetre, és még sok más tevékenységre (Csíkszentmihályi "T" személyisége a flow

kapcsán), kultikus-szakrális táncok (Sámán tánc), mély meditációk, stb.

A tapasztalat azt mutatja, hogy a kedvelt zene hallgatása közben a személy érzelmi állapota egy-egy

pillanatban kulminál. A zene meghallgatása után fokozatosan csökken az indító rezgésszintre.

Mivel kozmikus (lélek) rezgéseiről van szó, a mai értelemben vett fizikai rezgésszámokat

százalékos értékekkel helyettesítettük. A lélek és a zene kapcsolatáról Arisztotelész a következőket

írja, "a zene érzelmeket fejez ki, s ezzel kedélyünkre hat, lelkünk rokonhúrjait megrezegteti,

indulatainktól és szenvedélyeinktől megtisztít, buzdít és lelkesít". Ennek alapján azt tételezzük,

hogy a lélek rezgéseit mérjük, amelyek egyben kvantum rezgések is. A kvantum rezgések az emberi

tulajdonságok, érzékelések, észlelések milliárdjait vezérlik. A legutóbbi kutatások az illatok

érzékelését is a kvantum rezgések közé sorolják (Spektrum TV 1917).

A kísérlet módszertana következő.

1. Bemérjük a k. sz. indító rezgését, amelyet radiesztéziás ingával egy körben százalékosan

határoztunk meg.

2. Második lépésként feltesszük a k. sz. kedvelt zenedarabját, amelynek kvantumrezgését

százalékosan rögzítünk.

3. A zene tovább folyik, miközben a k. sz. kvantumrezgéseit egy körben kifejezett százalékos

értékkel próbáljuk rögzíteni. Pontos rezgésszámot arra alkalmas eszköz híján nem tudunk

mérni, de a százalékok közötti távolságok megközelítően irányadók.

4. Mérőeszközünk, jelen esetben radiesztéziás inga, kilengését figyeljük és amikor a kilengés

megáll és az inga 5-30 %-ot visszapattan, feltételezzük, hogy a k. sz katartikus élményben

részesült. Ezt nevezzük katartikus pontnak. A katartikus pontot hasonlítjuk a zene

százalékban kifejezett kvantumrezgéseihez.

5. Ha a zene és a k. sz. válaszrezgéseinek különbsége 100%-on belül van, feltételezzük, hogy a

zene és a k. sz. rezgése között katartikus kapcsolatot áll fenn.

6. A k. sz. rezgései meghaladhatják a zene rezgéseit. Ekkor azt mondjuk, hogy a zene emelte a

k. sz. indító rezgéseit. A zene pozitív (felfelé) irányban módosította a k. sz. lelkének

rezgéseit, amelynek folytán a zene katartikus hatása az öröm érzését kelti.

7. Ha a k. sz rezgései a zene alattiak, de az inga a 100%-on belül megáll. Akkor szintén

katartikus rezgésállományba jutottunk, csak éppen a negatív (lefelé) irányba. A zene a k. sz.

lelki rezgéseit a fájdalmas tartományba sodorja (ld.: Arisztotelész részvét elmélete, 1984).

8. Ha a zene és a k. sz. rezgései a 100%-on messze túl vannak, akkor a k. sz számára a zene

érdektelen, legalábbis katartikus élmény aligha születik.

9. Kísérletünk jobb olvashatósága érdekében az inga 100%-os kilengését egy dimenziónak

vettük. Ha a kilengés a100%-ot meghaladja, akkor a rezgéstartomány már a következő

dimenzióba esik (Burián, 2016).

10. A kísérlet indításaként mindig tisztázzuk, hogy a k. sz. melyik rezgéstartományban van.

Természetesen ez nem egyezik az alaprezgéssel. Mert a teljes nyugalmi állapot rezgéseit,

csak ébredéskor tudnánk felvenni.

A kísérlet adatai.

A kísérleti alanyok családomból kerültek ki. Az elsőt M betűvel jelöljük, akinek magas zenei

műveltsége van. A másodikat T betűvel jelöljük, akinek közepes zenei műveltsége van. A

harmadikat R betűvel jelöljük, akinek alacsony zenei műveltsége van. Jelen esetben a zene kvantum

rezgését a k. sz. által észlelt katartikus ponthoz hasonlítottuk. Ezt megtehettük volna a k. sz. zenére

tanúsított rezgéseivel is, de mivel katarzist kerestünk így a zene hatására keletkezett katartikus

pontokat vettük alapul. A méréseket a tanulmány szerzője végezte saját lakásán.

"M" adatai. A kísérlet indításakor mért százalékos kvantumrezgése: 27/93.75. A 27 a k. sz. -nek az

indításkor mért dimenziója, ami jelen esetben igen magas. A mérés a következő zenék kapcsán

történt és 2017. szeptember 18-án 15 óra 20-kor indult.

1. Händel Messiás c. oratóriumából az "Alleluja" tétel.

Értékei: A zene kvantumrezgése %-ban: 10/93.75. A k. sz. rezgése: 27/93.75 %.

A zene rezgése olyan alacsony a k. sz. rezgéséhez hasonlítva, hogy az elkerüli a közelség

rezonanciáit. Miután olyan rezonanciákat kerestünk, amelyek közelségük folytán katartikus

rezonanciát okoznak, a több dimenziós távolság ezt nem tette lehetővé. A művet ezért a

k. sz. számára a nem katartikus kategóriába soroltuk.

2. Mozart c moll mise "laudate dominum" tétele.

Értékei: Zene: 18/87.5 %. A k. sz. értéke: 28/37.75%. A mért adatok dimenzionálisan olyan

messze vannak egymástól, hogy katartikus rezonancia nem születik.

3. J. S. Bach Brandenburgi koncert (Nos 5. Concerto No.5. In D Major, BWV 1050).

Értékei: Zene: 27/62.5%, a k. sz. reakciója:27/68.75%

Miután az értékek dimenzionálisan is közel vannak a fent mért zene és a k. sz értékei

közötti ingadozást is figyelembe véve azt a pontot, ahol az inga többszörösen megállt

(katartikus pont) a zene kvantumrezgésével azonosítottuk (27/62.5).

Ez a pont egyezik a zene százalékban kifejezett kvantum rezgésével, tehát tökéletes

rezonanciának lehettünk tanúi. A mű a k. sz.-ben feltételezhetően katartikus hatást fejt ki.

A rezonancia a k. sz. (27/62.5) értékéhez képest negatív (lefelé tendáló) irányban jött

létre, amelyet egy "K" betű lefelé irányuló nyilával jelöltünk. A lefelé irányuló

tendenciák megfelelnek Arisztotelésznek a "részvét" katartikus hatásáról szóló

teóriájának (1984).

4. Chris de Burgh dala.

Értékei: Zene 25/93%, a k. sz. reakciója: 26/6.25%.

Ingadozás: 25/93.75 - 26/6.25

Katartikus pont 26/6.25%. A zene a k. sz. rezgésének maximumát váltja ki. Ezért

mondhatjuk, hogy a k. sz. rezgésének a zenéhez képest való emelkedése a k. sz.-ben

az öröm és kéjérzet érzését váltja ki. Jelölése "K" felfelé irányuló nyíllal. A mű a

k. sz számára katartikus.

5. J. S. Bach Doppelt konzert 2 hegedűre.

Értékei: Zene 25/93.75. K. sz. értéke: 26/6.25%.

Ingadozás: 25/93.75%-on megáll.

Katartikus pont: 25/93.75%. A zene irányába való süllyedés itt is a részvét és

fájdalom érzése felé tendál. Jelölése: "K" lefelé irányuló nyíllal. A mű a k. sz.

Számára katartikus.

6. Bartók Béla III. zongoraverseny Korál tétele.

Értékei Zene: 27/25%, a k. sz. 27/6.25% -ot mutat. Nincs jelentős ingadozás.

Katartikus pont:27/25.5 Jelölése: "K"felfelé nyíllal. A mű a k. sz.-nek az öröm

érzését váltja ki. Esetünkben pozitív katarzisról beszélünk.

A következő kísérleti alanyunkat "T" betűvel jelöljük. Zenei felkészültsége közepesnek

mondható. A kísérlet indítása előtti kvantumrezgése 11/12%. A mérések 2017.

szeptember 21-én 12-kor kezdődtek.

Adatai a következők:

1. Qeen: Who wants to live forever. Zene: 11/18% K. sz.: 11/87.5%.

Katartikus pont: 11/87.5%. A zene a k. sz. rezgését pozitív irányba sodorta. Jelölése:

"K" felfelé nyíllal. A mű a k. sz. számára katartikus.

2. Depeche mode: World in my eyes. Zene: 11/50%, a k. sz. reakciója:11/25%.

A katartikus pont 11/43%. A katartikus pont a zenéhez képest alacsonyabb. Itt

negatív katarzisról beszélünk. Jelölése: "K" lefelé nyíllal.

3. Red hot chilly pepers by the way. Zene:10/62.5%, a k sz. reakciója10/12.5%. A

katartikus pont: 10/12.5% a zenéhez képest lefelé tendál, tehát negatív katarzisról

beszélünk. Jelölése: "K" lefelé nyíllal.

4. Michael Jackson Dirty Diana. Zene: 9/12.5%, a k. sz, reakciója: 9/0%, ami egyben

negatív katartikus pontot is jelent. Jelölése: "K" lefelé nyíllal.

5. Depeche mode: Enjoy the silenece. Zene: 12/00%, a k. sz. reakciója 12/13%. A

katartikus pont: 12/6.25%, ami a zenéhez képest pozitív katarzist jelent. Jelölése:

"K" felfelé nyíllal.

6. Qeen: Don't stop me now. Zene: 11/93.75%, a k. sz. reakciója: 11/75%. Katartikus

pont: 11/87.5%, ami a zenéhez képest negatív katarzist jelent (lefelé tendál).

Jelölése: "K" lefelé nyíllal.

7. Händel Messiás c. oratóriumából az "Alleluja " tétel. Zene: 10/76%, a k. sz.

reakciója: 10/12.5%. Katartikus pont: 10/47%, ami a zenéhez képest negatív

katarzist jelent. Jelölése: "K" lefelé nyíllal.

A harmadik kísérleti alanyunk az "R" betűre hallgat. Zenei felkészültsége alacsonynak

mondható. A kísérlet előtti kvantum rezgése 13/69.75%. A mérések 2017. szeptember

20-án 12.25-kor kezdődtek.

Adatai a következők:

1. Händel Messiás c. oratóriumából az " Alleluja" tétel. Zene: 10/93.75%.

A k. sz. reakciója 13/81.25%. A távolság olyan nagy, hogy a k. sz. számára nincs

katartikus rezonancia.

2. Combine I. Zene: 11/62.5%, a k. sz. reakciója 11/31.25%. A mű a k. sz. számára

a 11/31.25%-os rezonanciával a negatív irányban katartikus. Jelölése: "K" lefelé

nyíllal.

3. Pay day. Zene: 9/12.5%, a k. sz. válasza 11/95%. Az értékek olyan távol állnak

egynástól, hogy katarzisról nem beszélhetünk.

4. Forget about freeman. Zene: 12/96%, a k. sz. válasza 13/6.25%. A katartikus pont

13/25%, ami a k. sz. számára a pozitív katarzist jelenti. Jelölése: "K" felfelé nyíllal.

5. Combine portal I. Zene: 13/18.75%, a k. sz. válasza 13/81.25%. A katartikus pont:

13/62.5%, ami a k. sz. számára pozitívan katartikus érték. Jelölése: "K" felfelé

mutató nyíllal.

6. Sötét energia. Zene: 10/37.5%, a k. sz. válasza: 11/87.5%, ami a nagy távolság miatt

nem vált ki katarzist.

7. Blast pit I. Zene: 9/12.5%, a k. sz. válasza: 11/93.5%, ami ismét messze van ahhoz,

hogy katarzist váltson ki.

8. Blast pit II. Zene: 9/25%, a k. sz. válasza: 11/93.25%, ami a távolság miatt szintén

nem katartikus.

9. Vode an: Zene: 12/00%. a k. sz. válasza: 12/07%. A katartikus pont: 12/6.25%, ami a

k. sz. számára pozitívan katartikus. Jelölése: "K" felfelé nyíllal.

10. The ghost ship. Zene: 14/12.5%, a k. sz. válasza: 13/98%. A Katartikus pont: 14/8%.

ami a k .sz. számára negatív irányban katartikus. Jelölése:"K" lefelé nyíllal.

11. Combine portal II.. Zene: 13/98%, a k. sz. válasza: 14/01%. A katartikus pont

14/00%, ami a k. sz. számára a pozitív katarzis élményét mutatja. Jelölése: "K"

felfelé mutató nyíllal.

Következtetések.

Mérőműszerünkkel (radiesztéziás inga) a zene és a k. sz. rezgése közötti eltérésből, és

az ebből megállapított katartikus pontból azt a következtetést vontuk le, hogy a k. sz.

válasza kisebb eltérések (maximum 40-60%) esetén a zene kvantumrezgésével rezonál.

Az inga kilengése a katartikus ponton megáll, ami azt sejteti, hogy a k. sz. rezonanciája

élmény szintet ér el. A katartikus pont a zenéhez képest lehet pozitív vagy negatív

irányú, amely vagy a részvét és fájdalom átélését (negatív irány) vagy az öröm (pozitív

irány) forrását jelenti. A k. sz.-ek rezonanciáit (mérési eredményeit) dimenziókba

soroltuk. Ezek csupán a jobb kövezhetőség miatt felállított egységek, amelyek a

"mérőműszer" 100%-nál nagyobb, a zenéhez képest való eltéréseit újabb dimenziókba

sorolja. Így néhány k. sz. a folyamatos rezgésszám emelkedése folytán akár a 27-28%-ot

is elérheti.

A kísérlet lefolytatásához mindig fel kell venni a k. sz. indító rezgését, mert az idő

haladtával az mindig változik, ritkán marad egy helyben. Ha a k. sz. válasza a zenére

nagyobb, mint 100% a zenét ugyan élvezheti, de a katartikus szintet nem éri el. Ez

történik a nagyon távoli dimenziók találkozása esetén. Meglátásunk szerint a kísérlet, ha

nem is egzakt eredményekkel, ígéretes kutatási irányt kínál mindazoknak, akik a katarzis

létrejöttének kvantumfizikai magyarázatát tűzik ki kutatásuk céljául.

Irodalom

Arisztotelész: Politika. In Fináczy Ernő: Az ókori nevelés története, Gondolat, Budapest,

1984, 166.

Burián Miklós: A rezonancia szerepe az iskolai motiváció kialakításában.

Iskolakultúra,2013, 7-8 sz 115-119.

Burián Miklós: A lelki egyensúly feltételei a tanulói befogadás függvényében.

Iskolakultúra 2016/4. sz., 118-125.

Carpenter, W. B.: Carpenter effektus. In: A Föld, a test és a lélek rejtélyei. Enigma,

Budapest, 2000. 21.

Poszler György: Katarzis és kultúra. Tankönyvkiadó, Budapest, 1960, 31.

Spektrum TV: A mindenség rendje, 2. epizód. 2017. 06 21.//

A rezonancia szerepe az iskolai motiváció

kialakításában

Életünk rezgés. Mindegy, hogy honnan szemléljük: az anyagi vagy szellemi

valóság oldaláról. Ha pedig ez így van, érdemes megvizsgálni, hogy milyen

rezgésekkel van dolgunk az iskolai motivációk tekintetében. Hogy ezt érdemben

feltárjuk, szükség van néhány, az emberi testet és szellemet alkotó rezgések

méltatására, kapcsolatainak felfedésére, működési elveinek és törvényeinek

vizsgálatára. Az írás ilyen irányú törekvései magukba foglalják a fizikai világ

empirikus és transzcendens ható tényezőit. A metafizikai világ alkotóelemeit nem

utaljuk a megismerhetetlen fogalomkörébe, mivel a fizika törvényei ott is

érvényesülnek, csak sokszor egy másik kitüntetett rendszer tőrvényei alapján

vizsgáljuk. Be kell vallanunk, hogy egy ilyen, másik dimenzió tőrvényei többnyire

számunkra is rejtve maradnak, de a kreatív, intuitív gondolkodás segít bennünket

abban, hogy ha mást nem is, de néhány homályosan felvillanó tőrvényt, működési

elvet megsejtsünk. Erre azért van szükség, mert az oktatás-nevelésben részesülő

gyermek elméje, tudata több szinten is jelen van. Márpedig, ha elfogadjuk a

többdimenziós vizsgálati tervet, akkor nem rekedhetünk meg az empíria szintjén. A

tanuló személyiségéről csak így nyerhetünk teljes képet, ezért vizsgálódásaink

időlegesen nemcsak átlépik az empíria határát, de az intuitív gondolkodás révén

behatolnak az ismeretlenbe, amelynek eredményeképpen megvalósítanak egy

szemléletmódot, amelyet holisztikusnak mondunk. Az írás tehát a motivációk

keletkezésének vizsgálatát kiterjeszti a Jung féle kollektív tudattalanra, a felső én és

a kozmikus tudat feltételezett kapcsolataira, amelyek segítségével mélyebb

ismeretekre számítunk a gyermeki elme motivációs kultúrájának feltárása

tekintetében.

A motiváció geneziséről, folyamatjellegéről már korábbi dolgozatunkban írtunk

(Burián, 2012, UPSZ, 9-10. 174-181), ezért itt inkább az azóta tudomásunkra jutott

fejleményekről számolunk be. Mint említettük a "káoszban" alvó memória tárat,

emléknyomokat (Csíkszentmihályi, 1997, 172) valamilyen külső vagy belső forrásból

származó "impulzus" éri, és bizonyos alvó egységeket mobilizál, amely egy újabb

motiváció vagy motiváció kötegben (Hidi és Harackiewich, 2000, 151-179) lát

napvilágot. Sokan állítják, hogy a motívumok kognitív forrásból származnak (McCall,

1995, Józsa, 2002, Nagy, 2010). Ezzel kapcsolatban azért fejezzük ki kételyeinket,

mert bár bizonyos külső impulzusok forrása lehet a kogníció, de a belső források,

különösen a biológiaiak távol állnak a kognitív meggondolásoktól. Az inger, a

stimulus, vagy elemi gondolat alapján keletkező impulzusok csupán közvetítő

szerepet vállalnak, de önmaguk még nem motívumok. Származási közegükből

vihetnek ugyan valamilyen elemi gondolatot, vagy információt, hogy a milliárdnyi

emléknyomból ki tudják választani a számukra rezonáns egységeket, entitásokat,

amelyekben energia feszültséget, szükségállapotot hoznak létre (Nagy, 2010). A

szükség állapotok egyben érzelmi feszültséget is jelentenek, és innentől jelennek

meg a motívumok vagy a motívumkötegek (miközben folyik a motívumok harca),

amelyek közül a legerősebb motívumcsoport veszi át a hatalmat és jelenik meg az

empirikus számára, mint elsajátítási, motoros, szociális, speciális, vagy más, egyéb

motívum. Megjegyezzük, hogy nincs olyan kognitív motívum, amelynek ne volna

affektív, érzelmi kísérője (Józsa, 2001, 170). Amikor a motívumok, vagy maga a

motiváció elérte célját, megszűnik, mint motívum, visszakerül a memóriatárba, és

mint emléknyom tárolódik, mindaddig, amíg mobilizációjához nem kap újabb

impulzust (Józsa, 2002, 82). Ez a jelenség a motívumok cirkulációja. Az impulzus

mindig azokat az emléknyomokat aktivizálja, amelyek hullámhosszban és

rezgésszámban hozzá a legközelebb állnak. Az interferencia tőrvénye értelmében

egyes emléknyom entitásokat erősít, egyeseket gyengít, és néhányat közülük kiolt.

Ez a folyamat ugyanakkor eltér Nagy József motívumok fejlődése és fejlesztésének

pedagógiai elgondolásaitól (Nagy, 2010). Sőt felvetődik a kérdés, hogy a motívumok

autonóm fejlődésének általunk vázolt elmélete egyáltalán lehetővé teszi-e kognitív

úton való szabályozásukat, irányításukat, amint az Réthy Endréné tollából

kiolvasható (2002). Annyi bizonyos, hogy a tanulói környezet változásai, az

osztályklíma sajátosságai, a tanár, a tanulóközösség hatása a tanulóra közvetetten

motívumkialakító erővel bír, de mint hangsúlyoztuk "közvetetten". Ezek célzott

kialakítása, kognitív tervezése egyáltalán nem biztos, hogy meghozzák a kívánt

eredményt. Különösen akkor nem, ha, mint külső elvárások jelennek meg. Mint azt

korábbi dolgozatainkban is hangsúlyoztuk, ha ezek az elvárások nem harmonizálnak

a tanuló belső elvárásaival, amelyek számára többnyire érzelmi alapon

fogalmazódnak meg, a mesterséges beavatkozás, a tervezett pedagógiai ráhatás

nem hozza meg az eredményét, (Kozéki, 1990, idézi Réthy, 2002, 10). Sőt előfordul,

hogy a külső elvárások a tanuló beállítódásával, motivációival szemben hatnak (sok

gyerek a reggeli iskolakezdést az utcán éli meg, mert, mint mondják kint sokkal jobb

beszélgetni, mint az unalmas osztályban tölteni az időt). Hol csúszott be a hiba? A

pedagógus a hibás, a tanterv, a tanfegyelem, vagy a tanítási légkőr nem elég vonzó?

Sok válasz lehetséges. Annyi bizonyos, hogy az egyes hatótényezők nem

közvetlenül érvényesülnek. Ha azokhoz nem járul az affektív mező valamely

komponense, tartozéka, pl.: érzelmi háttér, szeretet, jóindulat, segítőkészség, vagy

iskolai tárgyak, berendezések esetén az emberközeli arányok helyes használata

(szimmetrikus és aszimmetrikus, esetleg aranymetszési arányok egyensúlya), a

szabályozások és irányelvek üres frázisokká válnak, és a gondolkodásra,

cselekvésre kifejtett hatásuk vajmi kevés lesz. A szükségállapotot, feszültséget

okozó hullámok, az impulzus nem talál olyan területeket, emléknyomokat, amelyeket

gerjeszteni tudna. A személyre ráaggatott tudás a tanuló belső érzelmi hozzájárulása

nélkül üres malasztnak bizonyul. Ezért írnak egyre többen a pozitív pedagógia

hasznáról (Oláh, 2004).

A motiváció hullámtermészete, a kioltások, erősödések, a rezonanciák tervezése

a pedagógiára új feladatokat ró. Ezek figyelmen kívül hagyása a motiváció

természetének figyelmen kívül hagyását, valamint az egyoldalú kognitív törekvések

kudarcát jelentik. Mert mit is jelent a kogníció? A tapasztalható, empirikus világról

vallott szemléletek, nézetek rendszere, amelyek a tudatos én által értelmezett,

belátható, bizonyítható jelenségek összessége. A legújabb kutatások (Csapó,

Csíkos, Józsa, 2001, Nagy, 2010) az affektív szférát is fontosnak tartják, bár

többnyire, mint a kognitivitás egyik háttérváltozóját, (érzelmi apparátus) értékelik,

amely szemükben az empirikus világ egyik, de talán nem a legfontosabb tartozéka. A

mai pedagógia nem firtatja, hogy mi az, hogy boldogság (gyorsan a pszichológia

körébe utalja), holott annak jelentőségére már Arisztotelész, Arisztoxenosz, (Politika

1984, 81), Józsa "mastery pleasure" idézetei (2002, 92), Oláh, (2004) is felhívta a

figyelmet. A szeretet fogalma sem pedagógiai. Nagy József a kötődések kapcsán

gyorsan kicseréli a bizalom szóra (2010, 217). Holott életünk tele van indulatokkal,

ármánykodásokkal, gyűlölködésekkel, irigységgel, valahol ott van a szeretet is. A

pedagógia, többnyire az irodalom kapcsán, foglalkozik érzelmekkel, de azokat

tartózkodóan szemléli, mint írók, költők megnyilvánulásait, de maga nem vesz benne

részt (legalábbis manapság nem divatos róla beszélni).

A gyerek személyisége, motivációi érzelmi töltetűek. Az érzelmek egy része az

empirikus világ részei. Nagyobb hányaduk viszont a végtelen birodalmába tartozó,

azaz számuk végtelen. Ha valamely impulzus az érzelem emlékképeit, lenyomatait

célozza meg, akkor a végtelenből, a kimeríthetetlenből is választ. A gazdag

választék, a végtelen gazdagság betükröződése kiszélesíti a gyermek elméjét, azaz

mindenféle gondolati és fizikális tevékenységhez (legyen az alkotói, intuitív, vagy

kognitív) kedvező légkört teremt. Ezért van értelme a pozitív pedagógiának (Oláh,

2004).

A jelenség hullámtani magyarázatához a következő részben szolgálunk

adalékokkal. Jung az évezred bölcsességeiről beszél, "minden, amit elfelejtettünk,

rendelkezésre áll archetipikus organizmusba ágyazva a számtalan évezred

bölcsessége és tapasztalata." (1989, 74). Értelmezése szerint ez a kollektív

tudattalan. A bölcsesség gondolati entitás, amely csak megfelelő feltételek mellett

hívható elő. A tapasztalat azt mutatja, hogy csak azok tudják előhívni, akik egy-egy

témával mélyebben vagy tudományosan foglalkoznak (Ld.: Einstein). A kollektív

tudattalan a kozmikus tudat része, amely az emberi elme által kódolható

információkat tartalmazza. A kozmoszban oszcilláló gondolati egységek

információjellegüket tekintve tartalmazhatnak a tudomány és az emberi elme

számára értékes bölcsességeket, és érzelmeket is. Tehát az érzelem is lehet

kozmikus, így a kollektív tudattalan entitása. A bölcsességek lehívásához,

kódolásához többnyire előképzettség szükséges, míg az érzelmek mindenki számára

adottak Az alacsonyabb képességű gyermek érzelemvilága ugyanakkor lehet olyan

gazdag, mint a jó képességűé. Erről Józsa így ír, "A képességfejlesztési kutatások és

a motivációkutatások között mind nemzetközi, mind hazai vizsgálatokban kevés

kapcsolódási pontot találunk." (Józsa, 2001, 170). Az idézetben a motivációkutatást

nem érzelemtől mentesnek értelmezzük, ahogy erre a valóság a bizonyíték. A

gyermeket tehát érzelmei útján hamarabb megközelíthetjük, mint kognitív

gondolkodása terén. (Oláh, Mi a pozitívuma a pozitív pszichológiának? 2004). A mai

empírista, kognitív pedagógia információs bázisa a tudatos tudat határait nem lépi át.

Ezért nem foglalkozik szívesen olyan tételekkel, mint az affektív szféra néhány

komponense, pl.: az érzelmek, amelyek keletkezésüket tekintve átnyúlnak az elme

tudattalan vagy tudatalatti birodalmába. Ehelyett az érzelmekből is rendszereket

gyárt. Olyanokat, amelyek nem lépik át a Popper féle demarkációs vonalat (1969, 40-

47). Kényelmi szempontból szemlélve, ezek az érzelmek fejlődnek, fejleszthetők, de

csak az empírián, mint kitüntetett rendszeren belül. Ellenőrizhetők, mérhetők,

hasonlíthatók, megfoghatók. Ez érhető tetten a kognitív pedagógia motiváció

kutatásaiban is. A motiváció mérhetőségéről korábbi dolgozatunkban írtunk,

(Iskolakultúra, 2013, elfogadva).

Ígéretünkhöz híven néhány hullámtani elvet ismertetünk. Mint mondtuk, a

memóriatárból való előhívások (legyen az értelmi vagy érzelmi) a rezonancia alapján

működnek. Több dolgozatunkban kitértünk az alfa rezgések jótékony hatására, amit

felhasználnak a relaxációs tanulásban és egyéb hangulatjavító módszerben is. A

hullámtan szerint ez a régió azért nagyon hasznos, mert a lassú alfa hullámokat (7-

14, vagy 8-12 Hz.) felerősítik a földből származó Schumann féle hullámok (7.4 - 12

Hz.) Az interferencia tőrvényei alapján természetesen egyes hullámok találkozása

nem mindig szerencsés (gyengülés, kioltás). A hullámok találkozásának viszont

lehet, sőt van is pozitív hozadéka. Felerősödnek a motiváció alapját képező és indító

energianyalábok. Olyan információk is előhívhatókká válnak, amelyek egyéb esetben

rejtve maradnának. Ilyenkor születnek a nagy felfedezések, a kreativitás, a

parapszichológiai képességek, stb. Nem közömbös tehát a gyerekeket időnként

meditáltatni, vagy legalábbis alfa vagy alfa közeli állapotba hozni, ha szunnyadó

ismereteket vagy érzelmeket akarunk belőlük előcsalni.

( www.agyinfo.hu/agyhullámok.php .

Az energia hullámok kapcsán még egy jelenségről kell beszámolnunk, amelyet

saját kísérleteinkkel próbáltunk bizonyítani. Ez nem más, mint a szimpatikus-

antipatikus kapcsolatok energetikai eredete. Minden ember valamilyen zónába

sorolható (zóna elmélet): pozitív vagy negatív. Ezek csupán hasonlítanak a

zseblámpa pozitív-negatív pólusaihoz, de hullámtanilag egyelőre mérhetetlenek.

Csupán annyit tudunk, hogy az ellentétes zónás egyedek vonzzák, kiegészítik

egymást (vonatkozik ez a szexuális kapcsolatokra is), míg az azonos töltésűek

taszítják egymást. Az első eset tehát megfelel a szimpatikusnak, amelyet valaki

minden beszédet mellőzve, már az első látásra érzékel. Az antipatikus ennek

ellentéte.

A kérdésnek azért van jelentősége, mert iskolások között kialakuló illetve kialakult

szociometriai kötődésekre is magyarázatot ad. A fontosságát a dolognak az adja,

amikor azt töltés szempontjából a tanárhoz is viszonyítjuk. Így kerülnek ki a

kedvencek, akik szeretnek a tanító szemébe nézni, várják, hogy rájuk mosolyogjon,

ők azok, akik mindent tudnak (ha tudják, ha nem jelentkeznek, hogy megkapják érte

a dicséretet). Az elméletnek csoportalkotó szerepe is van. Bemérése egyelőre csak

mentális úton lehetséges, ami viszont energiavesztéssel jár és nem minden

pedagógus alkalmas rá. Ezért a kérdés további elemzésétől eltekintünk.

Zárásként csak annyit, hogy életünk, így motivációink is energiák ütközéséből,

cserélődéséből, erősödéséből - gyengüléséből adódnak. Ha vizsgálatuk egyelőre

több nehézséget is rejt magában, a tanulói személyig építés teljességéhez

hozzátartozik, a pedagógia sem zárkózhat el előle, még akkor sem, ha időnként

intuitív folyamatok, meggondolások útvesztőibe is téved. Bízzunk abba, hogy a jövő

egyre több megoldással lep majd meg bennünket.

Jegyzetek: www.agyinfo.hu/agyhullámok.php.

Irodalomjegyzék

Arisztotelész: Politika, Gondolat, Budapest, 1984, 81.

Burián Miklós: A motiváció fogalmának újabb megközelítése. Új Pedagógiai Szemle, 2012, 9-10, 174-

181.

Csapó Benő: Tudáskoncepciók. Neveléstudomány az ezredfordulón. Nemzeti Tankönyvkiadó,

Budapest, 2001, 88-105.

Csíkos Csaba: A pedagógiai képességfejlesztés fejlődése. Neveléstudomány az ezredfordulón.

Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2001, 117-126.

Csíkszentmihályi Mihály: Flow. Áramlat. Akadémia Kiadó, Budapest, 1997, 172, 103.

Hidi, S. és Harackiewich, J. M.: Motivating the academiacally unmotivated: A critical issue for the 21st

century. Review of Educational Research, 2000, 70. 2. sz.

Józsa Krisztián: Az elsajátítási motiváció és a kognitív kompetencia fejlesztése. Neveléstudmomány

az ezredfordulón. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2001, 170.

Józsa Krisztián: Az elsajátítási motiváció pedagógiai jelentősége. Magyar Pedagógia, 2002, 102, évf,

1. sz. 79-104.

Jung, C. G. : Bevezetés a tudattalan pszichológiájába. (ford. Nagy Péter), C. G. Jung: Zwei Schriften

über analistische Psychologie, Vollstandige revidierte Auflage, 1989, 74.

Kozéki Béla: Az iskolai motiváció. Nevelés lélektani Kutatások Aktuális Kérdései, Akadémia Kiadó,

Budapest, 1990

Mc Call, R. B. : On definition and measures of mastery motivation. Origins, conceptualizations and

applications. Vol. 12. Advances in applied developmental psychology. Ablex Publishing Corporation,

Norwood, New Jersey, 2005, 273-292.

Nagy József: Új Pedagógiai Kultúra. Mozaik Kiadó, Szeged, 2010.

Oláh Attila: Mi a pozitívuma a pozitív pszichológiának? Iskolakultúra, 11. sz. 2004.

Karl Popper: A tudományos kutatás logikája. Európa Kiadó, Budapest, 1969, 40-47.

Réthy Endréné: A kognitív motivációs önszabályozást kialakító oktatás. Iskolakultúra, 2. sz. 2002.

Robbie Case: Changing views of knowledge and their impact on educational research and practice.

Olson, D.R. és Torrance, N. (szerk.): The Handbook of Education and Human Development. New

Models of learning, Teaching and Schooling. Blackwell Publisher, Cambridge, 1996, 75.//

Burián Miklós

Nyugalmazott főiskolai docens

Kecskeméti Főiskola

A lelki egyensúly és a pedagógia

Meggondolások a zenei befogadás hullámtani alapjairól

Sokat lehet hallani a lelki gondozásról, a lelki egyensúly megteremtéséről. A pszichológiában és a

pedagógiában egyaránt használják e fogalmakat. Írásunk szándéka, a kognitív pedagógia és

pszichológia segítése abban, hogy a kérdésben elfogadott álláspontjaikat bővítsék, a témával

szélesebb spektrumban foglalkozzanak. Továbbá néhány tanácsot adunk a lelki egyensúly

visszanyerését célzó tevékenységekhez, amelyekhez kiemelten ajánljuk a kreativitást, alkotói

szabadságot és a zenehallgatás gyógyító hatását. Megvizsgáljuk, hogy a zenei befogadásnak milyen

kritériumai vannak, milyen hatással van a hallgatóra a zeneszerző kisugárzása, amely a műben

fogant; mennyire befolyásoló tényező az interpretátor (előadó művész), és mennyire pozitív a zenei

alkotómunka, az improvizáció. A lélek gondozása kapcsán új elméletet fogalmazunk meg, amely a

test-szellem-lélek triásza mentén körvonalazódik. Végül kitérünk egy nagyon érdekes kérdés

hipotetikus magyarázatára: az állóhullám és az egy időpillanat kérdésére, amelyben elméletileg

megáll az idő.

A lélek megfogalmazása, definiálása mind a mai napig vitatott kérdése a tudománynak. Mindegyik definíció

tartalmaz részigazságokat, de a lelket a maga valóságában, teljességében egyik sem ragadja meg. Descartes (1642)

a test és a lélek között oksági viszonyt feltételez, ami önmagában igaz. A lélek egy megfogalmazás szerint "az

emberben az életnek és a személynek a testtől független létezőként képzelt hordozója."(Apjokné, 2008, 7. o.).

amiben a "képzelt" szó elbizonytalanítja a definíciót. Az azonosságelmélet szerint a lélek azonos a testtel. Platón

és Arisztotelész is ezt az elméletet vallja: a monista elméletek szerint a test és lélek különbsége csak látszat.

Ugyanez derül ki a tulajdonság - dualizmusból, amely tagadja a mentális szubsztancia létezését. Az idealista

George Berkeley viszont csak szellemi szubsztanciákat ismer. A 20. századi materialista monizmus szerint vannak

ugyan mentális jelenségek, de azok fizikai természetűek. Az előbbiekhez nem sokat tesz hozzá Ludwig

Wittgenstein. A funkcionalizmus képviselője, a tudat és a tapasztalat egymásra hatását vizsgálja a fenomenológia

(Edmund Husserl) és az egzisztencialista Karl Jaspers. A filozófia történetében tehát számos eltérő elképzelés

merült fel a lélek problémájával kapcsolatban. A kognitív pedagógia és pszichológia lelki fejlődésről és

fejlesztésről is beszél (Nagy, 2010), amivel nem értünk egyet, mert a kognitív képességek fejlődését és

fejleszthetőségét a lélek fejlődésére-fejleszthetőségére is kiterjesztik, holott a kognitív képességek (akarat,

figyelem, koncentráló képesség, stb.) a lélek egy szűkebb dimenziójának megjelenési formái, fejlesztésük

semmiképp nem terjeszthető ki a lélek egészére. A kognitív pszichológia és pedagógia számára ezek a képességek

azért fontosak, mert saját dimenziójukban, megfoghatók, mérhetők, tervezhetők.

A »lélek« szó kapcsolatba hozható a »légzés« szavunkkal, amely az életet adó levegő bevitelére szolgál. A

lélek tehát életet ad a testnek, a személyiségnek, hogy azt teljességében irányítsa, vezérelje, segítse, vagy éppen

leépítse, rombolja. A lélek leépítő funkciója mindennapos: betegségek, halál, stb. Mint azt korábban említettük a

lélek az életnek és a személynek testtől független hordozója, de ugyanaz megfordítva is iga: a test, ha átmenetileg

is, a lélek hordozója, amelyet a lélek a kozmikus körforgás törvényét követve annak kiteljesedéséig épít, majd

annak kifáradását, leépülését vezérli, hogy eleget tegyen az újjászületés, a körforgás kozmikus törvényének. A

csillagok és más égitestek a fejlődés és leépülés, a kimerülés hasonló útját járják. Írásunk mégis a lélek építő

funkcióját tárgyalja, amelynek folyamán a lélek egyensúlyba kerül és az élet problémáira válaszokat ad

- pedagógiánk és pszichológiánknak is ezek a legfontosabb kérdései.

Szögezzük le: a lélek is energetikai és hullámtani jelenség, mint a körülöttünk létező világ bármely más jelensége,

ami a rezonanciák széles spektrumát öleli fel. Kapcsolatban van a testtel, amit már a mai orvostudomány is

elismer. Bizonyos lelki válságok a testben is egyensúlytalanságot, betegségeket eredményeznek. Balogh Béla

természetgyógyász kutató az aurában történő elváltozásokat "zaklatott lelkiállapotnak" tudja be. Baloghnál (2008,

135. o. ) "felsőbbrendű vagy mennyei én" bevezetése az aurába, mintegy hidat képez az aura és a lélek között, de

az aura és a lélek fogalmát nem azonosítja. Való igaz, hogy a testi betegségek is elváltozásokat,

"szennyeződéseket" okoznak az aurában, de az igazi okot a lélek válságában kell keresnünk. Az aura, a meridián -

vonalak, a testet körülvevő energetikai rendszerek, a test működését, védelmét látják el, de működésük nem

azonosítható a lélek funkcióinak teljességével.

A test elváltozásai (betegség) az aurában sokszor már előre felfedezhetők, a lélek ezekről az aurán keresztül

értesül. Ugyanez vonatkozik a test valamilyen váratlan sérülésére is, ami ha nem is előre, de rövid másodperceken

belül a lélek tudomására jut. Az aura, mint különböző rezgésekből álló rendszer elemzésére azért nem

vállalkozunk, mert az aura - rétegei, és a testet behálózó energia örvények, csakrák megnevezése és funkciói több

ezer éves múltja ellenére is zavaros és félrevezető.

Sok gondot okoz a pedagógiának az az elképzelése, miszerint a lelket fejleszteni lehet. Személyiségfejlesztésről

beszélnek, nyilván tartozéka a lélek is. Pontosabban a lélek részét képezi néhány, a személyiséget alkotó

komponens, például a habitus, attitűd, kitartás, érzelmek, szokások, de ezek egyike sem azonos a lélekkel. Ahhoz,

hogy a személyiségnek pedig következő megállapításokat előkészítsük, ismertetjük a lélek-szellem-test

felépítéséről alkotott elképzelésünket, egyelőre modell formában.

Lélek 99 - 310 rezgésszinttel

Szellem, mely magában foglalja a tudattalant 56-93 rezgésszinttel, és a tudatos tudatot 15-31 rezgésszinttel

Test 6,25-26 rezgésszinttel

Megjegyzés. Az adatok nem abszolút értékek, inkább az egyes komponensek egymáshoz való viszonyát

érzékeltetik, és az értékek személyenként módosulnak. A lélek 400 fölötti rezgésszintje az emberi egyedre nézve

már veszélyes is lehet (agylágyulás, stb.), az 530-as rezgésszintnél a lélek energiarendszere eléri a határt, akár szét

is robbanhat.

Az adatok felvétele a - Carpenter- effektus - alapján működő radiesztéziás ingával történt. W. B. Carpenter (1813-

1855) brit fiziológus volt, aki először állapította meg, hogy a föld "zavaró" övezeteinek nyomán önkéntelen

izomtevékenység indul meg (radiesztéziás folyamat), amelyet -Carpenter effektusnak- hívunk.

A ma divatos test-lélek-szellem sorrend nálunk megváltozik. A lélek a középső, közvetítő helyről a legfelső helyre

kerül, ahogy azt a több száz, radiesztéziás mérés is indokoltnak tartja. Felfogásunk nem egyedülálló. Ugyanilyen

felosztást ír le Michael Newton, pszichoterapeuta, az amerikai Pszichológusok Szövetségének állandó tagja.

Meggondolások a zenei befogadás hullámtani alapjairól

Sokat lehet hallani a lelki gondozásról, a lelki egyensúly megteremtéséről. A pszichológiában és a

pedagógiában egyaránt használják e fogalmakat. Írásunk szándéka, a kognitív pedagógia és

pszichológia segítése abban, hogy a kérdésben elfogadott álláspontjaikat bővítsék, a témával

szélesebb spektrumban foglalkozzanak. Továbbá néhány tanácsot adunk a lelki egyensúly

visszanyerését célzó tevékenységekhez, amelyekhez kiemelten ajánljuk a kreativitást, alkotói

szabadságot és a zenehallgatás gyógyító hatását. Megvizsgáljuk, hogy a zenei befogadásnak milyen

kritériumai vannak, milyen hatással van a hallgatóra a zeneszerző kisugárzása, amely a műben

fogant; mennyire befolyásoló tényező az interpretátor (előadó művész), és mennyire pozitív a zenei

alkotómunka, az improvizáció. A lélek gondozása kapcsán új elméletet fogalmazunk meg, amely a

test-szellem-lélek triásza mentén körvonalazódik. Végül kitérünk egy nagyon érdekes kérdés

hipotetikus magyarázatára: az állóhullám és az egy időpillanat kérdésére, amelyben elméletileg

megáll az idő.

A lélek megfogalmazása, definiálása mind a mai napig vitatott kérdése a tudománynak. Mindegyik definíció

tartalmaz részigazságokat, de a lelket a maga valóságában, teljességében egyik sem ragadja meg. Descartes (1642)

a test és a lélek között oksági viszonyt feltételez, ami önmagában igaz. A lélek egy megfogalmazás szerint "az

emberben az életnek és a személynek a testtől független létezőként képzelt hordozója."(Apjokné, 2008, 7. o.).

amiben a "képzelt" szó elbizonytalanítja a definíciót. Az azonosságelmélet szerint a lélek azonos a testtel. Platón

és Arisztotelész is ezt az elméletet vallja: a monista elméletek szerint a test és lélek különbsége csak látszat.

Ugyanez derül ki a tulajdonság - dualizmusból, amely tagadja a mentális szubsztancia létezését. Az idealista

George Berkeley viszont csak szellemi szubsztanciákat ismer. A 20. századi materialista monizmus szerint vannak

ugyan mentális jelenségek, de azok fizikai természetűek. Az előbbiekhez nem sokat tesz hozzá Ludwig

Wittgenstein. A funkcionalizmus képviselője, a tudat és a tapasztalat egymásra hatását vizsgálja a fenomenológia

(Edmund Husserl) és az egzisztencialista Karl Jaspers. A filozófia történetében tehát számos eltérő elképzelés

merült fel a lélek problémájával kapcsolatban. A kognitív pedagógia és pszichológia lelki fejlődésről és

fejlesztésről is beszél (Nagy, 2010), amivel nem értünk egyet, mert a kognitív képességek fejlődését és

fejleszthetőségét a lélek fejlődésére-fejleszthetőségére is kiterjesztik, holott a kognitív képességek (akarat,

figyelem, koncentráló képesség, stb.) a lélek egy szűkebb dimenziójának megjelenési formái, fejlesztésük

semmiképp nem terjeszthető ki a lélek egészére. A kognitív pszichológia és pedagógia számára ezek a képességek

azért fontosak, mert saját dimenziójukban, megfoghatók, mérhetők, tervezhetők.

A »lélek« szó kapcsolatba hozható a »légzés« szavunkkal, amely az életet adó levegő bevitelére szolgál. A

lélek tehát életet ad a testnek, a személyiségnek, hogy azt teljességében irányítsa, vezérelje, segítse, vagy éppen

leépítse, rombolja. A lélek leépítő funkciója mindennapos: betegségek, halál, stb. Mint azt korábban említettük a

lélek az életnek és a személynek testtől független hordozója, de ugyanaz megfordítva is iga: a test, ha átmenetileg

is, a lélek hordozója, amelyet a lélek a kozmikus körforgás törvényét követve annak kiteljesedéséig épít, majd

annak kifáradását, leépülését vezérli, hogy eleget tegyen az újjászületés, a körforgás kozmikus törvényének. A

csillagok és más égitestek a fejlődés és leépülés, a kimerülés hasonló útját járják. Írásunk mégis a lélek építő

funkcióját tárgyalja, amelynek folyamán a lélek egyensúlyba kerül és az élet problémáira válaszokat ad

- pedagógiánk és pszichológiánknak is ezek a legfontosabb kérdései.

Szögezzük le: a lélek is energetikai és hullámtani jelenség, mint a körülöttünk létező világ bármely más jelensége,

ami a rezonanciák széles spektrumát öleli fel. Kapcsolatban van a testtel, amit már a mai orvostudomány is

elismer. Bizonyos lelki válságok a testben is egyensúlytalanságot, betegségeket eredményeznek. Balogh Béla

természetgyógyász kutató az aurában történő elváltozásokat "zaklatott lelkiállapotnak" tudja be. Baloghnál (2008,

135. o. ) "felsőbbrendű vagy mennyei én" bevezetése az aurába, mintegy hidat képez az aura és a lélek között, de

az aura és a lélek fogalmát nem azonosítja. Való igaz, hogy a testi betegségek is elváltozásokat,

"szennyeződéseket" okoznak az aurában, de az igazi okot a lélek válságában kell keresnünk. Az aura, a meridián -

vonalak, a testet körülvevő energetikai rendszerek, a test működését, védelmét látják el, de működésük nem

azonosítható a lélek funkcióinak teljességével.

A test elváltozásai (betegség) az aurában sokszor már előre felfedezhetők, a lélek ezekről az aurán keresztül

értesül. Ugyanez vonatkozik a test valamilyen váratlan sérülésére is, ami ha nem is előre, de rövid másodperceken

belül a lélek tudomására jut. Az aura, mint különböző rezgésekből álló rendszer elemzésére azért nem

vállalkozunk, mert az aura - rétegei, és a testet behálózó energia örvények, csakrák megnevezése és funkciói több

ezer éves múltja ellenére is zavaros és félrevezető.

Sok gondot okoz a pedagógiának az az elképzelése, miszerint a lelket fejleszteni lehet. Személyiségfejlesztésről

beszélnek, nyilván tartozéka a lélek is. Pontosabban a lélek részét képezi néhány, a személyiséget alkotó

komponens, például a habitus, attitűd, kitartás, érzelmek, szokások, de ezek egyike sem azonos a lélekkel. Ahhoz,

hogy a személyiségnek pedig következő megállapításokat előkészítsük, ismertetjük a lélek-szellem-test

felépítéséről alkotott elképzelésünket, egyelőre modell formában.

Lélek 99 - 310 rezgésszinttel

Szellem, mely magában foglalja a tudattalant 56-93 rezgésszinttel, és a tudatos tudatot 15-31 rezgésszinttel

Test 6,25-26 rezgésszinttel

Megjegyzés. Az adatok nem abszolút értékek, inkább az egyes komponensek egymáshoz való viszonyát

érzékeltetik, és az értékek személyenként módosulnak. A lélek 400 fölötti rezgésszintje az emberi egyedre nézve

már veszélyes is lehet (agylágyulás, stb.), az 530-as rezgésszintnél a lélek energiarendszere eléri a határt, akár szét

is robbanhat.

Az adatok felvétele a - Carpenter- effektus - alapján működő radiesztéziás ingával történt. W. B. Carpenter (1813-

1855) brit fiziológus volt, aki először állapította meg, hogy a föld "zavaró" övezeteinek nyomán önkéntelen

izomtevékenység indul meg (radiesztéziás folyamat), amelyet -Carpenter effektusnak- hívunk.

A ma divatos test-lélek-szellem sorrend nálunk megváltozik. A lélek a középső, közvetítő helyről a legfelső helyre

kerül, ahogy azt a több száz, radiesztéziás mérés is indokoltnak tartja. Felfogásunk nem egyedülálló. Ugyanilyen

felosztást ír le Michael Newton, pszichoterapeuta, az amerikai Pszichológusok

rezonancia szerepe az iskolai motiváció

kialakításában

Életünk rezgés. Mindegy, hogy honnan szemléljük: az anyagi vagy szellemi

valóság oldaláról. Ha pedig ez így van, érdemes megvizsgálni, hogy milyen

rezgésekkel van dolgunk az iskolai motivációk tekintetében. Hogy ezt érdemben

feltárjuk, szükség van néhány, az emberi testet és szellemet alkotó rezgések

méltatására, kapcsolatainak felfedésére, működési elveinek és törvényeinek

vizsgálatára. Az írás ilyen irányú törekvései magukba foglalják a fizikai világ

empirikus és transzcendens ható tényezőit. A metafizikai világ alkotóelemeit nem

utaljuk a megismerhetetlen fogalomkörébe, mivel a fizika törvényei ott is

érvényesülnek, csak sokszor egy másik kitüntetett rendszer tőrvényei alapján

vizsgáljuk. Be kell vallanunk, hogy egy ilyen, másik dimenzió tőrvényei többnyire

számunkra is rejtve maradnak, de a kreatív, intuitív gondolkodás segít bennünket

abban, hogy ha mást nem is, de néhány homályosan felvillanó tőrvényt, működési

elvet megsejtsünk. Erre azért van szükség, mert az oktatás-nevelésben részesülő

gyermek elméje, tudata több szinten is jelen van. Márpedig, ha elfogadjuk a

többdimenziós vizsgálati tervet, akkor nem rekedhetünk meg az empíria szintjén. A

tanuló személyiségéről csak így nyerhetünk teljes képet, ezért vizsgálódásaink

időlegesen nemcsak átlépik az empíria határát, de az intuitív gondolkodás révén

behatolnak az ismeretlenbe, amelynek eredményeképpen megvalósítanak egy

szemléletmódot, amelyet holisztikusnak mondunk. Az írás tehát a motivációk

keletkezésének vizsgálatát kiterjeszti a Jung féle kollektív tudattalanra, a felső én és

a kozmikus tudat feltételezett kapcsolataira, amelyek segítségével mélyebb

ismeretekre számítunk a gyermeki elme motivációs kultúrájának feltárása

tekintetében.

A motiváció geneziséről, folyamatjellegéről már korábbi dolgozatunkban írtunk

(Burián, 2012, UPSZ, 9-10. 174-181), ezért itt inkább az azóta tudomásunkra jutott

fejleményekről számolunk be. Mint említettük a "káoszban" alvó memória tárat,

emléknyomokat (Csíkszentmihályi, 1997, 172) valamilyen külső vagy belső forrásból

származó "impulzus" éri, és bizonyos alvó egységeket mobilizál, amely egy újabb

motiváció vagy motiváció kötegben (Hidi és Harackiewich, 2000, 151-179) lát

napvilágot. Sokan állítják, hogy a motívumok kognitív forrásból származnak (McCall,

1995, Józsa, 2002, Nagy, 2010). Ezzel kapcsolatban azért fejezzük ki kételyeinket,

mert bár bizonyos külső impulzusok forrása lehet a kogníció, de a belső források,

különösen a biológiaiak távol állnak a kognitív meggondolásoktól. Az inger, a

stimulus, vagy elemi gondolat alapján keletkező impulzusok csupán közvetítő

szerepet vállalnak, de önmaguk még nem motívumok. Származási közegükből

vihetnek ugyan valamilyen elemi gondolatot, vagy információt, hogy a milliárdnyi

emléknyomból ki tudják választani a számukra rezonáns egységeket, entitásokat,

amelyekben energia feszültséget, szükségállapotot hoznak létre (Nagy, 2010). A

szükség állapotok egyben érzelmi feszültséget is jelentenek, és innentől jelennek

meg a motívumok vagy a motívumkötegek (miközben folyik a motívumok harca),

amelyek közül a legerősebb motívumcsoport veszi át a hatalmat és jelenik meg az

empirikus számára, mint elsajátítási, motoros, szociális, speciális, vagy más, egyéb

motívum. Megjegyezzük, hogy nincs olyan kognitív motívum, amelynek ne volna

affektív, érzelmi kísérője (Józsa, 2001, 170). Amikor a motívumok, vagy maga a

motiváció elérte célját, megszűnik, mint motívum, visszakerül a memóriatárba, és

mint emléknyom tárolódik, mindaddig, amíg mobilizációjához nem kap újabb

impulzust (Józsa, 2002, 82). Ez a jelenség a motívumok cirkulációja. Az impulzus

mindig azokat az emléknyomokat aktivizálja, amelyek hullámhosszban és

rezgésszámban hozzá a legközelebb állnak. Az interferencia tőrvénye értelmében

egyes emléknyom entitásokat erősít, egyeseket gyengít, és néhányat közülük kiolt.

Ez a folyamat ugyanakkor eltér Nagy József motívumok fejlődése és fejlesztésének

pedagógiai elgondolásaitól (Nagy, 2010). Sőt felvetődik a kérdés, hogy a motívumok

autonóm fejlődésének általunk vázolt elmélete egyáltalán lehetővé teszi-e kognitív

úton való szabályozásukat, irányításukat, amint az Réthy Endréné tollából

kiolvasható (2002). Annyi bizonyos, hogy a tanulói környezet változásai, az

osztályklíma sajátosságai, a tanár, a tanulóközösség hatása a tanulóra közvetetten

motívumkialakító erővel bír, de mint hangsúlyoztuk "közvetetten". Ezek célzott

kialakítása, kognitív tervezése egyáltalán nem biztos, hogy meghozzák a kívánt

eredményt. Különösen akkor nem, ha, mint külső elvárások jelennek meg. Mint azt

korábbi dolgozatainkban is hangsúlyoztuk, ha ezek az elvárások nem harmonizálnak

a tanuló belső elvárásaival, amelyek számára többnyire érzelmi alapon

fogalmazódnak meg, a mesterséges beavatkozás, a tervezett pedagógiai ráhatás

nem hozza meg az eredményét, (Kozéki, 1990, idézi Réthy, 2002, 10). Sőt előfordul,

hogy a külső elvárások a tanuló beállítódásával, motivációival szemben hatnak (sok

gyerek a reggeli iskolakezdést az utcán éli meg, mert, mint mondják kint sokkal jobb

beszélgetni, mint az unalmas osztályban tölteni az időt). Hol csúszott be a hiba? A

pedagógus a hibás, a tanterv, a tanfegyelem, vagy a tanítási légkőr nem elég vonzó?

Sok válasz lehetséges. Annyi bizonyos, hogy az egyes hatótényezők nem

közvetlenül érvényesülnek. Ha azokhoz nem járul az affektív mező valamely

komponense, tartozéka, pl.: érzelmi háttér, szeretet, jóindulat, segítőkészség, vagy

iskolai tárgyak, berendezések esetén az emberközeli arányok helyes használata

(szimmetrikus és aszimmetrikus, esetleg aranymetszési arányok egyensúlya), a

szabályozások és irányelvek üres frázisokká válnak, és a gondolkodásra,

cselekvésre kifejtett hatásuk vajmi kevés lesz. A szükségállapotot, feszültséget

okozó hullámok, az impulzus nem talál olyan területeket, emléknyomokat, amelyeket

gerjeszteni tudna. A személyre ráaggatott tudás a tanuló belső érzelmi hozzájárulása

nélkül üres malasztnak bizonyul. Ezért írnak egyre többen a pozitív pedagógia

hasznáról (Oláh, 2004).

A motiváció hullámtermészete, a kioltások, erősödések, a rezonanciák tervezése

a pedagógiára új feladatokat ró. Ezek figyelmen kívül hagyása a motiváció

természetének figyelmen kívül hagyását, valamint az egyoldalú kognitív törekvések

kudarcát jelentik. Mert mit is jelent a kogníció? A tapasztalható, empirikus világról

vallott szemléletek, nézetek rendszere, amelyek a tudatos én által értelmezett,

belátható, bizonyítható jelenségek összessége. A legújabb kutatások (Csapó,

Csíkos, Józsa, 2001, Nagy, 2010) az affektív szférát is fontosnak tartják, bár

többnyire, mint a kognitivitás egyik háttérváltozóját, (érzelmi apparátus) értékelik,

amely szemükben az empirikus világ egyik, de talán nem a legfontosabb tartozéka. A

mai pedagógia nem firtatja, hogy mi az, hogy boldogság (gyorsan a pszichológia

körébe utalja), holott annak jelentőségére már Arisztotelész, Arisztoxenosz, (Politika

1984, 81), Józsa "mastery pleasure" idézetei (2002, 92), Oláh, (2004) is felhívta a

figyelmet. A szeretet fogalma sem pedagógiai. Nagy József a kötődések kapcsán

gyorsan kicseréli a bizalom szóra (2010, 217). Holott életünk tele van indulatokkal,

ármánykodásokkal, gyűlölködésekkel, irigységgel, valahol ott van a szeretet is. A

pedagógia, többnyire az irodalom kapcsán, foglalkozik érzelmekkel, de azokat

tartózkodóan szemléli, mint írók, költők megnyilvánulásait, de maga nem vesz benne

részt (legalábbis manapság nem divatos róla beszélni).

A gyerek személyisége, motivációi érzelmi töltetűek. Az érzelmek egy része az

empirikus világ részei. Nagyobb hányaduk viszont a végtelen birodalmába tartozó,

azaz számuk végtelen. Ha valamely impulzus az érzelem emlékképeit, lenyomatait

célozza meg, akkor a végtelenből, a kimeríthetetlenből is választ. A gazdag

választék, a végtelen gazdagság betükröződése kiszélesíti a gyermek elméjét, azaz

mindenféle gondolati és fizikális tevékenységhez (legyen az alkotói, intuitív, vagy

kognitív) kedvező légkört teremt. Ezért van értelme a pozitív pedagógiának (Oláh,

2004).

A jelenség hullámtani magyarázatához a következő részben szolgálunk

adalékokkal. Jung az évezred bölcsességeiről beszél, "minden, amit elfelejtettünk,

rendelkezésre áll archetipikus organizmusba ágyazva a számtalan évezred

bölcsessége és tapasztalata." (1989, 74). Értelmezése szerint ez a kollektív

tudattalan. A bölcsesség gondolati entitás, amely csak megfelelő feltételek mellett

hívható elő. A tapasztalat azt mutatja, hogy csak azok tudják előhívni, akik egy-egy

témával mélyebben vagy tudományosan foglalkoznak (Ld.: Einstein). A kollektív

tudattalan a kozmikus tudat része, amely az emberi elme által kódolható

információkat tartalmazza. A kozmoszban oszcilláló gondolati egységek

információjellegüket tekintve tartalmazhatnak a tudomány és az emberi elme

számára értékes bölcsességeket, és érzelmeket is. Tehát az érzelem is lehet

kozmikus, így a kollektív tudattalan entitása. A bölcsességek lehívásához,

kódolásához többnyire előképzettség szükséges, míg az érzelmek mindenki számára

adottak Az alacsonyabb képességű gyermek érzelemvilága ugyanakkor lehet olyan

gazdag, mint a jó képességűé. Erről Józsa így ír, "A képességfejlesztési kutatások és

a motivációkutatások között mind nemzetközi, mind hazai vizsgálatokban kevés

kapcsolódási pontot találunk." (Józsa, 2001, 170). Az idézetben a motivációkutatást

nem érzelemtől mentesnek értelmezzük, ahogy erre a valóság a bizonyíték. A

gyermeket tehát érzelmei útján hamarabb megközelíthetjük, mint kognitív

gondolkodása terén. (Oláh, Mi a pozitívuma a pozitív pszichológiának? 2004). A mai

empírista, kognitív pedagógia információs bázisa a tudatos tudat határait nem lépi át.

Ezért nem foglalkozik szívesen olyan tételekkel, mint az affektív szféra néhány

komponense, pl.: az érzelmek, amelyek keletkezésüket tekintve átnyúlnak az elme

tudattalan vagy tudatalatti birodalmába. Ehelyett az érzelmekből is rendszereket

gyárt. Olyanokat, amelyek nem lépik át a Popper féle demarkációs vonalat (1969, 40-

47). Kényelmi szempontból szemlélve, ezek az érzelmek fejlődnek, fejleszthetők, de

csak az empírián, mint kitüntetett rendszeren belül. Ellenőrizhetők, mérhetők,

hasonlíthatók, megfoghatók. Ez érhető tetten a kognitív pedagógia motiváció

kutatásaiban is. A motiváció mérhetőségéről korábbi dolgozatunkban írtunk,

(Iskolakultúra, 2013, elfogadva).

Ígéretünkhöz híven néhány hullámtani elvet ismertetünk. Mint mondtuk, a

memóriatárból való előhívások (legyen az értelmi vagy érzelmi) a rezonancia alapján

működnek. Több dolgozatunkban kitértünk az alfa rezgések jótékony hatására, amit

felhasználnak a relaxációs tanulásban és egyéb hangulatjavító módszerben is. A

hullámtan szerint ez a régió azért nagyon hasznos, mert a lassú alfa hullámokat (7-

14, vagy 8-12 Hz.) felerősítik a földből származó Schumann féle hullámok (7.4 - 12

Hz.) Az interferencia tőrvényei alapján természetesen egyes hullámok találkozása

nem mindig szerencsés (gyengülés, kioltás). A hullámok találkozásának viszont

lehet, sőt van is pozitív hozadéka. Felerősödnek a motiváció alapját képező és indító

energianyalábok. Olyan információk is előhívhatókká válnak, amelyek egyéb esetben

rejtve maradnának. Ilyenkor születnek a nagy felfedezések, a kreativitás, a

parapszichológiai képességek, stb. Nem közömbös tehát a gyerekeket időnként

meditáltatni, vagy legalábbis alfa vagy alfa közeli állapotba hozni, ha szunnyadó

ismereteket vagy érzelmeket akarunk belőlük előcsalni.

( www.agyinfo.hu/agyhullámok.php .

Az energia hullámok kapcsán még egy jelenségről kell beszámolnunk, amelyet

saját kísérleteinkkel próbáltunk bizonyítani. Ez nem más, mint a szimpatikus-

antipatikus kapcsolatok energetikai eredete. Minden ember valamilyen zónába

sorolható (zóna elmélet): pozitív vagy negatív. Ezek csupán hasonlítanak a

zseblámpa pozitív-negatív pólusaihoz, de hullámtanilag egyelőre mérhetetlenek.

Csupán annyit tudunk, hogy az ellentétes zónás egyedek vonzzák, kiegészítik

egymást (vonatkozik ez a szexuális kapcsolatokra is), míg az azonos töltésűek

taszítják egymást. Az első eset tehát megfelel a szimpatikusnak, amelyet valaki

minden beszédet mellőzve, már az első látásra érzékel. Az antipatikus ennek

ellentéte.

A kérdésnek azért van jelentősége, mert iskolások között kialakuló illetve kialakult

szociometriai kötődésekre is magyarázatot ad. A fontosságát a dolognak az adja,

amikor azt töltés szempontjából a tanárhoz is viszonyítjuk. Így kerülnek ki a

kedvencek, akik szeretnek a tanító szemébe nézni, várják, hogy rájuk mosolyogjon,

ők azok, akik mindent tudnak (ha tudják, ha nem jelentkeznek, hogy megkapják érte

a dicséretet). Az elméletnek csoportalkotó szerepe is van. Bemérése egyelőre csak

mentális úton lehetséges, ami viszont energiavesztéssel jár és nem minden

pedagógus alkalmas rá. Ezért a kérdés további elemzésétől eltekintünk.

Zárásként csak annyit, hogy életünk, így motivációink is energiák ütközéséből,

cserélődéséből, erősödéséből - gyengüléséből adódnak. Ha vizsgálatuk egyelőre

több nehézséget is rejt magában, a tanulói személyig építés teljességéhez

hozzátartozik, a pedagógia sem zárkózhat el előle, még akkor sem, ha időnként

intuitív folyamatok, meggondolások útvesztőibe is téved. Bízzunk abba, hogy a jövő

egyre több megoldással lep majd meg bennünket.

Jegyzetek: www.agyinfo.hu/agyhullámok.php.

Irodalomjegyzék

Arisztotelész: Politika, Gondolat, Budapest, 1984, 81.

Burián Miklós: A motiváció fogalmának újabb megközelítése. Új Pedagógiai Szemle, 2012, 9-10, 174-

181.

Csapó Benő: Tudáskoncepciók. Neveléstudomány az ezredfordulón. Nemzeti Tankönyvkiadó,

Budapest, 2001, 88-105.

Csíkos Csaba: A pedagógiai képességfejlesztés fejlődése. Neveléstudomány az ezredfordulón.

Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2001, 117-126.

Csíkszentmihályi Mihály: Flow. Áramlat. Akadémia Kiadó, Budapest, 1997, 172, 103.

Hidi, S. és Harackiewich, J. M.: Motivating the academiacally unmotivated: A critical issue for the 21st

century. Review of Educational Research, 2000, 70. 2. sz.

Józsa Krisztián: Az elsajátítási motiváció és a kognitív kompetencia fejlesztése. Neveléstudmomány

az ezredfordulón. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2001, 170.

Józsa Krisztián: Az elsajátítási motiváció pedagógiai jelentősége. Magyar Pedagógia, 2002, 102, évf,

1. sz. 79-104.

Jung, C. G. : Bevezetés a tudattalan pszichológiájába. (ford. Nagy Péter), C. G. Jung: Zwei Schriften

über analistische Psychologie, Vollstandige revidierte Auflage, 1989, 74.

Kozéki Béla: Az iskolai motiváció. Nevelés lélektani Kutatások Aktuális Kérdései, Akadémia Kiadó,

Budapest, 1990

Mc Call, R. B. : On definition and measures of mastery motivation. Origins, conceptualizations and

applications. Vol. 12. Advances in applied developmental psychology. Ablex Publishing Corporation,

Norwood, New Jersey, 2005, 273-292.

Nagy József: Új Pedagógiai Kultúra. Mozaik Kiadó, Szeged, 2010.

Oláh Attila: Mi a pozitívuma a pozitív pszichológiának? Iskolakultúra, 11. sz. 2004.

Karl Popper: A tudományos kutatás logikája. Európa Kiadó, Budapest, 1969, 40-47.

Réthy Endréné: A kognitív motivációs önszabályozást kialakító oktatás. Iskolakultúra, 2. sz. 2002.

Robbie Case: Changing views of knowledge and their impact on educational research and practice.

Olson, D.R. és Torrance, N. (szerk.): The Handbook of Education and Human Development. New

Models of learning, Teaching and Schooling. Blackwell Publisher, Cambridge, 1996, 75.

Burián Miklós

Nyugalmazott főiskolai docens

Kecskeméti Főiskola

A most megjelenő könyvemmel kapcsolatos hozzáfűzni valók

A kutatás három újdonságot tartalmaz.

1. Vannak gyógyító égitestek (más univerzumokban is)

2. Vannak anyagi hullámok és anyagtalan hullámok

3. A férfi teste körül egy hullám köröz óra járásával egyező, a nő teste körül egy másik hullám köröz az óra járásával ellenkező irányban. A férfi hulláma kívülről átöleli a nő belső hullámát. (a szexualitás alapja)

A könyv szerzője  A könyv címe: A LÉLEK HÚRJAI alcím: Az égitestek gyógyító hatása A borító belső ,első lapja: A könyv szerzője A könyv teljes címe (a következő belső lapon még egyszer) A borító belső 3. lapja: Tartalomjegyzék (később részletesen) A könyv szövege 1-55 oldalon
A borító hátlapján fülszöveg (később részletezve)
A szerző fényképe, mellette önéletrajz

A legutóbbi írásomhoz adok egy korrekciót :Dr. Bagi Béla megállapítása, miszerint holdunk egy mesterséges égitest, valóban helytálló. Ugyanis a Neptunusz 2 holdja ugyancsak félig meddig mesterséges, de valamikor egy millió évvel ezelőtt azok az intelligens lények (nem androidok) elköltöztek onnan, akik a holdakat valószínű létrehozták. A jelenlévő, megmaradt holdak ma már élettelenek. Utólagos méréseim is azt bizonyítják, hogy a körülöttünk keringő hold bár már élettelen, de valamikor a távoli múltban (1 vagy 2 millió ) évvel ezelőtt, mint a Neptunusz holdjait is intelligens lények népesítették be, ugyanaz történt holdunkkal is. Az itt élő intelligens lények elhagyták holdunkat, ami most már egy kihalt égitestnek számít. Tehát Dr. Bagi Béla feltevései valósnak bizonyultak.

Az égitestekkel való gyógyítás részletes leírása

Első lépés: A beteg fertőzöttségének bemérése radiesztéziás ingával egy körön belül, aminek a beosztása 100%-ig terjed.

Például a beteg kapott egy injekciót, amelyben a szervezetre nézve mérgező anyag van. AZ INGÁVAL BEMÉRJÜK A KÖRÖN, hogy ennek a mérgező anyagnak hány százalékos rezgése van.

Következő feladat: olyan égitestet, vagy csillaghalmazt keresni a radiesztéziás ingával, amelynek rezgésszáma jóval meghaladja a beadott mérgező anyag rezgésszámát.

Ezt úgy történik, hogy miután a világmindenséget szektorokra osztottuk. ki kell keresni azt a szektort, amelyben a gyógyító univerzum van. Gondolatban soroljuk a szektorokat, és amelynél a mérőnk hirtelen jobbra kitér, megvizsgáljuk a megjelölt szektort, hogy melyik univerzuma tartalmazza a gyógyító rezgést, ami lehet egy csillag, pulzár, csillaghalmaz, vagy egyéb égi megnyilvánulás pl. szupernova, vörös óriás, vagy fekete lyuk, stb.

Ha megtaláltuk a megfelelő gyógyító rezgést valamely égitestben, bemérjük gondolatban számolva a másodperceket, hogy égitestünknek mennyi idő kell arra, hogy a beadott méreg rezgésszámát felülírja. Ha kontroll mérés azt mutatja, hogy még mindig nem pusztult el a méreg, akkor ismételjük meg az általunk alkalmazott gyógyító rezgést, ami lehet a gyógyító égitest eredeti rezgése mindaddig, amíg a mérgező anyag szét nem esik, illetve nem semmisül meg.

Minden távoli égitest rezgéshullámait gondolatilag le tudjuk hívni, mert ahogy a gondolat is a végtelenbe terjed , úgy a gyógyító égitestek rezgése is ugyanúgy terjed, mivel anyagtalan hullámok formájában terül szét a hyper térben, itt van körülöttünk, csak fel kell használnunk.

Az orosz - ukrán háború kimenetele

Egyértelműen azért nehéz megválaszolni a kérdést, mert a kozmoszban ugyanarra az eseményre az idő elágazás miatt több válasz is lehetséges. Az idősíkok megfelelőjét gondolati úton is behatárolhatjuk, de ehhez komoly koncentrálás  szükséges és nem biztos, hogy a műveletet a megfelelő személy végzi. Tehát el kell végeznünk a megfelelő személy autentikus kiválasztását. Bárki megteheti, akinek a gondolati koncentrációja magas fokon működik és az időben előre és hátra is tud menni. Ha a jövő idősíkját elkapja, a keresett válasz  azonnal megjelenik számára anélkül, hogy egy újabb Nostredamus kelne benne életre. A lélek és a gondolat idősíkjai egyesülnek egy kozmikus tudatban, amely kiterjedése a végtelen térben realizálódik.

Hozzászólás Sármánszki csillagász űrkutatásról szóló bejegyzéséről (Friderikusz Sándor megvilágításában)

A jelzett csillagász materialista felkészültsége szerint Einstein elméletét fejtegeti a világ anyagiságáról, mint a mai kutatások alfa és omegáját. Einstein értékes megállapításai Sármánszki úrnál, a világ anyagiságáról vallott himnusznak tekinthető. Tévedése abban áll. hogy Einstein megállt a fénysebesség méltatásánál (hullám és korpuszkuláris szerkezet), de elzárkózott minden fénynél nagyobb terjedési sebességű hullám taglalásától. Sármánszki úrnál ugyanezek a materialista allűrök jelennek meg egyetemi felkészültsége folytán. Hullámrezgésekről nem esik szó, pedig a világmindenség hemzseg a hullámrezgésektől. Sármánszkinál csak a megfogható materialista égitestek, és azokat összekötő csillaganyag, mint kozmikus felhők alkotják világunkat, de azokon kívül a világűr üres, azaz nincs semmi. És itt van a legfőbb tévedése, mert a "semmit" anyagi és anyagtalan hullámok szelik át. Az einsteini örökség tükröződik, amikor univerzumunkat időnként galaxisnak nevezi. Nem vesz tudomást más univerzumokról, amelyekből számtalan milliárd található a hyper térben. De hát ehhez túl kellene lépnie Einstein materialista felfogásán, amit egyetemi tanulmányai nem engednek meg. Igen, kedves Sármánszki úr a mi univerzumunk csak egy végtelen multiverzum része, amelyben nemcsak humanoid lények, de gyógyító égitestek is találhatók, amelyeket szükség esetén, a körülöttünk is fellelhető, a végtelenbe terjedő rezgéseik folytán gondolatilag is lehívhatunk, mert gondolataink rezgései is a végtelenbe terjednek.

Néhány megjegyzés a 2022 augusztus 7.-i Hatos stúdió előadásához.

A nevek nem érdekesek, talán Dr Bagi Béla, mint az egyik riport alany érdemel említést, aki közismert spirituális kutató. Párját nem említem, se a műsorvezetőt, mert nem akarok rosszmájú lenni. Örvendetes, hogy a 6. csatorna spirituális témákat is tárgyal és ennek többszörösen bizonyítékát is szolgáltatja. A kérdező (műsorvezető), hogy átmenjen az adás, egyértelműen materiális beállítottságú, de próbál alkalmazkodni a riport alanyok kevésbé materiális meglátásához A fő meghívott, akinek a nevét nem áll módomban közzé tenni, igazi lehengerlő stílusban adta elő mondókáját. Dr Bagi Bélát alig engedte szóhoz jutni. Vannak ilyen típusú személyek. A műsorvezető ennek ellenére kiemelte, mint  állandó vendéget, ami arra enged következtetni, hogy a "kiemelt" spirituális kutató nem az első alkalommal volt a vendége, és az alapkérdésekben közte és a műsorvezető között latens egyetértés lapul. A téma a halál utáni lét volt. ami ma már eléggé elkoptatott téma, amihez újat hozzátenni már nem "illő". A meghívott spirituális "zseninek" ennek ellenére voltak olyan megszólalásai, amelyekből csöpögött a "marxizmus"vagy materializmus. Mint mondta az "anyagnak is van tudata." Innen már csak egy lépés és benne vagyunk a marxizmusban: A lét határozza meg a tudatot Kedves névtelen spirituális zseni, ha ez így volna, akkor a létnek is, mint anyagi képződménynek kellene lenni tudatának. Az indiai filozófiában még a "kőnek is van lelke, azaz tudata. De mivel még az állatvilágban is csak bizonyos fejlett egyedeknek van lelke és tudata, a magasabb rezgésű lélek nem szorul bele egy kőbe, amelynek a rezgése olyan alacsony, hogy nem alakul ki benne a "tudat". Csak a materialisták állítják, hogy a tudat az "agy terméke". Az agy csak végrehajtja azt, amit a lélek sugall neki, de ez az embernél már több, mint egyszerű tudat: az embert magasabb lelki fejlettsége, már "öntudatra" ébreszti. A másik problémája az illetőnek az "Isten hol létezik?" Szerinte bennünk van, ami részben igaz is, de ez nem zárja ki egy fenséges és bölcs lény tőlünk független létezését, aki szeret és megbocsát mindazoknak, akik hisznek benne. Ha nincs Isten rajtunkon kívül, akkor magunkhoz imádkozunk több kevesebb sikerrel. Egy szóval barátunk hajlamos nagy bölcsességében Jézus szavait is kiforgatni, vagy félre magyarázni. Nos, én csak ennyit akartam olvasóimnak hozzáfűzni, "ne higgyenek el mindent, amit a TV-ben hallanak.Néhány megjegyzés a 2022 augusztus 7.-i Hatos stúdió előadásához.//

A FÉNY TERMÉSZETE

Mind a mai napig, a fizikusok és csillagászok a fényt tartják az egyedüli és leggyorsabb hullámrezgésnek. Ez onnan ered, hogy Einstein kimondta, hogy a fény hullám, és korpuszkuláris természetű. Materialista követői azóta is ezt hangoztatják, sőt elvetnek minden egyéb hipotézist, amely ezzel ellentétes elméletnek még csak a látszatát is kelti illetve felveti. Induljunk ki abból, hogy a fény hullámtermészetű. A világmindenség, rezgésekből, rezgő hullámokból áll. Az égitestek sem mások, mint ezeknek a hullámoknak a megkövült változatai. A végtelen világ nem lehet csak egy féle hullám rezgése. A rezgéseknek milliárd változata is világ építő. Az egy más kérdés, hogy azokat, vagy legalább is sokat közülük nem tudunk azonosítani. A végtelenbe nyúló sokaságot egy véges lény, az ember csoda lenne, hogy tudná egyértelműen azonosítani.

Nos, vegyük példának Einsteint, aki materiális gondolkodása révén valami megfoghatót tett meg határkőnek. Követői, iránta való tiszteletből, inkább elálltak a dolog további kutatásától és még ma is minden kutatói előadás azzal kezdődik, hogy a fény a leggyorsabb terjedésű hullám és egyben határkő minden további lehetőség számbavétele tekintetében. Egyik cikkemben írtam a "fehérzaj"-ról, mint a gyógyító energiák egyikéről, ami azért gyógyító, mert minden olyan hangrezgés benne van, ami felülírhatja a kórokozó rezgését, tehát pusztítja azt. A fehér zúgásban is vannak olyan hangok, amelyeket szabad füllel nem hallunk. A fényszerű hullámoknál is vannak olyan rezgésű hullámok, amelyeket nem látunk, mert hullámhosszuk alacsonyabb vagy hosszabb a szemünk által észlelhető frekvencia sávoknál. Tehát nem zárható ki, hogy világunkban milliárd és milliárd rezgésmintát egyszerűen nem észlelünk. Ez következik világunk végtelenségéből. A fény tehát egy speciális eset vagy hullám, amit retinánk észlel, de több milliárd rezgésre nem érzékeny.

Következésünk szerint milliárdnyi rezgés hullám között élünk, amelyek között a fény lesz az egyetlen rezgéshullám, amelyet az emberi szem, mint valóságost észlel.

Galaktikus zűrzavar a csillagászati fogalmak körül

Ahány elemző a csillagvilágról elmélkedik, keveri az univerzum és a galaxis fogalmát. Univerzumunkba belefér az újonnan felfedezett két csillag, amelyek 34 milliárd fényévre vannak a földtől. Ezek már lehetnének egy másik univerzumnak a részei, de mivel a mai tudomány ellentmond a multiverzum tényének, inkább nem firtatják a kérdést. Visszatérve a fény természetére (ld. előző írásom), ki kell egészítenem néhány újabban felfedezett ténnyel, vagy ellentmondással. Való igaz, ahogy ezt Einstein is megállapította, a fény a szemünkkel követhető rezgés. Einstein a hullámot nem említi, mert annak említése újabb problémákat vetne fel. A fény hullámokkal terjed (mai tudományos álláspont), de nem a hullámai terjednek, hanem rezgései. Ha fizikai értelemben vizsgálódunk, nem látunk fényt csak sötét égboltot, mert a fény, mint hullám valójában láthatatlan. De az élőlények, köztük az ember is konvertálja a fény rezgéseket és a fény hullámok (rezgések) szóródásából adódó fényt, mint megfogható valóságost érzékeli. A szóródásból sávokat észlel, az állatok (bagoly, hiúz, róka) nagyobb fénysávokat észlelnek, hogy prédáikat becserkésszék. Az ember ebből a szempontból fejletlenebb, nagyobb fénysávokat, szóródásokat csak erre kialakított éjjellátó eszközök segítségével lát. Tehát a fölöttünk világító csillagok, szuper novák, pulzárok fényét nem a fizika által megállapított fénysebesség bemérésével azonosítjuk, hanem a szemünkbe áramló lelki rezgések mértékével, amelyek retinánkon realizálódnak. Ez köszönhető a világokban való tájékozódás bennünk kifejlődött lelki és testi akkomodációnak.

REZGÉSHATÁROK

Világunkban minden rezeg: a tárgyak, a lélek, a sugárzások. Ezekből bennünket elsősorban azok a rezgések érdekelnek, amelyek szemünk spektrumán belül esnek. Látjuk a köveket, amelyeknek hozzánk viszonyítva alacsony rezgésük van: méréseink szerint 0.2 - 15 %. Szemünk látási spektruma kb. 12.5 % tol 100 %. -ig terjed. A köveket ugyan látjuk, mert azok még látási spektrumunkon belül esnek, de normál esetben rezgésüket nem észleljük. Vannak állatok, amelyeknek látása meghaladja szemünk látási spektrumát: Hiúz, bagoly, macska, és még sok más élőlény. A hiúz 125%, a bagoly 150 %, a macska 187%. A fényt látjuk, ugyan de csak azt a részét, amely látási spektrumunkon belül esik. Ez tehát azt jelenti azt, hogy a fény egész rezgéstartományát nem látjuk. Az égbolt tele van csillagokkal, vannak fényesebb és kevésbé fényes csillagok, ugyanis a hyper térben a fény rezgését csillapítják az útjába kerülő egyéb égitestek, gravitációs mezők, fekete anyag (fényelhajlások), tér hullámzások, stb. Az általunk használt távcsövek tükörszerkezete felerősíti az elhalványult fényeket, így olyan csillagokat, égitesteket is (pl.fényrezgéseket önállóan nem kibocsátó bolygókat is észlelünk, amelyeknek nincs önálló fénye, legfeljebb visszatükröznek valamely fényforrást.) A fényt Einstein alapján megtettük valahol a középmezőben lévő mértékegységnek. De lehetett volna a béta vagy gamma sugárzást is megtenni mérőeszköznek. A röntgen sugárzást se látjuk. csak ha valamely erre alkalmas ernyőre vetítjük. Tehát az érzékszerveinkkel való tájékozódás a világban való tájékozódás tekintetében nem nevezhető megbízhatónak. A vírusok, mivel az evolúció alacsonyabb fokán állnak, alacsony rezgésűek. Egy átlag koronavírus rezgése nem haladja meg a 12%-ot. Az agyhártya gyulladást okozó baktérium rezgése sem több, mint 31%. Szervezetünk immunrendszere , ha rendben van, elérheti a 87%-ot. Vírusölő hatékonysága egyértelmű. Végül az égitestekből lehívható rezgések, ha jól irányozottak, vírus és baktérium ölő hatásuk nem megkérdőjelezhető. Lehíváskor érdemes a beteg nevét, a földön lévő lakhelyét betegségének nemét beprogramozni. Az inga kijelzésének pontos helyét, a gyógyító égitest nemét, elhelyezkedésének a hyper térben való szektorát, univerzumát, galaxisát és fajtáját Pl.: csillag, pulzár, csillaghalmaz, szuper nova több ízben meg kell ismételni, amíg a gyógyító égitest vagy csillag halmaz megtalálja a beteget (ez három négy ismétlést igényel. A két tenyerünket egymás felé fordítva (20-30 perc) a mérőeszközön ellenőrizzük, hogy a kezelés eredményes volt-e? //

A zuhanás einsteini elméletéről néhány szót.

A BBC 2022 Augusztusi adásában a már köztiszteletben álló fizikus (amerikai Nobel díjas) örvendezve jelentette be, hogy rábukkantak Einstein eddig még fel nem fedezett kutatására, amelyben matematikailag igazolta, hogy a gravitáció következtében libatoll és a labda egyszerre esik le a földre légüres térben. Tehát ez a két tárgy egymáshoz képest mozdulatlan. Az űrállomás utasai is fizikusunk szerint egymáshoz képest mozdulatlanok, a szabad esés részesei. Ezzel próbálta magyarázni a gravitáció jelenlétét. Véleményünk szerint némi fogalomzavarról van szó. A légüres térben való zuhanás (libatoll - gumilabda) az egymáshoz képest való mozdulatlanság igaz, csakhogy ez a két tárgy egymáshoz képest mozdulatlan volta ellenére szabadesésben vesz részt egyszerre, tehát mozdulatlan és mozog. A mozgás és a nyugalom komplementaritása eddig is ismert volt. Nem egészen világos, hogy Tv-ben szereplő fizikusunk miben fedezett fel újat Einstein számításaiban. Ha a betegállapotában létrejön az egyensúly, azt jelenti, hogy szervezete "sakkban" tartja a kórokozót. Egyfajta nyugalom jön létre, ha nem is végleg, de átmenetileg. Feszültsége oldódik, mint a zenében a disszonanciát oldja a konszonancia. A kórokozók elleni küzdelem ez egyik állomása, amely létrejön bizonyos kezelés segítségével, (kémiai terápia, égitestekkel való terápia, krisztusi energia alkalmazása, stb.) A gravitáció értékelése kiterjed a "körforgásra" is. Bizonyos ismétlődés esetén a körforgás megakad. A folyamatosságot, a mozgást bizonyos nyugvó pontok akasztják meg (ld: a nők körül forgó energia csóva, amely ellentétes irányú azzal, a férfiban forgó energia csóvával, amely a két nem közötti rezonancia miatt jön létre). Érzéki felhevülés esetén a két csóva keresztezi egymást, a mozgáshoz képest egy nyugalmi pont jön létre (a feszültség átmenetileg oldódik - orgazmus.) Ezzel is csak a zenében jól ismert disszonancia - konszonancia mozgásirányító szerepére akartam felhívni a figyelmet. A nyugalmi pontok megjelenése egész életünket átszövik, de ez így van rendjén. 

Mely sugarakból keletkezhetnek kövületek?

Fény: kb. 37,5% ban válhat belőle kövület, amelyeket látó terünk alsó határa még érzékel. Pl.: egy üvegpohár 12.5%-ban rezeg, ami megfelel látóterünk alsó határának. Vannak kőzetek, kövek, amelyeknek magasabb a rezgésük pl: urán 37.5%, arany 31.5 %, ezüst 18.75%. De vannak látóterünknél alacsonyabb rezgésű anyagok Pl: ametiszt 2.3%. zafir 6%. Ezeket is látjuk, de valami más árnyalatban, ahogy a fényt visszatükrözik. Mely sugarak (rezgéshullámok) válhatnak szilárd anyagokká, kőzetekké, sziklákká? Fény 37.5%-ban, longitudinális hullámok 75%, gravitáció 93 %-ban, viszont nem váltanak halmazállapotot a röntgen sugarak, gamma sugárzás, Béta sugárzás, torziós hullámok, napszél, transzferális hullámok, neutrinó sugárzás, stb. Tehát nemcsak a fényrezgések lassulhatnak le (térgörbület, térelhajlás, térhullámzás, gravitáció,longitudinális hullámrezgések), de az alfa, béta, gamma, röntgen sugárzásokat is különböző technikákkal lassíthatjuk, hogy szemünk számára láthatóvá váljanak (eddig)

A FEKETE lyukak kialakulása és a fekete anyag. Felvetődik a kérdés: mi a fekete lyuk, anyag-e vagy valami más? Sok fizikus szerint anyag, ami szétrobbanása után csupán egy információ. Úgy tűnik, hogy a fekete lyukak életük teljében csupán rezgések, erős gravitációs mezővel, de amikor már nincs több csillag a közelben, amelyeket magukba vonzzanak, (nincs utánpótlás), rezgésük fokozatosan csökken. lassanként kövületté válnak, és saját energiájukat égetik, egy idő után összeomlanak, apró csillaggá változnak, gravitációjuk folytán olyan súly nehezedik magjukra, hogy szétrobbannak, amiben segít az antigravitációs hatású fekete anyag is. A fizikusok szerint a szét robbant fekete lyuk először anyagi foszlányokat terít szét az űrben, amelyek áthatolhatnak más univerzumokba is. Fizikus barátunk ezzel a kijelentésével látensen elismerte a multiverzum létezését. Tehát nem veszik el a fekete lyuk információja a kozmoszban, hanem magát más kitüntetett rendszerben reprodukálja. Az "információ" szó használata a mai számítógépes világ szakzsargonját juttatja eszünkbe, amivel gyakran élnek a földi világunkban végzett kísérletek terminusz technikusz gyártói. Mivel jól hangzik (tudományosan is), kiterjesztették a kozmoszra. A dolog azért sántít, mert információt emberek embereknek adnak át, de egy fekete lyuk aligha tekinthető egy gondolkodó embernek, amely valakinek információt ad át. Ez az "információ"egy kozmikus jelenség, de semmiképp nem tekinthető humanoid találmánynak. Barátunk a fekete lyukból kijövő információ alapján, ahol megszűnik az általunk elfogadott TÉR ÉS IDŐ, megállapítja, hogy nincs tér és idő. Egyik dolgozatomban azt írtam, hogy a TÉR ÉS IDŐ a kozmoszban van és nincs is. Fizikus barátunk hajlamos félmegoldásokba bocsátkozni. Végre ki kellene szabadulni saját univerzumunkból és nem csak egy fekete lyukat vizsgálni: Szagitáriusz csillagképben. Univerzumunk tágulásáról egyelőre csak annyit, a fekete energia (anyag) hatása megfelel a kozmoszban működő bipolaritás elvének. Gravitáció csak antigravitációval együtt létezik. Az antigravitációt úgy tűnik a fekete energia vállalta magára, de nem csak egy égitest vonatkozásában, hanem kozmikus méretekben. A gyógyító égitestek hatása attól függ, hogy a kozmikus mozgások mennyire erősítik. illetve gyengítik gyógyító rezgéseiket. De erről egy következő cikkben számolunk be.

Miért repülnek egy irányban a madarak?

Tegnap előtt hallgattam a BBC earth előadását a repülő vándormadarakról. Csoportokban repülnek vezetővel vagy anélkül. A BBC hosszabb előadásban taglalta az okokat, miszerint a madaraknak olyan tudatuk és intelligenciájuk van, amelyek ezt lehetővé teszik. Bár a csoportos repülésre még nem tudnak tudományos magyarázatot adni. Viszont tudásukat és intelligenciájukat agykutatásokkal próbálták jellemezni. Kétlem, hogy a madarak olyan tudással és intelligenciával rendelkeznének, ahogy ezt a műsor vezetői állítják. A tudat és tudás megfogalmazása mind a mai napig képlékeny fogalmak (ld. a Szegedi Egyetem ezzel kapcsolatos kutatásait). Pedig ők az emberi tudat és intelligencia jellemzőit kutatták, de állati (madár) tudatról és intelligenciáról nem esett szó. Véleményünk szerint az állatoknak ösztöneik vannak, amelyek génjeikben öröklődnek, de ezeknek az ösztönök öröklődésének is megvannak a feltételei. Vannak állatok, amelyek anyag magasabb szerveződésnek köszönhetően lélekkel is rendelkeznek. A madarak is idetartoznak, a csoportos irányváltoztatás egy vezérmadár lelki elhatározásából ered. A többi madár erre a lelki döntésre a fajra jellemző rezonanciával válaszol: irányt változtat, vissza fordul, átmenetileg szétszóródik, hogy azután újból a korábbi formátumba rendeződjön. A vándorlás irányát a föld mágneses tere, a szél, a felhők is befolyásolják. A materialista tudományából kimaradt a lélek fogalma. Mindent "tudományosan" vagy áltudományosan materialista szemszögből közelítenek meg. A tudományosság hangoztatása egy jó ürügy, hogy minden. ami nem fér bele a materialista kategóriákba áltudomány, vagy nem is létezik.

Vissza a hullámokhoz és a kvantum részecskékig. A mozgás és a nyugalom a világ létezésének alaptörvényei közé tartozik. A mozgást megítélésünk szerint a kvantumrészecskék végzik, míg a nyugalmat a hullámok. A nyugalom és a mozgás a világ létezésének alapkövei. Amelyek együttlétezéséről már Arisztotelész is írt. A másik két lényeges jellemző az egyensúly és az egyensúlytalanság. Az egyensúlytalanság megnyilvánulása a "káosz", amelyben a hiedelemmel ellentétben egy sajátos rend is uralkodik (ld.: Mandelbroot megfigyelései és kísérletei). A lélek, a zene, érzelem, szerelem sajátos belső mozgásai ellenére a nyugalmat prezentálja, mivel megjelenésükben hullám természetűek. Belső mozgásukat az egyébként nyugalmat megvalósító kvantum részecskék adják úgy, hogy hullámaik amplitúdóját növelik vagy csökkentik, de helyet nem változtatnak Ld.: a víz hullámait, amelyek fel vagy le mozgása csak amplitúdó változást eredményeznek. A szél által felkorbácsolt tenger hullámai a megnövekedett amplitúdók tehetetlenségének köszönhetők (súlypontjukon átesnek), de egyébként a hullámok nem jönnek-mennek. A hullámok a természetben rezgések, amelyek energiájukat a szomszédos hullámnak adják át és ezzel a haladás látszatát keltik. Az ősrobbanás, amelyből a kozmoszban számtalan volt, sem az anyag robbanásszerű szétáramlásáról szól, hanem a robbanásból eredő rezgések láncolatáról, amelyek a rezgések csillapodásával kvantumrészecskékké, majd égitest formáló erővé alakulnak át. Mondhatjuk a nyugalmat képviselő hullámok, elválaszthatatlanok a mozgást képviselő kvantumrészecskéktől (a fény, mint hullám elválaszthatatlan korpuszkuláktól (kvantumrészecskék) állapította meg már Einstein is). Az érzelem amplitúdói sűrűn váltakoznak, de hullámaik helyváltoztatás nélkül stabilnak mondhatók. A zene azért hatásos, mert érzelmet keltő hullámai átmenetileg az egyensúlyt, a nyugalmat valósítják meg. A pszichológiában és a pedagógiában felfedezett "T" személyiség sem más, mint az érzelmi hullámok a zene hatására átmenetileg mozgó kvantum részecskékké alakulnak, míg töltésük elapad és a nyugalmat árasztó hullámokká nem alakulnak vissza. A T személyiség átmeneti euforikus élménye viszont emlékeiben megmarad és igyekszik azt ismét megtapasztalni. A pozitív pedagógia erre építi sikerélményét, és nem haszontalanul.

A kozmikus rezgések és a kvantumfelhők kialakulásának szabályai.

A kozmikus rezgések, legyenek azok gyógyító vagy nem gyógyítóak, forrásuk állandóan vándorol Pl.: a 600milliárd fényévre lévő pulzár, amelyet gyógyításra is használunk, ma már teljesen máshol van. Napunk is vándorol ma már a hyper tér egészen más pontján világít. Az égitestek hullámai viszonylag stabilnak mondhatók Rezgéshullámaik anyagtalanok, a végtelenbe terjednek, és kiegyensúlyozott nyugalmat sugároznak. Az égitestről leszakadt kvantumrészecskék a forrás égitesthez képest a mozgást képviselik. Az égitestről leszakadt kvantumrészecskék nem befolyásolják a forrás égitest szerkezetét. A leszakadt kvantumrészecskék mozgása idővel lelassul és fokozatosan anyaggá alakul és elektron felhő formájában a gravitáció hatására kisebb-nagyobb anyag foltokká tömörül. Az anyagtalan hullámok energiaforrásuk elapadása miatt elvesztik hullámtermészetüket, miközben a kvantumrészecskék milliárdjai újabb égitesteket formálnak, amelyek lehetnek csillaghalmazok, pulzárok, szuper novák stb, és egy részük az emberi szem spektrumába kerülve az emberi szem és teleszkópjai számára is láthatóvá válnak. Tehát ez a körforgás zajlik körülöttünk. Az első lépcsőben a hullámok állandósága, stabilitás és nyugalom uralja a kozmoszt, majd kvantumrészecskék kiszakadása folytán megbomlik az egyensúly és némi kaotikus átalakulások folytán ismét kialakul az egyensúlyt képviselő hullámszerkezet. 

MEGJEGYZÉSEK UNIVERZUMUNK  KELETKEZÉSÉRŐL

Mostanában divatos univerzumunk keletkezéséről tudományos dokumentumokat közzé tenni. Kiteríthető térképen ábrázolják az ősrobbanás kori csillagok elhelyezkedését. Vannak csillagok, amelyek még teljes fényükben tündökölnek, mások pedig már kezdenek elhalványulni, vagy alig láthatók. Tudósaink nagy hévvel állapítják meg, hogy a bemutatott állapot kb. négy és fél milliárd évvel ezelőtti. Megállapítják, hogy a mostani univerzumunk határait fedezték fel. De nem is mennek tovább, mert ezen túl már kivéve az elektrosztatikus plazmát, szerintük már nincs semmi. A multiverzum elv szóba sem kerül. Einstein és Hawkins nyomán beleragadtak a mostani univerzumba, mert a jelen kori kutatókat visszahúzza a két nagy tekintély tisztelete (Einstein és Hawkins). De már más korokat élünk, az elektrosztatikus plazma, a húr elmélet, újabb ősrobbanások más galaktikus szektorokban újabb és újabb kérdéseket vetnek fel. Kiderült, hogy más, de magasabb rezgésszámú égitesteknek is van energia kibocsátása, ha nem is a fény utazó sebességével közlekednek, hanem a fényt milliószorosan is meghaladó rezgésszámmal. Pedig közismert világunkban, hogy a köveknek is van rezgése. Tehát az alsó és felső határt meghúzni egy végtelen világban nincs jogunk. Megfigyelhető, hogy a tudósaink a világot anyagi szemszögből vizsgálják. A lélek, a gondolat, a zene, az ima kiesik kutatási területükről, pedig ezek is világunk tartozékai, sőt a valamilyen szinten az anyag származékai is, kivéve a lélek, amely isteni adomány. Ideje volna már a fent felsorolt entitások rezonanciális tulajdonságait is felmérni és akkor találkozna az emberi véges az isteni végtelennel.

A SÖTÉT ANYAG ÉS AZ ANTIVILÁGOK ÚJABB ÉRTELMEZÉSE

Univerzumunk határán egyre több eddig beazonosítatlan égitestet (csillagot) fedeznek fel. Ezek az égitestek sokszor átnyúlnak egy másik univerzumba, de a mai tudomány ódzkodik bevallani a multiverzum létezését. Annyiban igazuk van, hogy a multiverzum nem egymástól elszigetelt "labdák" összessége, hanem 90%-ban egymással kapcsolatban lévő alakulatok, ahol az egyik befolyásolhatja a másik létét, beleforog, vagy forgásával távolodik az egyiktől. A jelenlegi, tapasztalt univerzumunk határán valóban újabb és újabb égitestek jelennek meg. Ezek nagyon halványan látszanak, színük a kéktől a feketéig. A kék színeket azért nem látjuk, mert sem szemünk, sem teleszkópjainak a kék túlzottan magas rezgéseit nem érzékeli. Ezek a határ csillagok koruk miatt sárgásan fénylenek. A szép kék színt a távolságuk, a közbeeső gravitációs és antigravitációs terek, a fény elhajlások, nagyobb ütköző bolygók vagy csillagok az eredendő szép kék színt alacsonyabb rezgésekre redukálják és színük sárgára, barnára vagy feketére változik.

De akkor mi a sötét anyag? Svájci és amerikai kísérletek próbáltak sötét anyagot nyerni hosszú csöveken ütköztettek hasított atommagokat, elektronokat. Már-már sikerült is kevés sötét anyagot produkálniok, de amikor górcső alá tették az eltűnt. Tehát a bizonyítási eljárás kudarcot vallott. Nekünk van egy elképzelésünk, hogy miért tűnt el a sötét anyag a kísérlet folyamán. Ugyanis világunkban minden létezőnek meg van ellenpárja, tükörképe. Feltételezhető, hogy a sötét anyag atomjai körül keringő elektronfelhő egy negatív amplitúdóval rendelkező entitás, amely világunk tükörképe és világunkat teszi teljessé. A benne megvalósuló világ pedig egy antivilág, ahol magunk tükörképe dominál. Hogy ez lelki szinten hogy valósul meg, további kutatásokat igényel. A lényeg az, hogy világunk így válik teljessé a tézis-antitézis elve alapján.// 

LELKÜNK ÉS AZ ANTIVILÁGBELI ERŐK

Pleja, aki galaktikus történelmében jó és rosszindulatú idegen lényekről ír, elgondolkodtató. Ha ezeknek a hyper térben lokális birodalmait említi, ez már kérdéses, ugyanis olyan szuper lények, amelyekről Pleja ír nem valószínű, hogy a tér valamelyik pontján anyagi birodalmat alapítottak volna, mert ezek anyagtalan lények. Hogy melyek közülük a jók, melyek az ártalmasak nem igazán lehet tudni. Pleja magát a jók képviselői közé sorolja, akik az emberiség sorsáért felelősek. Ez legyen az ő gondja. Viszont annyiban igaza van, hogy az ártalmas idegenek, számunkra a sötét oldal képviselői, akiktől jó, ha távol tartjuk magunkat.

Múltkori cikkemben ígértem, hogy a sötét anyag, amelyet ezentúl antivilágbelinek nevezek, magába sűríti a jót és a rosszat. És ez nemcsak az emberiségre vonatkozik. Mint írtam e világibeli jelenségeink az antivilágban tükörképek, minden kozmikus jelenségre vonatkoznak, az emberre is. Így teljes a világ. Vizsgáljuk meg, hogy melyek ezek a jelenségek. Az antivilág tükörképei tehát vonatkoznak a zenére, a gondolatra, az imára, a gyógyító energiára, de nem vonatkoznak a lélekre. A lélek e világbeli és antivilágbeli jelenségeinket is magába sűríti, és a két világ között egyensúlyt képez. Ha ez az egyensúly megbomlik, akkor a megüresedett helyre azonnal sötét árnyak áramlanak be. Jézus is számtalan esetben űzött ki emberekből rossz szellemeket, amelyek az illetőben betegséget okoztak. Az egyetlen bölcsesség Jézusban lakozik. Bármely kétes esetben érdemes hozzá fordulnunk, az biztos, hogy benne nem csalódunk.

LELKÜNK ÉS AZ ANTIVILÁGBELI ERŐK

Pleja, aki galaktikus történelmében jó és rosszindulatú idegen lényekről ír, elgondolkodtató. Ha ezeknek a hyper térben lokális birodalmait említi, ez már kérdéses, ugyanis olyan szuperlények, amelyekről Pleja ír nem valószínű, hogy a tér valamelyik pontján anyagi birodalmat alapítottak volna, mert ezek anyagtalan lények. Hogy melyek közülük a jók, melyek az ártalmasak nem igazán lehet tudni. Pleja magát a jók képviselői közé sorolja, akik az emberiség sorsáért felelősek. Ez legyen az ő gondja. Viszont annyiban igaza van, hogy az ártalmas idegenek, számunkra a sötét oldal képviselői, akiktől jó, ha távol tartjuk magunkat.

Múltkori cikkemben ígértem, hogy a sötét anyag, amelyet ezentúl antivilágbelinek nevezek, magába sűríti a jót és a rosszat. És ez nemcsak az emberiségre vonatkozik. Mint írtam evilágibeli jelenségeink az antivilágban tükörképek, minden kozmikus jelenségre vonatkoznak, az emberre is. Így teljes a világ. Vizsgáljuk meg, hogy melyek ezek a jelenségek. Az antivilág tükörképei tehát vonatkoznak a zenére, a gondolatra, az imára, a gyógyító energiára, de nem vonatkoznak a lélekre. A lélek e világbeli és antivilágbeli jelenségeinket is magába sűríti, és a két világ között egyensúlyt képez. Ha ez az egyensúly megbomlik, akkor a megüresedett helyre azonnal sötét árnyak áramlanak be. Jézus is számtalan esetben[M1] [M2] űzött ki emberekből rossz szellemeket, amelyek az illetőben betegséget okoztak. Az egyetlen bölcsesség Jézusban lakozik. Bármely kétes esetben érdemes hozzá fordulnunk, az biztos, hogy benne nem csalódunk.//

A LÉLEK SZERKEZETE

Miután számos írásom foglalkozik a lélekkel, ideje, hogy korábbi definíciónk (Isten adománya), feltárjuk szerkezetét, illetve működésének egyedi voltát.

A lélek formálja az emberi test alakulását, arányos szép vagy aránytalan beteges megjelenés. A férfi és nő közötti polarizációt az atlantiszi emberek első egyedeinél még nem találjuk meg, javarészt hímnősek voltak. Későbbi egyedeik már hajlottak a férfi-nő megkülönböztetés felé. Ez már kialakult az ősi társadalmakban is: barbárság kora, az ősi egyiptomi kultúra, és az ázsiai kultúrák. A biblia Évát úgy mutatja be, mint Ádám megrontóját. Innen ered a zsidó keresztény papi nőtlenség eszméje. A szkítáknál volt Istennő is, aki a férfi Istenek mellett uralkodott. E rövid bevezető után térjünk rá a mai ember lelki szerkezetére, működésére. Mint említettem, a férfi-nő polarizáció hosszú fejlődés eredménye. Két energia sávot különböztetünk meg, amelyek minden emberi egyed körül forgást végeznek: egy külsőt és egy belsőt. Ezeknek a forgásoknak a centruma, a lélek sűrűbb magja, amely, ha fizikai értelemben nem is tapintható ki, mivel egy besűrűsödött energia nyalábról van szó, bizonyos súlya is van, ezért lesz minimális mértékben az eltávozott ember súlya kevesebb. Gondoljunk egy fénynyalábra, amely bár anyagtalan jelenség, az érzékeny mérleg karját megbillenti, ha rá irányítjuk. A jelenség nem idegen az égitestek központi magjának nagyon erős, szinte mindent bekebelező vonzereje (pl.: fekete lyuk), a kozmoszban is ugyanezt a hatást kelti. Méréseink szerint a belső lélekmag határozza meg, hogy férfiről vagy nőről beszélünk. Ha a belső lélekmag női, akkor a körülötte keringő külső léleksáv a férfié, amely ellentétes irányban forog a női maggal. Más esetben lehet a belső mag a férfié, akkor a női energianyaláb forog körülötte ellentétes irányban. Mivel az ellentétes irányok tükörképben jelennek meg, feltételezhetjük, hogy a jelenség magába foglalja az e világi és az antivilági megnyilvánulásokat. A centrum, ami erősebb, e világi szimptómákat mutat, de a külső antivilági tükörforgások teszik a lélek működését teljessé.//

HÍRTÉVÉ MŰSORAINAK MARGÓJÁRA

Nem vagyok sem orosz párti, sem nyugat párti, de már kinyílik a bicska a zsebemben, amikor riporterek, újságírók, mint "egyik félnek sem elkötelezett" bölcsességeiknek adnak hangot a Hírtévé Háború Ukrajnában című riport műsorban. Putyin hazudott, amikor...... szöveget fogalmazta meg Kiszely Zoltán politikai elemzésében (A századvég hivatalos szószolója). Nem tudom, de egy útszéli újságírótól egy kicsit obszcén megállapítás egy birodalmi vezetőről ilyet mondani. Nem tudom kinek akart vele hízelegni, feltételezhetően nyugati barátainak, legfeljebb a magyar baloldalnak, akik tapsolnak az ilyen kiszólásoknak. A dolog azért furcsa, mert Kiszely, mint a"vezércikk" állandó meghívott vendége állítólag a Fidesz pártot erősíti. A műsor vezető, bár szimpatikus hadarásával, végre letért a már unalom számba menő "jobbik" elemzéséről, néhány meghívott vendége, amikor az Orbán kormány, vagy a "békén munkálkodó amerikai Egyesült államok"csínytevései kerülnek szóba, bölcs hallgatásba burkolózik ,félnek kimondani az igazságot. Az északi áramlat felrobbantásáról csak annyit tudnak, "hogy nem tudjuk", pedig már amerikai részről is bevallották, ha nem is nyilvánosan, hogy ők robbantottak, de abban a pillanatban az oroszokra fogták. No, ennyit az amerikai igazmondásról. De Kiszely szerint csak Putyin hazudik, a nyugati világ pedig az igazmondó. Az Európai Unió vezetői pedig a markukba "röhögnek", hogy még mindig van olyan újságíró, aki a szemellenzőt nem vette le, és csődös politikájuknak a szekértolója.  

Hosszabb szünet után ismét megszólalok

Covid gyanús tüneteim miatt kórházba kerültem, ahol legalább 10 napot töltöttem. Szerencsémre immun rendszerem elég erős volt ahhoz, hogy gyógyszeres kezelés nélkül is helyre állt egészségem. Gyógyszert csak két és fél napig szedtem, amelyeket kórházi felírásra kaptam, de szedésüket káros mellékhatásuk miatt abba hagytam. Még otthon leestem az ágyról és hátcsigolyáim elcsúsztak, panaszomat egy régi ismerős csontkovács hozta rendbe, de a fekvéstől lábaim elgyengültek és még mindig sétával - tornával erősítem lábaimat. Szemem már korábban könnyezett, és a szabadban ez enyhe egyensúlyvesztéshez vezet. Koncentrált figyelemmel rövidebb távokat már kerékpáron is megteszek, csak a felülésre és leállásra kell figyelnem.

Közben már csillaggyógyítást is végzek. Egy nagyon kedves új-zélandi levelező partnerem lányának küldtem csillagenergiát. Az eredményről még nem tudok, mivel levelét csak tegnap kaptam meg. Kedves olvasóim ezeket csak azért írtam le, Isten segítségével lássák mire képes az ember. Következő írásom már inkább lesz közérdekű, ebben bízom.

A nő, mint szerelmünk tárgya.

Szemerey István hivatkozik Badiny Jós Ferencre, aki a teremtés, a fény gyermekének tartja Máriát, a szűzt. A szentháromság, a mai atya-fiú szentlélek, amelyet a mai katolikusok és protestánsok buzgón hirdetnek kivette a teremtésből a nőt, a szüzet. Sőt a zsidó keresztény dogmák a nőt alacsonyabb rendűnek tartották, a templomban külön ültették, fejkendő viselésére kötelezték. A krisztusi időkben a pártusoknál a nő egyenrangú társa volt férfi testvéreinek. A nyugat ma igyekszik elmosni a férfi és nő közötti különbséget, holott a két nem egymás kiegészítője, társa, egyik a másik nélkül nem létezik. Nézzük meg közelebbről, hogy ki és mi is a nő egyáltalán. Nélküle nincs megtermékenyülés, a férfi-nő kapcsolatban, a férfi iránti vonzódásával egy családot képez, amelyben az utódok, mint melegágyban biztonságosan fejlődnek. A nő arcvonásai puhábbak, vonzóbbak, szebbek, az összes reklám a nőt választja címlapjára, mert tudja, hogy a nő felkelti a férfi figyelmét, testének vonásai mind intellektuális, mind szexuális szinten a férfiben érzelmeket keltenek. Nem véletlen, hogy a "pártus" vallás a nőt, a szüzet a teremtés egyik szereplőjének tartja. Szeressük tehát nőtársainkat, mert egész életet csak velük együtt élhetünk.

Book title

Characters: 0/70

Give your book a remarkable, memorable title.Subtitle

Characters: 0/120

Make your book distinct with a descriptive subtitle. Author name Add more authorsCover Image Choose an imageBook title

Characters: 0/70

Characters: 0/120

ze