genetika

Az emberi teremtmények (lények) fajok szerint csoportosulnak. A faj szerinti csoportosulásnak feltehetően gének azonossága, illetve hasonlósága az oka. Egy vér szerinti család leszármazottai több azonos vagy hasonló génnel rendelkeznek. Idők folyamán a leszármazottak körében egyre több új tulajdonság jelenik meg. Felépítésükben alig-alig vezethetők vissza őseik megjelenésére, tulajdonságaira. Működésbe lép az evolúció. Richard Dawkins Az önző gén című írásában a következőkről számol be, "Ha egy egyed halála elősegíti a többi egyed fennmaradását ugyanazzal a génnel, akkor az egyed halála növeli az adott gén fennmaradásának esélyeit" (A gének az evolúció szolgálatában, (Wikipédia, a szabad enciklopédiából). A szerző figyelmét elkerüli hogy a mikrobiológia sem mentes a kvantum sugárzástól. Az egyed halála csupán egy másféle megtestesülést jelent, tehát a gént alkotó kvantumok nem vesznek el, csupán tovább élnek egy másik "gazda testben". A probléma nem itt vetődik fel, hanem a szövegben említett "adott gén fennmaradásának esélyeit" részben, ugyanis nem beszélve a gén mutációk soráról, ugyanaz a gén nem él tovább, mert az azonosságot lehetetlenné teszi az azonos töltéssel rendelkező, az adott gént alkotó kvantumrészecskék interferenciája. A tovább élő gén, ha nem is nagy arányban, de kvantum összetételében nem lehet azonos elődjével, hanem valami hasonló formátumú, Az eltéréseiben követi a környezethez való alkalmazkodás igényeit, pontosabban fogalmazva az evolúció szolgálatába áll, amelynek lehet pozitív illetve negatív vektora.